Paneltűz: Könyörgött a tűzoltónak a fuldokló anya

2010-03-09 04:40:00
Megszerezte a Blikk a miskolci tragédia áldozatainak segélyhívását. A diszpécser azt mondta neki: jó, rendben, majd letette a telefont.
Hirdetés

Család. Viktor (balról), Gréta és Evelin tavaly augusztus 15-én lelte halálát a panellakásban

MISKOLC – Felfoghatatlan a kétségbeesés, amibe Szabó Evelin (†39) zuhanhatott, amikor rájött: nincs menekvés a pokoli tűzből sem neki, sem két gyermekének. A Blikk megszerezte az utolsó telefonbeszélgetés leiratát.

Az első, 60 másodperces beszélgetésben az asszony elmondta, hogy bennrekedtek a lángok között. Az alábbiak hangzottak el:

Pokoli tűz. A mai napig nem tisztázott, mitől lobbantak fel a lángok a miskolci házban

„De hogy fogunk kijutni, az ajtó sem, nem tudunk kimenni"– hadarta Evelin.

„Próbáljon keresztülmenni, hölgyem, a lakásból az ablakhoz" – így a tűzoltó.

„De már nem kapunk levegőt."

„Az ablakhoz vagy ajtóhoz kell kimenni, kinyitni."

– „De nem tudunk, mindkét oldalon égünk, ennyi eszem nekem is van!"

„De ez az ön háza, ön bent van?"– jött az igencsak meglepő kérdés.

„Siessen már!" – kiabált közbe kétségbeesetten Gréta (†16).

„Három gyerek, hárman vagyunk... már alig kapunk levegőt!"

„Jó, jó, szólok."

„Jöjjenek már!" – fakadt ki a segítségért kiáltó nő.

Három perc múlva újra hívta a tűzoltóságot, ez a beszélgetés volt az utolsó. 18 másodpercig tartott. „Tessék" – szólt a telefonba a tűzoltó.

„...kérem, a Középszer 20. 7/1-ben vagyunk..." – közölte a pontos helyszínt Evelin.

„7/1? Jó, rájuk szólok a kollégákra."

„Már nem bírjuk tovább!" – esett kétségbe a nő.

„Jó, rendben" – nyugtázta a tűzoltó, és megszakadt a vonal.

Gyász. Az apa, Szabó Zsolt külföldön volt a tragédia idején, mindenkit elveszített. Fotó: Miskolczi László

Török Zsolt, az apa, Szabó Zsolt ügyvédje megerősítette, hogy a dokumentum valóban a tavaly augusztus 15-ei paneltűz idején elhangzott telefonbeszélgetést írja le. Akkor, mint megírtuk, meghalt az anya, Evelin, a fia, Viktor (†13), és két nappal később lánya, Gréta is. Az csak a múlt héten derült ki, hogy két csapat tűzoltó is hibázott, mert nem keresték meg a füstben az áldozatokat.

– A tűzoltóságnak tudomása volt arról, honnan kellene kimenteni három embert. A központi ügyelet erről értesítette az oltásvezetőt, aki nyugtázta a hírt. Ezek után háromnegyed órával hozták ki őket a lakásból a miskolciakat váltó kazincbarcikai tűzoltók – magyarázta dr. Török Zsolt, hozzátéve: a tűz intenzitása alapján szükséges legalább 4-es riasztás elrendelése az első egység indulását követően 63 perccel történt csak meg...

– Nem kívánunk erre reagálni, mert jelenleg folyamatban van a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság teljes körű vizsgálata. Majd az ügy lezárását követően – közölte Bódi Zoltán, a miskolci tűzoltóság szóvivője.

Kommentár: A hiba ára
Megengedheti-e egy ügyeletes, hogy pánikba essen, amikor telefonon olyan ember hívja, aki beszorult a lakástűzbe? A miskolci paneltűzben anya égett halálra két gyermekével. Utolsó pillanataikról telefonbeszélgetésüket a tűzoltóság ügyeletesével olvashattuk a hivatalos leiratban. Akiben van egy csöppnyi jóérzés, annak torkában dobog a szíve; írásban is érezhető az asszony kétségbeesése. Ugyanakkor az ügyeletes „hivatalosnak" tűnik. „Jó, jó, megyünk már..."

Kevesen tudják, hogy a tűzoltóság – és a mentők, a rendőrség – ügyeletesei számára előírás, hogy meg kell őrizniük a hidegvérüket. A leirat szerint Miskolcon ez sikerült, túlontúl is.

Számomra az ügyeletes „szereplése" elfogadható, ám kollégái kint a tűzben már nem teljesítettek olyan jól. Az ügyeletes elmondta, hogy három ember szorult be a tűzbe, ám két csoport is elmulasztotta, hogy betörjön az ajtajukon; a harmadik hozta ki őket, akkor, amikor már késő volt.

Hibázott valaki, az biztos; három élet volt a hiba ára és egy megsemmisült család.

Szemán László