Palkovics: olyan Magyarországot szeretnénk, ahol az egyetemeknek központi szerepük van
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője közölte: az egyetemek alapítványokba való kiszervezése nem jelenti azt, hogy az állam „elengedte a kezüket”.
„Olyan Magyarországot szeretnénk, ahol az egyetemek központi szerepet játszanak, ahol a tudást nemcsak átadják, hanem létrehozzák és hasznosítják is” – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter a Debreceni Egyetem tanévnyitó ünnepi szenátusi ülésén a Nagyerdei Stadionban vasárnap, írja az MTI.
Palkovics László azt mondta, a Debreceni Egyetem szellemisége és a hazai felsőoktatási stratégia irányai összhangban állnak. A tudásszomj és a továbbtanulási szándék megvan a magyar fiatalokban: a hallgatók száma 2017 óta folyamatosan emelkedik, idén 11 százalékkal többen jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, mint tavaly, és a mintegy 102 ezer jelentkező közül 67 ezren nyertek felvételt – tette hozzá.
A tárcavezető szerint ahhoz, hogy az intézmények megfeleljenek a kor követelményeinek, fokozatváltásra volt szükség, és ehhez három feltétel meglétéről kellett gondoskodni. Állítása szerint az első az innovációhoz szükséges anyagi háttér: az idei 210 milliárd forintról jövőre több mint 400 milliárdra nő a felsőoktatás közvetlen állami támogatása.
„Magyarország az Európai Unió azon tagállamai közé tartozik, amelyek a legintenzívebben támogatják az egyetemek működőképességét és innovációját: 2021-ben a GDP csaknem 1,2 százalékát fordítja a kormány az egyetemekre, 2022-re pedig a 650 milliárdos felsőoktatási előirányzat kiegészül az egyetemi fejlesztések és a tudományos parkok 310 milliárdos keretével. Ez már csaknem ezermilliárdos felsőoktatási költségvetést jelent, ami a tervezett GDP 1,7 százalékát fogja kitenni” – közölte Palkovics László.
Hozzátette: jelenleg is dolgoznak azon, hogy az egyetemek év eleji 2700 milliárd forintos fejlesztési igényét teljesítsék, a források döntő többsége rendelkezésre áll, jó része hamarosan az egyetemekhez kerül. A fokozatváltás második feltételeként a lehetőségeit jobban kiaknázó működési környezetet említette, mivel a források csak akkor hasznosulnak megfelelően, ha a felsőoktatás működési modellje alkalmas a források hatékony és eredményes felhasználására. Palkovics László szerint az alapítványi modellként ismert struktúra sok előnnyel jár, és bár a fenntartói jogok a alapítványokhoz kerülnek, „az állam nem engedte el az egyetemek kezét”.
„A magyar modell lényege, hogy az állami szerepvállalást a finanszírozásban megőrizve szeretnénk kihasználni a magánintézményi működés adta rugalmasabb kereteket” – mondta a miniszter, megjegyezve: az idei új tanévben 21 egyetem kezdi meg a képzést az új struktúrában, a 280 ezer hallgatóból mintegy 180 ezer kezdi meg a tanulmányait ezekben az intézményekben. A fokozatváltás harmadik feltételének nevezte a miniszter „a munka, a tudás és a szorgalom megbecsülését mind az oktatói, mind a hallgatói oldalon”.
A Debreceni Egyetemről (DE) szólva azt mondta, az alapítványi forma növelni fogja az intézmény versenyképességét. A modellváltás következtében növekedhet a DE önfinanszírozó képessége, különösen az innovációs park fejlesztésével összefüggésben kialakuló üzleti modellekkel – utalt Palkovics László a nemzeti oltóanyaggyár beruházására, amely „az egyetem tudományos, kutatói tapasztalataira, szakembereire építve valósul meg”.
(Kiemelt kép: Palkovics László Fotó: 168 Óra Archív)
