Orbán Viktor közeli barátja nem takarékoskodik a csúf szavakkal

Spiegel

A Spiegel Online német hírportál angol nyelvű nemzetközi kiadása Bayer Zsolt írása körül kialakult ügyről közölt beszámolót. A Magyarország rasszizmus-problémája – Orbán barátja azt mondja, romák „ne legyenek” című írás bevezetőjében a szerző, Keno Verseck megjegyezte: egyre több a Bayer-cikkel kapcsolatos bírálat, „de Orbán miniszterelnök valószínűleg csöndben marad”. Kifejtette: Bayer Zsolt általában „nem takarékoskodik a csúf szavakkal az etnikai kisebbség elleni gyűlölettel teli tirádáiban”, és nem „egy betegesen romagyűlölő akárki”, hanem a Fidesz alapító tagja és Orbán Viktor közeli barátja – írja az MTI.

Romaellenes és antiszemita írásai ellen eddig soha senki nem tiltakozott a Fidesz vezetéséből, legutóbbi cikke miatt azonban Navracsics Tibor a kizárását sürgette a pártból, Deutsch Tamás pedig szégyenletesnek nevezte cikkét. A Spiegel Online International szerzője hozzátette: vezető Fideszes politikusok néhány héten belül már másodszor határolódnak el nyíltan a rasszista gyűlölködéstől, de Bayer „cselekedete valószínűleg büntetlen marad”, mert Navracsicsnak és a jobboldali szélsőségeket gyalázatosnak tartó párton belüli csoportoknak nincs meghatározó befolyásuk a Fideszben.

BBC

Magyar nacionalisták felkorbácsolják a romaellenes érzelmeket. Ezzel a címmel készült Devecseren tudósítás, amely megállapítja, hogy a múlt nyáron kiéleződtek a feszültségek Magyarország több olyan körzetében, ahol magyarok és romák élnek együtt. A helyzetet kihasználják a a jobbikosok és szövetségeseik. A hatóságok nem szereznek érvényt azoknak a törvényeknek, amelyek tiltják a gyűlöletkeltést, emiatt a romáknak szembe kell nézniük a Jobbikhoz tartozó félkatonai erők jogellenes fellépésével. A párt tavaly Gyöngyöspatán megnyerte a helyi választást, miután neonáci csirkefogók megszállták a települést és terrorizálták az ottani romákat. A szélsőségesek most az északkeleti bázison kívül más körzeteket is célba vesznek. Szabados Krisztián/Political Capital azt mondja, a népcsoportok közötti viszony időzített bombát jelent, ami belátható időn belül robbanni fog. Devecseren a romák egyik képviselője a vörös iszap katasztrófa után a térséget ért második csapásnak nevezi a neonácik augusztusi felvonulását. Az Orbán-kormány – bár nem támogatja a romaellenes előítéletet – nem ítélte el határozottan a devecseri provokációt, nem úgy, mint ugyanannak a hónapnak a végén a magyar-izraeli meccsen történt antiszemita incidenst. Szombati Kristóf az LMP-től azt mondja, a csaknem teljes hallgatás országos szinten lehetővé teszi a fiatal demokratáknak, hogy ne kerüljenek szembe a szélsőjobbos szavazókkal, mert meg akarják tartani azokat a saját táborukban. A devecseri polgármester a megértésen dolgozik. A konszenzus vonzóbb lehet, mint igénybe venni a félkatonai egységek szolgálatait.

Wall Street Journal

Magyarország a gyengébb forintot pártoló nyilatkozatokkal kísérti a piacot. Matolcsy György e heti cikke ízelítőt adott abból, hogy várhatóan milyen pénzügyi és kamatpolitikát folytat majd a jegybank, ha ő lesz az elnöke – mondják külföldi kereskedők és elemzők. A következmény az lett, hogy a forint pánikszerű gyorsasággal gyengülni kezdett. Peter Attard Montalto a Nomurától úgy fogalmaz, hogy a miniszter kommentárja sokkolta őt, mert azt hitte, hogy Matolcsy megértette: a gyenge fizetőeszköz kedvezőtlenül hat a magyar fogyasztásra, és a magas külföldi adósságszint miatt semmissé teszi a kivitel kedvező hatásait. Hozzátette: akárki is kerül az MNB élére, a megjegyzések mutatják, mi várható a Szabadság téren az elkövetkezőkben. Hiszen az illető a növekedés érdekében a kormány és Matolcsy által szorgalmazott stratégiai szövetséget valósítja majd meg a központi bank és a hatalom között. Közben Pleschinger Gyula azt mondta, hogy a kormánynak nem célja a gyenge forint, ám szavai nem oszlatták el a kételyeket. A piacok attól tartanak ugyanis, hogy Magyarország tovább lazítja monetáris politikáját, márpedig az alacsony forintárfolyam még jobban megdobná az inflációt és nem segítene elérni a tartós növekedést. A Morgan Stanley szakértője úgy látja: a jegybank nem hagyományos politikája alighanem a magyar papírok legjelentősebb egyedi kockázatát jelenti, mert az irányvonal könnyen visszaüthet. A Capital Economics stratégái pedig úgy ítéli meg, hogy paradox módon igazából korlátozhatja a kamatcsökkentéseket, ha lojális figurát állítanak az MNB élére. A kinevezés miatt ugyanis emelkedhet a kockázati felár, nagyobb mennyiségben adhatnak el magyar kötvényeket, ez pedig szigorúbb politikát kényszeríthet ki.

Bloomberg

Két napja esik a forint árfolyama és hét havi mélypontot ért el, miután Matolcsy György közölte, hogy országának nem szabad erős valutával küzdenie az unió legmagasabb inflációja ellen. A tízéves államkötvények hozama 17 bázispontot emelkedett. Taraczky Andrej a Budacash-től arra következtet a miniszter írásából, hogy az MNB új első emberének a monetáris könnyítés új formáit kell megtalálnia, ami a forint leértékelődéséhez vezet majd. És ha Matolcsy ehhez még hozzáfűzi, hogy kifejezetten gyenge forintot akarnak, akkor ez egyértelműen meghatározza a kereskedés irányát. Árokszállási Zoltán (Erste) szerint a forint értékvesztésében az is közrehatott, hogy a piac arra számít: csökken a magyar kamatfelár az euroövezethez képest.

NZZ

Húsz esszét tartalmazó Konrád György-kötet jelent meg a zsidóságról a berlini Jüdischer Verlagnál, és a kritikus, Ilma Rakusa egyáltalán nem tartja véletlennek, hogy a szerző éppen most gyűjtötte egybe az 1986 és 2010 között keletkezett írásokat. Hiszen Magyarországon ismét gyűlöletes virágokat hajt az antiszemitizmus. Túlélőként Konrád vállalja zsidóságát, de ragaszkodik a kívülállásához. Nem vallásos és nem is vágyik zsidó közösségbe, csüng Magyarországon, a magyar nyelven és irodalmon. Mindaddig, amíg nem bélyegzik ellenségnek, elfogadható számára a vendégstátusz egy túlnyomóan keresztény társadalomban. Ha 1944-ben magyar zsidó volt, akkor 1945 óta zsidó magyar. De pontosan tudja, hogy bizonyos hazafiaknak már a jelző sem tetszik, ezért buzdít feltétlen civilkurázsira, bátorságra, hogy mindenki vállalja önmagát. A felhívás főleg a diaszpóra, ezen belül elsősorban Közép-Kelet-Európa zsidóságának szól. Nyíltan beszél a holocaustról, a magyar zsidók kiirtásáról, a saját érzékenységéről a mai Magyarországon, a zsidó öntudatról, a zsidók és keresztények, izraeliek és arabok együttélésének szükségességéről. Az elemzések mentesek a gyűlölettől és a hisztériától. A pesszimizmussal azonban nehezen birkózik az író. Konrád Györgyöt olvasni ismét csak azt jelenti: tanulni és egy kicsit élvezni.