Orbán: nagyszerű dolgokra lennénk együtt képesek, ha Brüsszel nem lenne hungarofób

A miniszterelnök az Európa Kulturális Fővárosa program egyik eseményén méltatta az Unió tevékenységét, de nem kímélte a „brüsszeli bürokratákat”.

2023. május 12., 13:10

Szerző:

Magyarország és Brüsszel együtt nagyszerű dolgokra lehetne képes, ha a brüsszeli bürokraták úrrá tudnak lenni hungarofóbiájukon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretében átadott ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központ ünnepélyes megnyitóján.

A kormányfő köszönetet mondott az Európai Uniónak és a brüsszeli bürokratáknak, hogy Veszprém mellett, így Magyarország mellett döntöttek. Ugyanakkor úgy fogalmazott: Veszprém teljesítménye mutatja, hogy 

ha a brüsszeli bürokraták úrrá tudnak lenni „jól kifejlett hungarofóbiájukon, akkor mi együtt, Magyarország és Brüsszel nagyszerű dolgokra vagyunk, lehetnénk képesek. Kár, hogy Veszprém példája a kivétel és nem az általános szabály”

– jegyezte meg a kormányfő. 

Orbán Viktor az orosz-ukrán háborút is megemlítette a megnyitón, szerinte az európai együttműködés modern formáját, az Európai Uniót két cél: a béke és a jólét hívta életre. Ma viszont „kötésig állunk egy háborúban”, a gazdasági helyzet és a kilátások egyre aggasztóbbak és rosszkedvűbbek. Ha nem tudja teljesíteni eredeti küldetését, akkor mi végre az Európai Unió? – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Majd hozzátette: ha erre nem találják meg a választ, akkor az olyan szép szokások és remek programok napjai, mint az Európa Kulturális Fővárosa is meg vannak számlálva.

(Fotó: KISBENEDEK Attila / AFP)

 

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.