Orbán tovább szorítja a csavarokat

Magyarország alkotmányban rögzíti a választók regisztrációját

A Fidesz, Orbán Viktor magyar miniszterelnök pártja, bürokratikus intézkedéssel korlátozta a választójogot Magyarországon – írja Kathrin Lauer a Wiener Zeitungben.

A jövőben ahhoz, hogy valaki részt vehessen a választáson, nem lesz elegendő, ha az ember nagykorú magyar állampolgár. Ha szavazni akar, akkor legkésőbb két héttel a következő parlamenti választás előtt regisztráltatnia kell magát. Ezt rögzítette alaptörvényben a Magyar Országgyűlés, amelyben erős kétharmados többsége van a jobboldali, nemzeti beállítottságú Fidesznek. A részleteket egy később elfogadandó törvény szabályozza majd.

A liberális környezetvédelmi beállítottságú ellenzéki LMP szerint, az új szabályozás, szélesre tárja a kaput a választási csalások előtt – hasonlatként az 1947-es hírhedett választási csalást idézik fel, amikor is a magyar kommunisták nyerték meg a választásokat. 1947-ben a kormány kék regisztrációs igazolásokat osztogatott, amelynek alapján a lakóhelyétől függetlenül minden magyarnak jogában állt, hogy bármelyik szavazó helyiségben leadhassa a szavazatát. Ennek eredményeként tömegek szavaztak többször. Erre emlékeztettek az LMP-s aktivisták, amikor a mostani parlamenti szavazást követően nagy mennyiségű kék cédulát szórtak az ülésterembe.

Az új szabályozás sokkal szigorúbb, mint ahogyan azt eredetileg tervezték. A nyáron még az a hír járta, hogy a regisztrációs kötelezettség csak lehetőségként kerül majd be az alaptörvénybe, és a regisztrációt majd külön törvény fogja szabályozni, de az is lehet, hogy nem is lesz ilyen szabályozás. Később azonban a Fidesz megváltoztatta álláspontját. A választói regisztráció kötelezettségként került be az alaptörvénybe, azért, hogy elejét vegyék az alkotmánybíróság bármiféle kifogásolási lehetőségének – állítják a törvény bírálói.

Ebben az is szerepet játszik, hogy az új államelnök, Áder János, hivatali elődjétől, Schmitt Páltól eltérően, akinek ez év áprilisában plágium ügye miatt le kellett mondania, bizonyíthatóan nem hajlandó ellenvetés nélkül aláírni az elfogadott törvényeket. Schmittnek az volt a nyíltan vállalt programja, hogy semmiféle akadályt sem kíván a parlament útjába állítani. Ezt a választójogi szabályt csak kétharmados többséggel lehetne megváltoztatni, amelyet a magyarországi ellenzéknek nem lenne könnyű létrehoznia. Az új szabályozás arra kötelezi a választásokon részt venni kívánókat, hogy minden parlamenti választás előtt, azaz négyévente, személyesen regisztráltassák magukat a polgármesteri hivatalban, vagy egy internetes kormányportálon keresztül. Csak a külföldön élő magyaroknak lenne lehetőségük arra, hogy levélben regisztráljanak.

Ez az eljárás a kevésbé képzett és szegény emberek ellen irányul, akik számára egyébként is félelmetes a hatóságok előtti megjelenés, és akiknek semmiféle internetes gyakorlatuk sincs. A regisztráció azokat a rétegeket zárja ki a választásból, amelyeknek a megnyerésére mind a szocialisták, mind a jobboldali radikális Jobbik-párt törekszik. Mindkét párt hevesen tiltakozik a választási szabályok megváltoztatása ellen. A Fidesz javaslata mellékhatásként az egymással ellenséges ellenzéki erőket a barikád ugyanazon oldalára állította, és ezzel taktikai nehézségeket idézett elő.

Magyarország megváltoztatja a választójogot: meghúzzák a csavarokat – írja Gregor Mayer a Der Standard című napilaban.

A magyar kormányfő, Orbán Viktor, elhivatottnak érzi magát arra, hogy hosszú időn át gyakorolja a hatalmat. Röviddel a 2010-es választás előtt, amely kétharmados többséget biztosított számára a parlamentben, úgy gondolta, hogy “az elkövetkező 20-30 évre egy központi erőnek kellene meghatároznia“ Magyarország sorsát: a középpontban vele, és egy esetleges leváltás fenyegető veszélye nélkül.

Ennek a jobboldali populistának a retorikáját némelyek, mindenekelőtt az Orbán vezette Fidesz (Fiatal Demokraták Szövetsége) európai kereszténydemokrata pártcsaládján belül, egy erőteljesebben értékkonzervatív személy metaforájaként szerették volna kezelni.

Csakhogy Orbán cselekedni kezdett. Új, megszorító médiajog jött létre, és megnyirbálták az Alkotmánybíróság kompetenciáit. Az új alaptörvény bebetonozza a jelenlegi kétharmad hatalmát. Az állam és a törvények egyre inkább Orbán hatalmi vágyaihoz igazodnak.

Orbán tovább szorítja a csavarokat, és átlép egy határvonalat: mert a kötelező választási regisztráció alaptörvényben való rögzítése – amelyet hamarosan követ majd egy ehhez tartozó törvény – közvetett módon a választói jogot korlátozza. Az európai néppártokban levő barátainak most az kötelessége, hogy Orbán körmére koppintsanak, mielőtt még Magyarországból egy EU-n belüli Fehéroroszországot csinálna.