Orbán rákényszerül, hogy színt valljon
A Wiener Zeitung Nincs ártatlanság arkangyala címmel közölte tudósítója, Kathrin Lauer cikkét. Zsidó hitközségek Magyarországon kilátásba helyezik, hogy bojkottálják a holokauszt állami emlékünnepségeit. Orbán hímezve-hámozva keresi a világos szavakat Magyarország náci korszakban betöltött szerepéről.
A Magyarország német megszállásának állítandó, erősen vitatott, tervezett emlékmű körüli viszályban Orbán most rákényszerül, hogy színt valljon, írja a
Galamusaz osztrák lapra hivatkozva.A jobboldali nemzeti kormányfő, aki eddig elkerülte, hogy világosan beismerje, Magyarország is felelős volt a holokausztért, kénytelen lesz válaszolni a hitközségeknek. Ezek szövetsége, a Mazsihisz, amely hosszú időn át sokat tett azért, hogy jó kapcsolatban álljon Orbánnal, most éleket és sarkokat mutat: a Mazsihisz bojkottálja a tervezett állami holokauszt-emlékünnepségeket, amennyiben Orbán nem mondja le az emlékmű tervét, és továbbra is a holokauszt relativizálására utaló jelzéseket ad. A Mazsihisz vasárnap döntött így. A Zsidó Világkongresszus, a WJC is csatlakozott ehhez az állásponthoz.
Orbán eddig mindig kibúvót keresett, amikor a holokauszttal kapcsolatos állásfoglalásról volt szó, csak Áder János államfő ismerte be, hogy Magyarország is felelős érte. A holokauszt-emlékévre, amely a tömeges deportálások 1944-es kezdetére hivatott emlékeztetni, emlékhelyet terveznek Sorsok Háza elnevezéssel, Schmidt Mária Fidesz-történész projektvezetésével. Az objektumot külön a nácik által meggyilkolt gyerekeknek szentelnék, mert az ő „ártatlansági státusuk nem relativizálható” – ahogyan Orbán hivatalának vezetője, Lázár János mondta. Lázár alighanem nem gondolt arra, hogy ezzel közvetve a felnőttek meggyilkolásának relativizálását szuggerálja. A „sorsok” fogalom is irritál: a náci gyilkosságok mögött nem álltak konkrét személyek, hanem csupán valami homályos, túlvilági predesztináltság?
A Mazsihisz most a projekt leállítását követelte – továbbá Szakály Sándor, a Veritas Ttörténelemkutató Intézet vezetőjének leváltását. Szakály azzal a kijelentésével sokkolt, hogy a zsidók deportálása a náci Németország által megszállt Ukrajnába 1941-ben csupán „idegenrendészeti intézkedés” volt a magyar hatóságok részéről. Az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban 1941. augusztus végén a nácik 23 600 zsidót gyilkoltak meg. Legtöbbjük „hontalan” volt, és Magyarországról deportálták oda.
Közben Magyarországon tovább menetelnek a szélsőjobboldaliak. Szombaton több százan ünnepelték a budai Várban a „becsület napját” annak az 1945. február 11-nek az emlékére, amikor magyar és német csapatok megpróbáltak kitörni a szovjet hadsereg által ostromlott Budapestről. A rendőrség ugyan az egész országra betiltotta ezeket az évente tartott fasiszta ünnepségeket – és jelen is volt a Várban is, de csak azért, hogy elválassza a neonácikat az antifasiszta ellentüntetőktől. Így a „Becsület napja” olajozottan zajlott, részt vett rajta egy katolikus pap is, előimádkozóként.
