Orbán lekoptatta a Valutauniót

Négymillió magyar háztartás számára ez jó hír: Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kormány január elsejével rendeleti úton tíz százalékkal csökkentette az áram- és a gázdíjat Magyarországon. Orbán szerint az energiaszolgáltatók – valamennyi olyan jelentős külföldi vállalat, mint amilyen a német Eon és a francia GDF – a 90’-es évek közepén történt piacra lépésük óta kielégítő nagyságú profitra tettek szert, és ezért el kell viselniük a megszorítást. A szolgáltatók másképpen látják ezt, szerdán az Eon konszern vezetése Orbán új, „drasztikus piaci beavatkozásáról” beszélt.

Nem ortodox gazdaságpolitika

A jobboldali konzervatív kormányfő mindenekelőtt annak köszönhetően tudja megvalósítani nem ortodox gazdaságpolitikáját, hogy 2010 óta Orbán csaknem minden külső befolyástól mentesen tud cselekedni. Tény, hogy Budapest több mint egy esztendeje tárgyal már egy új hitelről a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Eddig azonban eredménytelenek maradtak a megbeszélések. Most úgy tűnik, hogy végérvényesen megszakadtak a tárgyalások. Egy brüsszeli megbeszélést követően szerdán azt nyilatkozta Orbán, hogy lassan a befejezéséhez közeledik az IMF-fel kapcsolatos történet, és ennek az lesz a vége, hogy nem kerül sor szerződéskötésre.

Magyarország egy készenléti hitel (Precautionary Credit Line/PCL) rendelkezésre bocsátását kérte a Valutaalaptól. Ez olyan hitelezési irányvonal, amelyben az IMF automatikus pénzügyi segélyezést nyújt a válsághelyzetben levő országnak, és ezért semmiféle szokásos gazdaságpolitikai reformot sem követel cserébe. Ezt a hitelezési formát csak néhány olyan ország élvezheti, amellyel a Valutaalap különösen elégedett, például Lengyelország. Egy PCL Magyarország számára elérhetetlen, a feltételekhez kötött hitelt pedig Budapest utasítja el, mert azzal véget érhetne az önakaratos politika időszaka.

A külföldi befektetők elégedetlenek

Orbán irányvonalával rendkívüli módon elégedetlenek a külföldi befektetők, az osztrák bankok, pl. a Raiffeisen International, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet miatt panaszkodnak. A pénzügyi piacokon azonban beválik a kormány stratégiája: „Magyarország nem szorul külső segítségre” – állítja Suppán Gergely a Budapesti Takarékbanktól. Annak következtében, hogy az Európai Központi Bank pénzzel árasztja el a piacokat, visszatért a befektetők kockázatvállalási étvágya. A 2020-ig tartó futamidővel rendelkező magyar államkötvények hozama jelenleg 4,9%-on áll, jó egy évvel ezelőtt ez még 9,67% volt. Bár az elmúlt héten nyomás alá került a forint, az összeomlás mégis elmaradt.

Azonban még előttünk áll az a kísérlet, hogy képes lesz-e Magyarország segély nélkül talpon maradni. Március 3-án lejár a Nemzeti Bank elnökének, Simor Andrásnak a hivatali ideje, és röviddel ezután a két helyettesének is vissza kell vonulnia. Ezt követően a kormányzó Fidesz a kedve szerint töltheti be a jegybank vezető posztjait. A még a szociáldemokraták által kinevezett Simor a befektetők által nagyra becsült ellenpólusa volt az elmúlt években Orbánnak. Az a félelem körvonalazódik, hogy távoztával a jegybank el fogja veszíteni függetlenségét. Korábban a központi bank gyakran bírálta a Fidesz-t, hogy a gyenge konjunktúra miatt az iránymutató kamatláb (jelenleg 5,5%) radikális csökkentését akarja. Budapesten jelenleg számos híresztelés terjed arról, hogy ki lesz majd Simor utóda, jelöltként említik többek közt Matolcsy György gazdasági minisztert is. Orbán csak március elején hozza majd nyilvánosságra a döntését.