Orbán Balázs és Fekete-Győr András vitája Marxtól Gyurcsányon át a lélegeztetőgépekig

Struktúraváltás vagy hatalomátmentés a felsőoktatási modellváltás? – ez volt a fő témája az önmeghatározása szerint polgári-konzervatív hallgatói szervezet, a Fúzió Hallgatói Közösség által rendezett csütörtök esti online vitaestnek, melynek Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, valamint Fekete-Győr András a Momentum miniszterelnök-jelöltje volt a vendége.

A fő téma tehát a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása okán széles körben ismertté vált jelenség, a modellváltás volt, amely folyamat mostanra odáig jutott, hogy szinte alig maradt állami fenntartású egyetem, a struktúraváltáson átesett intézményeket olyan alapítványok tartják fenn, melyek kuratóriumait a kormány nagy arányban fideszes politikusokkal és kormánybarát tagokkal töltötte fel, jelentős díjazás fejében, maguk az alapítványok pedig összességében több ezer milliárd forintnyi közvagyont kaptak az államtól, ráadásul közben kiderült, hogy a kormánynak a modellváltást népszerűsítő ígéretével szemben mégsem jut ezermilliárdos nagyságrendű uniós forráshoz a magyar felsőoktatás.

A felsőoktatás témájához kapcsolódóan a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának szintén sokat bírált, a jelek szerint a Diákváros tervének rovására megvalósuló beruházása volt a másik téma a vitaesten, amely azonban távolról sem csak ezt a két ügyet érintette, és valójában azért is volt érdekes, mert mostanában ritkán lehet találkozni valódi vitahelyzettel, ahol érdemi diskurzus alakulhat ki az egymással ellentétes oldalon álló politikusok között. Arról, hogy vajon hogyan jutottunk idáig, ki a felelős a politikai vitakultúra hanyatlásáért, és hozhat-e ebben változást a választási kampány, politológusokat, elemzőket kérdeztünk nemrég.

Orbán Balázs és Fekete-Győr András most bizonyította, hogy bár nem veszett ki teljesen a vita a magyar közéletből, nehéz azért túllépni a politikai panelek puffogtatásán.

Orbán: „ellőttük a startpisztolyt”

A moderátor Kovács Noémi Fúzió-alelnök első kérdésére, miszerint nő-e a struktúraváltás révén az egyetemek mozgástere, Orbán Balázs válasza röviden úgy foglalható össze, hogy igen, nő. A Miniszterelnökség államtitkára azért hosszabban is kifejtette ezt, amikor arról beszélt, hogy a munkaalapú mellett tudásalapú társadalmat is kell építeni, és a modellváltás a felsőoktatás apróbb változtatásai – a kancellári rendszer bevezetése, illetve PPP-projektek kivezetése – után két jelentősebb változást hoz. Az egyik, hogy az eddig alulfinanszírozott felsőoktatásban „most forrásbőség lesz”, mert több ezer milliárdnyi forrás – költségvetési és uniós pénz – érkezik a rendszerbe. A másik változás, hogy Orbán szerint most ki lehet egyenlíteni az amúgy alapvetően helyes XX. századi trend – miszerint tömegoktatássá vált a felsőoktatás – hibáját, hogy a mennyiség növekedése nem mindig járt együtt a minőség erősítésével. „Ellőttük a startpisztolyt, most egy 10 éves fejlődési pályát kell figyelnünk” – mondta az államtitkár.

Fekete-Győr: „becsapták az egyetemeket”

A Momentum miniszterelnök-jelöltje ezzel szemben pontokba szedte, miért nem jó az egyetemi modellváltás, de messziről indított, és megragadta a lehetőséget, hogy miniszterelnök-jelöltként a kormány képviselőjének fejére olvasson egy sor mást is. Emlékezetetett, hogy ez ugyan egy Orbán - Fekete-Győr vita, de nem miniszterelnök-jelöltek vitáznak, mert ilyenre 2006 óta nem volt példa, „ez a velejéig korrupt rendszer” csak államtitkárokat küld kommunikálni. Idézte Orbán Balázsnak a stratégiai gondolkodásról tavaly megjelent könyvében leírtakat, miszerint a hatalom utazás és csak a végén derül ki, hogy jó emberek voltunk-e – ez Fekete-Győr szerint azért problémás, mert neki például nem kell 20-30 év, hogy ezt eldöntse, ő minden este képes eldönteni, hogy jó vagy rossz emberhez méltó döntéseket hozott-e.

Végül eljutott az egyetemi témáig, és azt mondta, az alapítványi történet nem a felsőoktatásról szól, hanem hatalompolitikai kérdés: „a Fidesz pártkatonákat ültet az egyetemek fölé, ami a hatalomátmentést és a közvagyon kiszervezését is szolgálja. Szerinte ahogy a CEU „elüldözése” sem feloktatási kérdés volt, hanem hatalomtechnikai, és ilyen a Fudan Egyetem ügye is. A Momentum miniszterelnök-jelöltje szerint az alapítványi modellel öt probléma van: elveszik a közvagyon feletti kontroll, az állam átadja a kuratóriumoknak az alapítói jogokat, csökken az egyetemi autonómia, a kuratórium tagjai nem válthatók le, nem hívhatók vissza egy esetleges kormányváltás után sem, és ami szerinte a legfontosabb, hogy a kormány „becsapta az egyetemeket, mert 1200 milliárd forintnyi fejlesztést ígértek nekik az Európai Újjáépítési Alapból, de ebből legfeljebb 167 milliárdhoz jutnak.

Rövid az út Marxtól Gyurcsányig

Az ismét szóhoz jutó Orbán Balázs megjegyezte: „furcsa marxista logika, ’90 előtti tempó” azt sajnálni, hogy megszűnik az egyetemek felett a kormányzati, politikai kontroll. Majd rátérve az 1200 milliárdos fejlesztési összegre megjegyezte, hogy bár az uniós alapból tényleg csak 160-170 milliárdos forrás érkezik, mert egyelőre a kormány csak a vissza nem térítendő támogatást hívja le, a kedvezményes hitelkeretet nem, a hiányzó összeget is előteremtik, méghozzá magyar költségvetési forrásból. Fekete-Győr kérdésére, hogy vajon lesz-e ennyi pénz a költségvetésben „válság idején, amikor meg kellene menteni a bajba jutott vállalkozásokat és a munka nélkül maradt embereket”, azt válaszolta: ez a baj a baloldallal, hiszen a Gyurcsány-kormány válságkezelése is abból állt 2008-2009-ben, hogy „azonnal kivonta a forrásokat az oktatásból és az egészségügyből, és ha kormányváltás lesz 2022-ben, akkor Gyurcsány és köre fogja megmondani, mi történjen ebben az országban”.

Momentum-tervek és az orbáni jóslat

Fekete-Győr visszakanyarodott az egyetemi témához, és Orbán Balázs szemére vetette, hogy ő a kuratóriumi elnöke a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának, amelyik bár magánalapítvány, mintegy 500 milliárd forintnyi juttatást kapott az államtól a közvagyonból. „Miért nem fideszes oligarchák adják össze a pénzt erre a jobboldali célra, miközben a német minimálbér alatt keresnek a magyar professzorok az egyetemeken?” -kérdezte. Orbán Balázs szerint valóban probléma, hogy ilyen alacsonyak a bérek a magyar felsőoktatásban, de a modellváltó egyetemeknek – melyek az MCC-vel szemben korábban állami fenntartásúak voltak –éppen az a logikája, hogy az alapítványaik révén az állami finanszírozást kiegészíthessék befektetői, vállalati pluszforrásokkal.

Fekete-Győr tartotta magát ahhoz, hogy „a fideszes pártállami modell sérti a népszuverenitás elvét”, majd áttért a Momentum „felsőoktatási jövőképére”. Ennek fontos pontja, hogy minden hallgatónak az első diploma megszerzése ingyenes lenne. Itt Orbán Balázs közbe vetette, hogy „ebben kemény vitáid lesznek Gyurcsány Ferenccel, aki ennek az ellenkezőjét akarja”, illetve megosztotta Fekete-Győrrel egy erős megérzését is: „Lehet, hogy ezt tőlem fogod először hallani, és lehet, hogy nem fog jól esni, de nem te leszel a miniszterelnök-jelölt.” Fekete-Győr nem reagált a jóslatra, viszont azzal folytatta a Momentum terveinek felsorolását, hogy a kormányváltás után elengednék visszamenőleg az összes diákhitelt, ami „százmilliárdos tétel”. Meg is mondta, honnan lenne rá pénz: nem kellene megépíteni 750 milliárdért a Budapest-Belgrád vasútvonalat, ami egyébként is csak több mint 2000 év alatt térülne meg, nem kellene 540 milliárdnyi adóforintot költeni a Fudan Egyetemre, és „ha csak egy évig nem hazudna a közmédia”, azzal is spórolnának 117 milliárdot.

Fudan, lélegeztetőgépek, oltásellenesség

A Fudan Egyetem ügyében Orbán Balázs hosszan érvelt amellett, hogy a világ egyik legjobb egyeteme jön Budapestre, a magyar egyetemeknek pedig bírni kell a versenyt, és azért is volt a modellváltás, mert „letolt gatyával nem fogják bírni, nekik is tőkét kell adni, erőforrást kell adni, meg kell újulniuk.” Fekete-Győr reagálásából kiderült, hogy neki nem is feltétlenül a Fudan érkezésével van gondja, hanem azzal, hogy a kormány több pénzt ad a kínai egyetemnek, mint egy évre az egész magyar felsőoktatásnak, ráadásul a Fudan kampusza a Diákvárost kiszorítva, az utóbbinak szánt terület 80 százalékát elfoglalva valósulna meg. „A kormány a magyar hallgatók helyett a Kínai Kommunista Párt által befolyásolt egyetemet választotta, amelyik a magyar adófizetőknek 540 milliérd forintjába kerül” – összegzett. Orbán Balázs erre azt válaszolta, hogy minden egyetemet szívesen lát a magyar kormány – szerinte egyébként a CEU sem ment el Budapestről, csak néhány képzését áttette Bécsbe, de például a könyvtára is itt maradt –, a Fudanon a több milliós éves tandíj ellenére is biztosan fog tudni tanulni magyar diák is ösztöndíjjal, egyébként pedig a Fudan mellett megépül a Diákváros is.

A másfél órás vita vége felé még előkerültek az egyetemi szférától merőben eltérő témák is. Orbán Balázs szóba hozta, hogy a baloldali európai parlamenti képviselők egyszer végre lobbizhatnának Magyarországért is, nem csak ellene, mire Fekete-Győr előhúzta a Szájer-kártyát, emlékeztetve, hogy a volt fideszes EP-képviselőt egy szexpartiról droggal menekülve fogták el a rendőrök. Fekete-Győr az egyetemeket fenntartó alapítványok hatékony és átlátható közpénzfelhasználásában kétkedve felvetette: az emberek abban is bíztak, hogy az egészségügyre fordítható forrásokat legalább a járvány idején jól használja fel a kormány, aztán mégis „lopott a Fidesz a lélegeztetőgépeken és a vakcinabeszerzésen” is. Vagy „lopott-e a Fidesz az elmúlt 10 évben az építőiparon?” – kérdezte, majd megválaszolta: „nem is keveset”. Mint mondta, „nem kell ellopni a pénzt, mert annak lesz a vége a felcsúti per és a felelősségre vonás”. Orbán Balázs erre jelezte: a kormány felkészítette az egészségügyet, és szerinte hazugság, hogy loptak volna a beszerzéseknél, egyébként pedig a baloldal és benne a Momentum is a keleti vakcinák ellen kampányolt. Fekete-Győr erre úgy reagált: ez utóbbi a hazugság, mert ők csak a vakcinák engedélyéhez ragaszkodtak, az oltást mindig is támogatták.

Mintegy másfél óra után végül a moderátor azzal zárta az estét: „Köszönöm ezt a színvonalas vitát, abban bízom, hogy a nézők is nagyon élvezték”. Legfeljebb az ezernél is több kommentből lehetne lemérni, mennyire élvezték a nézők a vitát – már aki tudta mit néz, mivel többen is például Fürjes Balázsnak hitték és írták Orbánt. Az ezernyi hozzászólás közül mi most egyet emelnénk ki: „Ez egy kakasviadal volt. Semmi nemlett feloldva.”

A teljes beszélgetés az alábbi videón nézhető vissza, a vitaműsor 2:45-nél kezdődik:

(Kiemelt képünkön Orbán Balázs és Fekete-Győr András, középen a moderátor Kovács Noémi. Fotó: Fúzió Hallgatói Közösség / Facebook)