Itt az újabb óraátállítás – ezért árthat az egészségnek
Az óraátállítás egyre megosztóbb az egész világon, ennek ellenére idén ősszel sem ússzuk meg.
Hosszú évek óta zajlanak a tárgyalások az óraátállítás szükségességét illetően, de egyelőre nincs változás: vasárnap ismét sor kerül rá. Csakhogy ez az egészségre is negatívan hathat – mutatott rá a Dívány.hu.
2024. október 29-én hajnali 3 órától 2-re kell majd visszaállítani az órákat, így úgy tűnhet, hogy egy órát visszakaptunk, amit a tavaszi óraátállításkor „elvettek” tőlünk. Bár elméletileg akár ezt a plusz órát alvásra is lehetne használni, ám az emberi szervezet nem lendül át olyan gyorsan, mint ahogy az elsőre tűnik.
Nem csupán egy órányi különbségről van szó, ugyanis a szervezet a fény és a sötétség arányához igazodik, és egy ilyen horderejű változásra is érzékenyen reagál.
Az óraátállítás megviseli a szervezetet
Az óraátállítást a világ 125 országában ismerik és használják, míg 70 ország, köztük Kína, Japán és India nem alkalmazza ezt a módszert: ezekben az államokban a téli időszámítás szerint élnek az emberek.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. október 17., 15:13
A banán az egyik legnépszerűbb gyümölcs az őszi-téli időszakban, de sokan kihagyják ezt a lépést.
Életmód
2024. október 8., 16:52
A cékla szezonja májustól késő őszig tart. Bohókás lila színével feldobhatjuk az ételeket, de számos jótékony egészségügyi hatása is van. A téli időszakra is érdemes belőle spájzolni, mutatjuk, hogyan marad sokáig friss a cékla.
Korábban meglehetősen sok kellemetlenséggel járt az óraátállítás, sokan elkéstek, vagy éppen túl korán érkeztek a munkahelyükre vagy a találkozókra emiatt. Egy elfelejtett óra hatalmas problémákat okozhatott azzal, hogy rossz időt mutatott. Ma már ennek nincs akkora jelentősége, hiszen a telefonok és számítógépek automatikusan átállnak, csak az analóg órák esetében szükséges a manuális átállítás.
Ám a digitális eszközök bevezetésével az óraátállítás csak gyakorlati szempontból egyszerűsödött, a szervezetet ugyanúgy megviseli, mint régen. Manapság már egyre több kutatás foglalkozik az óraátállítás biológiai hatásaival. Kiderült, hogy az óraátállítás negatívan hat a test cirkadián ritmusára, vagyis a belső órájára, amely szabályozza az ébrenlétet és az alvást. Mindez a napfénytől függően áll be, és amikor mindez hirtelen megváltozik, tehát kevesebb, vagy éppen több napfény éri a testet, az felborítja a szervezet normál működését.
A kutatók megfigyelték, hogy a téli időszámításra való átálláskor 11 százalékkal nőtt meg a depressziótól szenvedők száma, akik pedig eleve ezzel a kórállapottal küzdöttek, azoknál pedig súlyosbodtak a tünetek.
A szezonális depresszió fogalma tehát a szakemberek előtt sem ismeretlen. Az óraátállítás egészségügyi szempontjait is gyakran hangoztatják, akik szeretnék elérni ennek a gyakorlatnak az eltörlését. Azt azonban érdemes tudni, hogy eredetileg a téli időszámítást alkalmazták, a nyári az „újítás”, amellyel elsősorban a mesterségesen előállított energiát szerették volna megspórolni elődeink.
A nyári időszámítás bevezetésében Ausztria és Németország voltak az elsők Európában: 1916 óta alkalmazzák, de Kanada egyes részein már 1908-ban is kísérleteztek ezzel. Hogy mindezt mikor törölhetik el, ahogyan azt egyre többen szeretnék, az egyelőre kétséges, és elsősorban azon múlik, hogy az államoknak sikerül-e megegyezniük egymással ebben a kérdésben.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)
