Önsorsrontás

- Novemberben úgy nyilatkozott, hogy akár polgári engedetlenséget is elképzelhetőnek tart az új médiatörvény ellen, ráadásul „a meccset” nem tekinti „lefutottnak”. Így vélekedik az új alkotmányról is?

– Az a meccs lefutott volt, miként ez is az. Egy autonóm személyiség arról ismerszik meg, hogy nem a mindenkori bajnokcsapat drukkere. Nekem sosem okozott gondot, hogy vesztett ügyek mellett álljak. Ami az új alkotmányt illeti: hívei eddig egyetlen értelmes vagy komolyan vehető érvet sem hoztak fel mellette.

- Szájer József szerint az 1989-es alkotmány „nem szól a magyar nemzet legfontosabb ügyeiről, nyelvtani hibákkal van tele, össze-vissza van számozva. Egyszerűen botrányos, nem méltó a magyar demokráciához”.

– Ez üres retorika. Amúgy bagoly mondja verébnek. Az alkotmány nem szonettkoszorú, nyelvi színvonalát Szájer József is összehasonlíthatja a nemzeti együttműködési nyilatkozattal. Maradjunk annyiban, hogy egyik sem tökéletes, de azért a ’89-es alkotmány jobb.

- Pokol Béla szerint a rendszerváltás során a politikai konfliktusok és az abból fakadó alkuk miatt maradt el az alkotmányozó nemzetgyűlés. „Sólyom Lászlónak pedig Halmai Gábor, Majtényi László és elvbarátaik voltak a tanácsadóik, és ezzel már át is perdültünk arra a liberális oldalra, amely ma is éppen attól fél, hogy nemzeti-konzervatív karaktert kap az új alkotmány.”

– Ostoba és erkölcstelen szöveg. Számomra az, hogy valakit azzal sértsek meg: Pokol Bélával dolgozott, túl van mindenen. Itt nem a konzervatívok és liberálisok, nem bal- és jobboldaliak, hanem a harmadik köztársaság hívei és ellenfelei között húzódik a választóvonal. Előbbiek soraiban is bőségesen akadnak konzervatívok és jobboldaliak, utóbbiak között meg veterán balosok feszítenek.

- Orbán Viktor évértékelőjében arról beszélt, hogy az 1989-es alkotmány nem a magyaroké, nem hordozza a magyar szellemiséget.

– Nagyon is magyar szellemet hordoz; gyökerei a 19. századi liberalizmusig nyúlnak vissza. Gyanítom, az új alkotmány hívei nem ismerik sem Deákot, sem Mikszáthot és Eötvös József „szabad egyház a szabad államban” eszményét, amit az 1989-es alkotmány is képvisel.

- Hívei azzal is indokolják az új alkotmány szükségességét, hogy jobboldali értékeket kell belevinni az alaptörvénybe: Istent, a kereszténységet, az egyházzal való együttműködést.

– A sikeres alkotmány a politikai közösség közös értékeit fejezi ki. Magyarország plurális ország, a társadalom – kutatások támasztják alá – nagymértékben szekularizált, a vallásos magyarok sem egyetlen felekezet hívei. És a hívők nagy része sem gondolja azt, hogy saját erkölcsi felfogását törvénnyé kellene emelni. Továbbá sokan az elválasztás hívei, nem szeretnék a politika szennyét rákenni az egyházra.

- Most úgy tűnik, változnak az Alkotmánybíróság működési alapelvei is: a Fidesz korlátozná az indítványozási jogot, tehát azt, ki és miért fordulhat a testülethez.

– A jogállami forradalom igen fontos vívmánya, a társadalom irányába tett gesztus az actio popularis, azazhogy bárki a testülethez fordulhat. Ellenzem ennek a korlátozását.

- Paczolay Péter alkotmánybírósági elnök szerint a túl széles indítványozási jogkör nem szolgálja a demokrácia ügyét, leterheli a testületet.

– Ez nem megfelelő indok, s még csak nem is igaz, hogy túl sok a tennivalójuk. De ha mindenáron kevesebb munkát szeretnének, inkább az önkormányzati rendeletek felülvizsgálati jogáról mondjanak le.

- Ön szerint szavazzon a nép az új alkotmányról?

– A népszavazás szintén a jogállami forradalom lényeges eleme. Mára szétzilálódott, amiről egyébként az Alkotmánybíróság rossz döntései tehetnek. Az új alkotmány hívei úgy vélik, túl bonyolult ügy ez ahhoz, hogy a nép mondjon véleményt róla. Szerintem viszont az abortusztól a határon túli magyaroknak szánt választójogig mindenről megkérdezhetők az emberek. Az is teljesen közérthető kérdés, hogy kell-e új alkotmány. Én egyébként a Fidesz legutóbbit megelőző javaslatával értek egyet. Sok éve mondom: csak két, egymást követő parlament fogadhassa el az új alkotmányt. Ezt is, amelyiken most farigcsálnak valakik, akikről nem tudjuk, kicsodák, és milyen jogi felhatalmazás birtokában teszik.

- A kormány szerint épp ez az informálódás a célja a tizenkét pontos kérdőívnek, amelyben az állampolgárok véleményezhetik, mi kerüljön az új alkotmányba.

– Komolytalan levélben érdeklődni ilyesmiről. A kérdések minőségét meg inkább hagyjuk.

- Pedig a kérdéseket komoly emberek állították össze: Szili Katalin, Szájer József, Járai Zsigmond, Csák János, Pálinkás József, sorolhatnám.

– Szájert kivéve egyikük sem tudja, miről is van szó pontosan. Pálinkás József nyilatkozta, hogy leginkább egy szervezeti és működési szabályzathoz hasonló alkotmányt szeretne. Ez meglepett. Én nem szoktam véleményt mondani, teszem azt, a szubatomi részecskék természetéről, pedig igencsak érdekel a probléma.

- Alkotmányírási dömping zajlik: pártok, bizottságok, szakemberek különféle verziókat alkotnak.

– Egy alkotmányjogász egy hétvégén képes megírni egy alkotmányt a konyhaasztalnál. Én viszont nem érzek rá felhatalmazást. Már csak azért sem, mert az 1989-es alkotmány híve vagyok.

- A kormány a minap elvetette a Salamon László KDNP-s alkotmányügyi felelős által jegyzett koncepciót. Vajon mi kerül a parlament elé?

– Fogalmam sincs, senki se tudja. Intellektuálisan értékelhetetlen szövegek hangzanak el arról, hogy végre az erdők is legyenek benne az alkotmányban. És például az, hogy húsz év zűrzavara indokolja az új alaptörvény létrejöttét. Az egyik vezető politikus ezzel szemben arról beszélt: az eltelt húsz év fejlődése teszi indokolttá, hogy a végrehajtó hatalom javára az Alkotmánybíróság hatáskörét csökkentsék, vagyis mégsem csak zűrzavart éltünk. Aztán pár napra rá egy másik illetékes azt nyilatkozta, nincs kőbe vésve az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése. Mégiscsak húszévnyi tévelygés van mögöttünk? Vagy húsz év fejlődés után már nincs szükség erős Alkotmánybíróságra? Vagy megvonjuk a vállunkat, hogy mégiscsak van? Erre mit mondjak?

- Répássy Róbert szerint olyan alkotmányozási problémák vetődtek fel, amelyeknek a megoldásával nem lehet éveket várni. Példaként említette a miniszterelnök-helyettes kinevezésének szabályát, amelyről nem tudni, az alkotmányban vagy egy törvényben szerepel-e majd.

– Hogyan bízhatnánk azon politikusok alkotmánytiszteletében, akik napi személyi és üzleti érdekek jegyében verik szét a hatályos alkotmányos rendet? Az ilyen ember hogyan viszonyul majd az általa létrehozott új alaptörvényhez? Milyen minőségű alkotmány lesz az, amelyet ugyanazok írnak, akik a húsz éve létezőt lerombolják?

- Mi lesz az Alkotmánybíróság sorsa?

– Korábban volt rá garancia, hogy ellenzéki párt támogatása nélkül senki nem lehetett alkotmánybíró. Ma nincs. Én ennek ellenére nagy híve vagyok a testületnek. Még akkor is, ha pártidiótákkal raknák tele.

- Kit minősít pártidiótának?

– Aki a közéleti döntéseiben kritikátlanul követi valamely politikai arculat szeszélyeit, az számomra pártidióta. Egyébként lehet akár értékes ember, lehet kiváló literátor, zeneértő, jó családapa, csak a közügyektől tartsa távol magát.

- Az Alkotmánybíróság részben visszakapja elvett jogköreit, így esély mutatkozik arra, hogy az LMP visszatér az alkotmányozáshoz. Ez jó hír?

– Önsorsrontás lenne, és valószínűleg nem fogják megtenni. De a lényegen érdemben nem változtatna, ahogy az sem, hogy az MSZP megszavazza-e az új alkotmányt, vagy sem. Ha most lebontják is az 1989-es alaptörvényt, hamarosan vissza kell építeni.