Olyan gyorsan drágulnak az építőanyagok, hogy 24 óráig él egy árajánlat

„A lemeztető ára 200 százalékkal nőtt az első, márciusi árajánlat óta, a rézcsöveké 40 százalékkal egy hét alatt. Napi és mindössze 10 óráig élő árajánlatokat kapok. Ami érdekes, hogy nem a fa ára ment fel úgy általában, mert a tűzifáé érdemben nem változott, csak az építőipari fáé” – számolt be egyik olvasónk arról, hogyan érinti felújítási terveit az árrobbanás. Az akár 100 százalékos drágulásra a kormány és a Gazdasági Versenyhivatal is felfigyelt.

„Októbertől elrendeltünk egy kiviteli korlátozást, részben azért szaladtak meg az árak egy-két termék esetén, mert megnőtt az országból kivitt mennyiség” – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban múlt pénteken. Az intézkedést előbb igényelni kell Brüsszelben, amelynek az átfutása négy hónap, ezért nem tudja a kormány már most bevezetni az épületfa, vas és acél kivitelének korlátozását. Ráadásul, egyáltalán nem biztos, hogy jóváhagyják az erre vonatkozó kérelmünket. Amit már korábban meg lehet tenni, hogy kötelezővé teszik az export bejelentését és bevezetik az állam elővásárlási jogát, hogy itthon tudja tartani az építőanyagokat.

„És gondolkodunk abban, hogy az áremelkedések megfékezése érdekében – van néhány építőanyag, ahol extraprofitot akarnak realizálni, ami elfogadhatatlan” – nyilatkozta a miniszterelnök. Az elképzelés értelmében egy bizonyos árszint felett az e feletti rész 90 százalékát el fogják vonni. Kavicsnál, sódernél mindenképp, de más termékcsoportok is szóba jöhetnek. Emellett a művelési jogot szerzett, de még meg nem nyitott bányáknak egy éven belül meg kell kezdeniük a tevékenységet, máskülönben visszavonják a megnyert koncessziót a tulajdonostól és másnak adják, mivel a nem működő bányák korlátozzák a kínálat mértékét.

Orbán Viktor már kedden arról beszélt, hogy az építőanyag-iparban súlyos problémákat lát. Az akár 100 százalékot is meghaladó az árnövekedés következtében a felújítási támogatások nem az embereknél, hanem az építőipari alapanyagokat gyártó cégeknél jelentkeznek.

„Az építőanyagok ára az egész világon megugrott az elmúlt időszakban, de vannak tényezők, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben az alapvető építőanyagok ára. A jelenség mögött elsősorban világszintű folyamatok állnak, hiszen ez egy világszintű piac” – magyarázta a 168-nak Prinz Dániel közgazdász, a londoni Institute for Fiscal Studies elemzője.

A szakember kiemelte azt is, hogy az árváltozások mögött a keresleti és kínálati tényezőket érdemes megnézni mielőtt a kormány mindenféle véletlenszerű beavatkozásokat tenne. A keresleti oldalon mindenhol most indul újra a gazdaság és nagyon pörögnek az építkezések. A kínálati oldalon eközben még mindig akadoznak az ellátási láncok különböző okokból. Az árak emelkedését a megugró kereslet okozza, amire nem tud a kínálati oldal elég gyorsan reagálni.

„A felújítási támogatás és más hasonló intézkedések plusz az, hogy egy ideig nem tudtak az emberek felújításokat végezni, meg az újrainduló magyar gazdaság is keresletnövelő és az árakat emelő tényezők. Viszont mivel minden országban emelkednek az építőanyag-árak, ezt nem lehet főként Magyarország-specifikus tényezőkre fogni” – mondta Prinz Dániel. Hozzátéve, hogy ettől még a lakásfelújítási támogatás egy rossz időpontban rosszul célzott intézkedés volt.

„A kiviteli korlátozás hátránya lehet – mondja Prinz – ha cserébe más országok sem exportálnának és leállna Magyarországon az import. – Az árak szabályozásának – ebben az esetben a »extraprofitot« termelő kereskedőkkel szemben bevetett hatalmas adó formájában – szinte mindig kontraproduktív hatása van. Egy piacon azért emelkednek az árak, mert a kereslet nagyobb, mint az elérhető kínálat. Ha csökkenteni próbáljuk az árat, akkor még nagyobb lesz a kereslet és még kisebb a kínálat, tehát pont ellentétes hatást érünk el” – mondta Prinz Dániel.

„Általában egy ilyen típusú problémát mindig a kínálat erősítésével – ide lehet sorolni a bányákat érintő intézkedéseket is, ugyanakkor ezen a területen nagyon fontosak a környezetvédelmi megfontolások is – illetve a piac hatékonyabbá tételével lehet megoldani” – magyarázta lapunknak a közgazdász.

(Kiemelt kép: Pesti Hírlap archív)