Most látszik csak igazán, miért volt tragikus döntés a nyugdíjrendszer átalakítása
A nyugdíjrendszer átalakítása miatt tragikusan alacsony maradt a hazai nyugdíjcélú megtakarítási állomány. Az önkéntessé vált nyugdíj-előtakarékosság ugyanis sokkal kevésbé hatékony.
A Bankmonitor számításai alapján a GDP 4,2%-át teszi ki a nyugdíjcélú megtakarítások állománya, miközben az európai országok körében 12,6% a jellemző érték. A hatalmas lemaradásunk elsődleges oka, hogy 2011-ben a magyar nyugdíjrendszer átalakítása miatt gyakorlatilag megszűnt a magánnyugdíj-pénztári pillér, ezáltal a nyugdíj-előtakarékosság egy sokkal kevésbé hatékony és teljesen önkéntes tevékenységgé degradálódott.
Az OECD a közelmúltban publikálta a friss adatokat az egyes országokban 2022-ben nyilvántartott nyugdíjcélú megtakarítások állományáról. Az értékeket a Bankmonitor összevetette a Világbank által közölt 2022-es GDP-adatokkal, így megkapták, hogy GDP-arányosan melyik ország mekkora nyugdíjvagyonnal büszkélkedhet.
Mint kiderült: Európán belül az északi országok (Dánia, Izland és Hollandia) viszik a prímet, 150-200% közé tehető GDP-arányos nyugdíjvagyonnal.
Ugyancsak rendkívül jól teljesít Svédország és az Egyesült Királyság is, ahol rendre a GDP 96%-ára, illetve 83%-ára rúg a felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítások állománya. Az Európán kívüli világban Kanada (146%), az Egyesült Államok (138%) és Ausztrália (125%) produkálták a legmagasabb értékeket.
Az európai országok körében a jellemző (medián) érték 12,6%, azaz az országok fele ennél több, fele ennél kevesebb nyugdíjvagyonnal rendelkezik.
Magyarország a sor vége felé kullog: az OECD gyűjtése alapján hazánkban 7,47 milliárd dollárt tett ki a 2022-es nyugdíjvagyon, amely a 178,79 milliárd dolláros GDP-hez viszonyítva alig 4,2%-os állományt ad eredményül – írja a lap.
Csaknem félmillió magyar nyugdíjas van veszélyben – lépni kellene
Szomorú számok láttak napvilágot: több százezer magyar nyugdíjas van veszélyben: a számuk pedig egyre csak nő.
Magyarországon 1,872 millió embert, a lakosság 19,7 százalékát fenyegeti az elszegényedés és társadalmi kirekesztődés veszélye friss adatok szerint. Az Európai Unión belül 94,638 millió lakost érint ez a probléma, arányuk némileg csökkent, 21,4 százalékra. A 18 év alatti magyar fiatalok 24,4 százaléka, a nyugdíjasok 21,3 százaléka érintett, arányuk 2022-ről 2023-ra emelkedést mutat – írja a Pénzcentrum.
Az EU-ban magasabb volt az arány tavaly a magyarországinál: 21,4 százalék, ez 0,2 százalékponttal kevesebb, mint 2022-ben, a 2019-es állapotokhoz képest viszont még mindig valamivel magasabb. Magyarország nincs is a legrosszabb arányt felmutató országok között: a románoknál, bolgároknál, szerbeknél sokkal rosszabb a helyzet, de előttünk vannak például a spanyolok, görögök, németek, franciák és horvátok is. Az arány a cseheknél és szlovéneknél a legjobb, a 15 százalékot sem éri el.
A friss, 2023-as adatok szerint Magyarországon az idősödő, 65 év feletti korosztályban 402 ezer lakost érint az elszegényedés veszélye – így a 2022-es adatokhoz képest a teljes lakosságban ez 7 százalékos, az idősek körében 17,9 százalékos emelkedést jelent.
További részletek itt.
(Fotó: Thomas Warnack/dpa/AFP)