Az állam már nem fogja tudni garantálni a nyugdíjakat
Néhány évtized múlva fele annyi nyugdíj jut, mint manapság, az öngondoskodás azonban még nem vált a mindennapok rutinjává.
A mostani állami nyugdíjnak nagyjából a felére számíthatunk majd néhány évtized múlva, jelezték az Economxnak a Grantis szakértői. Mégis nagyítóval kell keresni a 40 év alatti fiatalokat az öngondoskodási piacon, holott ők lehetnek a nyugdíjmegtakarítások legnagyobb nyertesei, de még a negyvenesek sincsenek elkésve. Utánajártunk, hogy mennyi most a takarékoskodók átlagéletkora, és hogy mikortól érdemes nyugdíjra félretenni.
Éredemes-e és hogyan érdemes a nyugdíjra félretenni?
A nyugdíjbiztosítással rendelkezők átlagéletkora jellemzően 39 és 45 év között alakul. A 40 év alatti megtakarítók aránya változatos képet mutat, van, ahol a biztosítottak harmadát, máshol csak a negyedét vagy az ötödét teszi ki ez a korosztály, és olyan biztosító is akad, ahol már az új belépők felét – derült ki a Grantis öt biztosító adatait feldolgozó kutatásából.
Érdemes megjegyezni, hogy nyugdíjbiztosítások 2014 óta léteznek, a kutatásban pedig a biztosítók többségénél a jelenlegi teljes állományról rendelkezésre álló statisztikákat nézték. De van, ahol pedig az aktuális belépési korról van adat, például az Unionnál tavaly átlagosan 44 évesen kötötték meg a nyugdíjbiztosításukat az emberek, és ez magasabb is, mint a biztosítók többségénél az átlag. Mivel a 2014 előtt kötött biztosításokat nem lehet nyugdíjbiztosításnak hívni, így ha a teljes állományt nézzük, akkor abban nem szerepel a korábban biztosítást kötők egy része, akik például nem váltottak a 2014 után adókedvezményes nyugdíjbiztosításra.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) is megerősítette, hogy a legtöbben 40 felett kezdenek el nyugdíjkiegészítésről gondolkodni, pedig minél korábban indítjuk el a megtakarítást ezzel a konkrét céllal, annál kisebb havi összeg félretételével tudunk megfelelő mértékű kiegészítést biztosítani magunknak. Erre azért van szükség, mert
a mostani állami nyugdíjnak nagyjából a felére számíthatunk majd néhány évtized múlva
– jelezték lapnak a Grantis szakértői. Hogy miből is lehetne egy fiatalnak takarékoskodni a nyugdíjára, arra több tippet is ad a MABISZ és a szakértők:
- érdemes rendszeresen vezetni a kiadásokat;
- gyűjteni a számlákat és a blokkokat vagy kiadáskövető applikációt használni;
- az étkezések tudatos megtervezésével, a kedvezmények kihasználásával és az előfizetések közötti rendrakással is sokat lehet spórolni.
Ha ezeket a lépéseket betartjuk, akkor már 2-3 hónap után látni, hogy milyen rejtett költségek vannak, amiket meg is lehetne takarítani.
A munkába állástól kezdve gyűjteni kell a nyugdíjra
A Generali szerint minél hamarabb, gyakorlatilag az első munkába állás időpontjától célszerű elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást, akár alacsonyabb összegekkel is, amely a későbbiekben a lehetőségekhez mérten növelhető. Mint kifejtették: „ha így tesznek, akkor kisebb lemondásokkal halmozható fel akkora összeg, amelynek összegyűjtése egy 45-50 éves korban elkezdett nyugdíjmegtakarítás esetén akár elérhetetlennek is tűnhet, vagy csak relatív nagy összegű rendszeres megtakarításokkal valósítható meg.”
Hasonlóan vélekedik a MetLife is, akik szintén az első rendszeres jövedelem megszerzésével egyidejűleg javasolják elindítani a nyugdíjmegtakarítást. „Tőlünk nyugatabbra ez benne is van a kultúrában és számos nagyvállalat a saját nyugdíj alapjába automatikusan jóváírja a dolgozótól levont 3-5 százalékot. Így biztosítva azt, hogy megfelelő időben elkezdve a megtakarítást, kisebb összeg is elegendő legyen, és nyugdíjba vonuláskor kellő tőke álljon rendelkezésre” – számoltak be a nemzetközi tapasztalatokról.
Ha nem akarunk életünk végéig dolgozni, akkor gyűjteni kell a nyugdíjra
A Grantis ügyfelei körében a 2023-as évben 41,5 év volt a nyugdíjmegtakarítással rendelkezők átlagéletkora. Tapasztalataik alapján általában ebben az életkorban jutnak el odáig egzisztenciálisan az emberek, hogy nyugdíj előtakarékossággal is foglalkozzanak. Mindemellett azt látják, hogy a fiatalok is egyre tudatosabbak, vannak, akik már a húszas-harmincas éveikben felismerték ennek a jelentőségét.
A pénzintézet független alkusz szerint még a negyveneseknek sem késő belevágni, hiszen így is marad több mint 20 évük a takarékoskodásra a 65 éves nyugdíjkorhatárig.
Ez idő alatt a rendszeres megtakarítás mellett a hozam, a bónuszok és az évente kapott adójóváírások is gyűlnek. A Grantis szakértői arra is felhívták a figyelmet, hogy három, az államtól független nyugdíj megtakarítási forma létezik: az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ).
Ezek közül a nyugdíjbiztosítás mindig az éppen aktuális nyugdíjkorhatárt veszi alapul, tehát például annak, aki idén indítja el, fixen fizetnek a biztosítók a 65. születésnapján – világítanak rá elemzésükben. Az ÖNYP és a NYESZ esetében a jövőben esedékes állami nyugdíjkorhatárral egyidejűleg jár le a futamidő.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Alexas_Fotos via Pixabay)