Nyugdíj: ezzel az új számítási módszerrel minden nyugdíjas jobban járna
A nyugdíjasok számára a nyugdíjemelés kérdése kiemelkedő fontosságú, de a jelenlegi emelési rendszer nem oldja meg a problémáikat. Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében összefoglalja, mi jelente valós megoldást a nyugdíjasok számára.
Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru oldal alapítója a hozzá érkezett olvasói visszajelzések alapján azt állítja, hogy a nyugdíjasok egyre többen azt várják a jogalkotótól, dolgozzanak ki egy olyan rendszert, amely valódi, állandó plusz jövedelmet biztosít a nyugdíjasok számára, és nem csupán eseti ajándékokkal próbálja javítani a közérzetüket.
Ezért szükséges változtatni a jelenlegi eljáráson, hogy a nyugdíjasok jobban járjanak
A szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar nyugdíjasok számára a nyugdíjemelés kérdése nem csupán egy adminisztratív eljárás, hanem alapvető megélhetési probléma. A szakemberhez érkező vélemények és kérdések áradata alapján a nyugdíjasok nem eseti ajándékokra, hanem valódi, tartós nyugdíjemelésre vágynak. A közérzetük javításához nem elég csupán egy-egy alkalmi segély vagy egyszeri támogatás, hanem olyan rendszerre van szükség, amely folyamatosan biztosít számukra plusz jövedelmet.
Jelenleg a nyugdíjemelés mechanizmusa sokak szerint nem képes megakadályozni a nyugdíjasok elszegényedését. A nyugdíjemelés mostani formája azt eredményezi, hogy bár az infláció hatásait valamilyen módon igyekszik kompenzálni, az emelés mértéke nem elégséges a nyugdíjasok életminőségének megőrzésére. Éppen ezért egyre inkább felmerül a szükségesség, hogy a nyugdíjemelés új rendszerbe kerüljön.
A javasolt változtatás egy olyan nyugdíjemelési eljárás, amely figyelembe venné nemcsak az infláció mértékét, hanem a nettó reálkeresetek növekedését is. Ennek értelmében
a nyugdíjak emelése az infláció mellett a reálkeresetek növekedésének egy részével is kiegészülne.
Például, ha az infláció 6%-os lenne, és a nettó reálkeresetek 5%-kal növekednének, akkor a nyugdíjak emelése 8,5%-os mértékben történne, így csökkentve a nyugdíjasok elszegényedési kockázatát.
A nyugdíjemelés ilyen formáját a költségvetési kiadások átcsoportosításával is lehetne fedezni, amennyiben a magyar kormány a GDP 10,9%-át fordítaná a nyugdíjakra, ahogyan az az Európai Unió átlagában előfordul. Jelenleg a magyar nyugdíjrendszerre fordított kiadások mindössze a GDP 7,45%-át teszik ki, tehát itt is bőven van mozgástér a változtatásra.
Egy ilyen rendszer bevezetése nemcsak a nyugdíjasok anyagi helyzetét javíthatná, hanem segíthetne abban is, hogy a nyugdíjasok méltóságteljes, megfelelő színvonalú életet élhessenek. Az állandóan emelkedő árak és a stagnáló nyugdíjak között a változtatásra sürgősen szükség van, hogy elkerüljük a nyugdíjasok további elszegényedését.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)