Nyilvános meghallgatást tartott az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar tranzitzónás fogvatartás miatt
Ma délelőtt nyilvános meghallgatást tartott az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar tranzitzónás fogva tartás ügyében. A per 2015 ősze óta folyik, a strasbourgi bíróság tavaly nem jogerős ítéletben kimondta, hogy a magyar tranzitzónákban jogellenes fogva tartás van. A kormány tagadja, hogy őrizetről van szó. A Nagykamara előtt folyik tovább a per – írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.
A pert 2015 őszén kezdeményezték a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei.

Az MHB álláspontja szerint senki nem tartható fogva határozatlan ideig, mindenkit megillet az a jog, hogy bíróságon támadhassa meg őrizetének elrendelését és annak módját. Az európai joggyakorlat szerint a menedékjog megállapításához csak a legritkább esetben és a lehető legrövidebb ideig lehetne a kérelmezőt fogva tartani.
– Ehhez képest 2015 óta a fizikai és a jogi határzár létrehozott, majd fő szabállyá tett egy olyan fogvatartási formát, amely gyakorlatilag minden kérelmezőt rács mögé kényszerít, és még csak megpanaszolni sem lehet, bíróság nem vizsgálhatja felül az őrizet indokoltságát. A tompai és röszkei konténerlágerekben ma is fogvatartott százaknak a fele gyerek, harmada pedig nő – írják.
Az EJEB tavaly márciusban nem jogerősen elmarasztalta a magyar államot két menedékkérő emberi jogainak megsértése miatt. A döntés egyúttal a hazai menekültügyi rendszer kritikája is volt az MHB szerint.
– 2015 óta sok ezer ember, került hasonló helyzetbe, mint klienseink. Sokan közülük gyerekek, idősek vagy éppen családanyák, sérülékeny emberek, akiket segíteni kellene, nem pedig bezárni – írja a jogvédő szervezet.
A perben a magyar kormány oldalán beavatkozóként az orosz, a lengyel és a bolgár kormány sorakozott fel. A Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei mellett pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), három tekintélyes civil menekültügyi szervezet (ECRE, ICJ, DRC), illetve egy tekintélyes olasz egyetemi oktatói csapat. Az MHB szerint a pernek európai jelentősége van, leghamarabb év végére várható ítélet.