Norvég metállal, hadüzenettel gyászolta vidáman a civilek pénzét a Kétfarkú Kutyapárt

77 milliárdot buktunk. 

2021. augusztus 19., 10:08

Szerző: ,

A Norvég Alap körüli botrány kapcsán akciózott a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a norvég nagykövetség előtt. A viccpárt közleménye szerint céljuk az volt, hogy Magyarország a Norvég Királyság gyarmatává váljon, mivel így nem csupán a norvég alap 77 milliárdos összegét kaphatnánk meg, de többek között norvég minimálbért is (ezt az egyik transzparense is kirakták). Az MKKP ezzel kívánta kifejezni mennyire nem értenek egyet azzal, ahogyan a magyar kormány kezelte a Norvég támogatás ügyét. A tüntetésen maximum két tucatnyi passzivista vett részt, magyar és norvég transzparensekkel, valaki beszédet is mondott. 

„Mivel Norvégia nem adta ide a jogos jussunkként járó 77 milliárdunkat, ezért ma megtámadtuk a nagykövetséget. Megható beszédek és némi norvég nyelvtanulás után, gyorsan megadtuk magunkat – ebben közrejátszott, hogy Magyarország halszagú –, de sajnos senki nem jött ki átvenni a megadásunkat szimbolizáló papírfecnit, pedig fehér zászlóban sem volt hiány. Búcsúzásként norvég metált hallgattunk és mindenki begyűjthette a teljesen egyedi norvég nyelvű MKKP-s ígéreteket matrica formájában" – írta az MKKP a Facebookon.

A Norvégiával való huzakodás a civilek pénzén még 2013-ban kezdődött, Lázár János kancelláriaminiszter a kormány nevében azzal az igénnyel fordult a norvégokhoz, hogy a kormánnyal konzultálva döntsenek a támogatásokról, ne pedig „az LMP-hez köthető" Ökotárs Alapítvány ossza el pályázati úton a pénzt. A kommunikációs csörték után a kormány pénzügyi és jogi lépéseket tett, a KEHI, a NAV, a Nemzeti Nyomozóiroda is a civilek vizsgálatába fogott, házkutatásokkal egybekötve. A csaknem két éven át tartó eljárásokról a sajtó folyamatosan beszámolt, ám a vizsgálatok konkrét okáról, elrendelőjéről, illetve eredményéről nincs hozzáférhető adat – összegzett a Lázár-levél két éves évfordulója apropóján az Ökotársra hivatkozva az Index.

 

 

A vita az elmúlt hetekben újrakezdődött a magyar állam és Norvégia között a vita: Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, de tagja az Európai Gazdasági Térségnek, és részesül a gazdasági integráció előnyeiből, ezért cserébe támogatja a kevésbé fejlett EU-s tagállamok felzárkózását. Magyarország így támogatásra kaphat (és korábban kapott is) a skandináv országtól. A 2014 és 2021 közötti időszakra ez mintegy 214,6 millió eurót jelentene (mai árfolyamon körülbelül 77 milliárd forint), azonban egy 4 milliárdos tétel felhasználását illetőleg nem tudott megállapodni a két ország. Norvégia ragaszkodott ahhoz, hogy a támogatás ezen részét szét kell osztani a pályázó civil szervezetek között, azonban a kormány azt akarta, hogy nekik is legyen beleszólásuk az összeg kezelésébe.

A civileknek tehát a pénz egy kis része jutott volna, a kormány mégsem engedett, annak az elosztásába is bele akart szólni. 

A vita eredményeképp a norvég külügyminisztérium bejelentette: Magyarország számára nem lesz elérhető a támogatás. Válaszlépésként, a magyar kormány jogi lépéseket harangozott be a norvégok ellen, melynek első lépéseként a Magyar Közlönyben rögzítették: a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak. 

Ine Marie Eriksen Søreide norvég külügyminiszter a Politiconak az üggyel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Amikor a kormány nem tudja elfogadni azokat az alapelveket, amiket a másik tizennégy ország igen, meg kell húznunk a határt." Azt is emondta: számukra elképzelhetetlen a szabályok és előírások fellazítása. Søreide azt mondta, egyébként sajnálja a magyar civil szervezetek anyagi veszteségét, és megpróbálnak más megoldást keresni a problémára. Mint fogalmazott: „Szükségük van a pénzre, mert nagyon kevés egyéb bevételi forrásaik vannak most, úgyhogy meg kell próbálnunk mást módokat keresni, hogy támogathassuk őket – még akkor is, ha ez egyre nehezebb, különösen Magyarországon."

A legkínosabb az egészben, hogy a Portfoliónak Ágosházi Szabolcs, Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára elismerte: „Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai”.

A két állam közötti kommunikáció addig eszkalálódott, hogy a Kutyapárt szerint már a „háborús retorikát idézte”, ennek megfelelően pedig úgy határoztak elébe mennek az ügynek:

„Magyarország gazdasági felemelkedésének egyetlen reális esélye, ha hadat üzenünk Norvégiának és azonnal megadjuk magukat, hogy Magyarország norvég gyarmattá váljon”

– mondta a Kutyapárt egyik tagja. Aki hozzáfűzte, nem egyszerűen megadják magukat, de önkéntes hadifoglyok is lesznek. 

Az MKKP húszfős akciója is erre az esetre hívja fel a figyelmet: a nyilvánvalóan abszurd norvég gyarmattá váláson kívül ugyanis nem létezik olyan politikai narratíva, amely révén Magyarország mégis megkaphatná azt a jelentős pénzösszeget, amivel a kialakult vita hiányában már rég szabadon rendelkezhetne. Emiatt rengeteg olyan közhasznú, civil program maradhat el, ami valódi társadalmi problémákat oldott volna meg. 

 

(Kiemelt kép forrása: MKKP Budapest Facebook-oldala)

07:17

A Závecz közvélemény-kutatása szerint Magyar Péter pártjának EP-listája a kutatás első felében jelentősen megelőzött minden ellenzéki pártot a DK–MSZP–Párbeszéd kivételével, így a harmadik helyen szerepel a rangsorban. A teljes lakosság 11%-a, a biztos szavazók 14%-a voksolna rá.