Nincs védelem a korrupciót bejelentőknek Magyarországon

A fenti bejelentő szakszervezeti vezető és felügyelőbizottsági tag is volt a kérdéses cégnél. Szerinte az általa tett feljelentés miatt rúgták ki, ezért a munkaügyi bírósághoz fordult, a pere jelenleg is zajlik. A cégnél hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a rendőrség.

A Dél-alföldi Közlekedési Központnál történt eset egyáltalán nem számít kivételnek a korrupciós bejelentések között: ilyen ügyet feltáró, úgynevezett közérdekű bejelentő eddig egyetlen esetben sem tudott a vele szemben kezdeményezett szankciók ellen fellépni Magyarországon – nyilatkozta a 168 Órának Jávor Benedek EP-képviselő(PM), aki pártjával a közelmúltban korrupció elleni ügyészség és a korrupciós bejelentéseket fogadó közérdekvédelmi hivatal felállítását és hatékony bejelentővédelmi szabályozás megalkotását sürgette. Jávor szerint ugyanis bár létre lehet hozni ilyen pozíciókat cégeknél, nagy közintézményeknél, de mivel ez nem kötelező, így a legtöbb helyen nincs ilyen lehetőség, vagy ha van is, az nagyon kevéssé hatékony és sokan nem tudnak róla, így tényleges védelmet nem tud nyújtani a visszaélést feltáróknak.

Mint a Népszabadság cikkében leírt történetből is kiderül, sokszor hiába fordul a megfelelő fórumhoz a korrupciós visszaélést bejelentő, ha érdemben nem vizsgálják ki az ügyét – állítja Vágó Gábor korábbi országgyűlési képviselő és

a bejelentők segítésére elindított kezdeményezés, a BeVédprojekt-koordinátora. A nonprofit szervezetek (Átlátszó, Trasparency International, K-Monitor) által létrehozott kezdeményezés és online felület jogi segítséget és nyilvánosságot tud adni bejelentőknek.

Vágó szerint egyébként épp a következmény nélküliség tartja vissza a legtöbb embert attól, hogy ilyen visszásságot felfedezve bejelentse azt. ( A Transparency International adatai szerint Magyarországon 10 ből csak 2 ember jelentené, ha korrupciót lát, ebben utolsók vagyunk Európában, a környező országok a felmérésben nálunk kétszer jobban szerepeltek.)

Probléma az is, hogy az erre vonatkozó hatályos jogszabály is hiányos. Korábban, 2009-től 2013 ig volt egy bejelentővédelmi törvény, ami jobban biztosította például a bejelentő anonimitását. Ráadásul a bejelentéssel sokszor maga a bejelentő is jogszabályt sért (üzleti titok, stb.), s jelenleg erre vonatkozóan nincs jogszabály, míg az előző törvény ezt – közérdekre hivatkozva – kimondottan lehetővé tette – összegezte a helyzetet Vágó. Hozzátette, hogy például Németországban nemcsak a jogi védelmet biztosítja hatékony törvényi szabályozás, hanem ott, ha valaki közérdekű bejelentés miatt veszti el a munkáját, akkor a munkaügyi per idejére átmeneti pénzbeli támogatást is kap az államtól.

Mindez ellenére bőven akad ilyen bejelentés – mondta a 168 órának Bodoky Tamás az Átlátszó főszerkesztője. A portál által működtetett

MagyarLeaks oldalra-titkosított módon, névtelenül – hetente 2-3 bejelentés érkezik. Ezen felül emailben, levélben még további, hetente 5-10-bejelentést kapnak , melyek nagy része személyes ügy vagy panasz, de általában tízből egy
bejelentésnek érdemes utánajárni, „rendszeresen jönnek komoly bejelentések is” – állítja Bodoky. (A kiszivárogtatás útján feldolgozott ügyeik itt megtekinthetők)

Az nagyon fontos lenne, hogy törvény biztosítsa a közérdekű bejelentők védelmét, hogy ne lehessen büntetőjogilag számon kérni őket, ha a bejelentéshez szükséges tevékenységgel szabályt sértenek -mondta a 168 órának Jávor Benedek. Szerinte jelenleg az is gyakran előfordul, hogy nem a bejelentés tárgyával kapcsolatban indul eljárás, hanem a bejelentővel szemben.

„A NAV-os visszaéléseket leleplező Horváth Andrást például már annyi mindennel megvádolták, hogy már számon sem tudja tartani (pl. informatikai szabályok megsértése, titkos adatok nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan adatokhoz valóhozzáférés, stb.). Hasonlóan járt a NAV-ügyek egy másik bejelentője Hegedűs Deme Zsolt, akit a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetőjéből vidéki adóellenőrré fokoztak le – emlékeztet Jávor. (Hegedűs Deme Zsoltnak is munkaügyi pere van folyamatban.) Jávorék azt szeretnék, ha uniós szinten lenne a közérdekű bejelentők védelmére vonatkozó kötelező szabályozás, de mint mondta, a Bizottság egyelőre ”nem túl nyitott erre."