Nemzeti Összetartozás: újabb pont teljesült a Jobbik programjából

A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét - írta az MTI. A javaslatra 302-en szavaztak igennel, míg 55 képviselő nemmel voksolt és 12 tartózkodott. A Fidesz és KDNP mellett igennel szavazott a Jobbik, illetve egy MSZP-s (Juhász Ferenc) és egy LMP-s (Schiffer András) képviselő. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg. A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".

Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.

A Jobbik szerint a Fidesz ellopta az ötletét, az LMP tartózkodik

Az LMP és a Jobbik üdvözölte a Fidesz és a KDNP kezdeményezését, igaz Novák Előd, a Jobbik alelnöke hozzátette, hogy az ő pártjuk volt az, mely elsőként tett javaslatot a békediktátum 90. évfordulójáról történő megemlékezésről. Szerinte a Fidesz „politikai kultúrájáról” árulkodik az, hogy a Jobbik javaslatát nem vették napirendre, és végül saját előterjesztésükkel rukkoltak elő - írta a

Gondola.

Az LMP, bár korábban azt nyilatkozta: támogatja azt, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja legyen, mivel úgy tartják, hogy a nemzeti tragédiákat ki kell beszélni, végül úgy döntött a frakció tartózkodni fog. "Erős ajánlást" fogalmazott meg a Lehet Más a Politika (LMP) frakciója, hogy a képviselők tartózkodjanak a trianoni emléknappal kapcsolatos, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat szavazásán - közölte Karácsony Gergely.

„Összecsórt fontok” meg a „sebek szaggatása”

Az MSZP az egyedüli, aki nem ért egyet az emlékülés javaslatával, és kifejtette: képviselői nemmel fognak szavazni. Mesterházy Attila mindezt azzal indokolta, hogy „megítélésük szerint az indítvány szövege nem a nemzeti összetartozást, hanem sokkal inkább a szétválasztást, a kirekesztést jeleníti meg”, rontja a többi országgal való jó szomszédi viszont, és a határon túli magyarok érdekeit sem szolgálja.

„Az indítvány nem a sebek begyógyítását, hanem azok felszaggatását szolgálja” – fogalmazott a frakcióvezető. A szocialista párt ellenpontként az javasolta, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja mellett május 9-ét, Európa napját is nevezzük a nemzeti összetartozás napjának. Ez a módosító indítvány egyébként a bizottságban nem kapott többséget, az MSZP kérésére mégis határozatot hoztak: 57 igen, 313 nem és nulla tartózkodás mellett elutasították.

Jobbik: óriási siker a Trianon-törvény elfogadása

A Jobbik reméli, hogy nem egyszeri, szimbolikus gesztus a trianoni emléknap törvénybe iktatása, és a következő években a kormány mindent megtesz azért, hogy a törvényt tartalommal is megtöltse. Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának jobbikos alelnöke az MTI-nek elmondta: a törvény elfogadása pártjának óriási nagy siker, a Jobbik programjából egy újabb pont teljesült, hiszen már 2002 óta szorgalmazzák a jogszabály elfogadását. Hangsúlyozta: szeretnék, ha a nevelésben és az oktatásban is érvényesülne az az elv, hogy összetartozást vállalunk a határon túli magyarsággal, és a nemzet egységét demonstráljuk.

Konkrétumokat firtató kérdésre válaszolva a jobbikos képviselő azt mondta: nem gondolja, hogy Trianonról, a határon túl élő magyarság jogfosztásáról minden magyar jól értesült. A nemzeti tragédiánkat az iskolákban is az oktatás révén sokkal inkább tudatosítani kell - hangoztatta. Megjegyezte, azt is biztosítani kellene, hogy a diákok utazhassanak határon túli magyar területekre, hogy megismerhessék az ottani magyarság életét.

Gyöngyösi Márton megerősítette a napirend előtti felszólalásában elmondottakat. Közölte, azt kérte az Országgyűléstől, fogadjon el Izraelt elítélő határozatot. Indoklásként hozzátette: a hajnali órákban "példátlan nemzetközi esemény" történt, egy a gázai övezetbe segélyrakományt szállító önkéntes flottillát izraeli támadás ért.

Szanyi: revizionista-gyanús trianoni révületben van a Fidesz

A Fidesz a történelem újrahamisítására készül – vélekedett Szanyi Tibor az

ATV Jamcímű műsorában. A szocialista képviselő szerint a kormányzó párt nem csak a múltat, hanem a jelent is meg akarja hamisítani azzal, hogy forradalomnak próbálja beállítani a választási eredményt.

Nem lehet tudni, hogy milyen forradalomnak leszünk részesei, mert „egyelőre a politikai teret egy revizionista-gyanús trianoni révület öleli át” – fogalmazott Szanyi, aki szerint az emberek nem azért szavaztak a Fideszre, mert heteken-hónapokon át Trianonról akarnak hallani. Hozzátette, szociális segély helyett a történelem újrahamisítása egy idő után nem lesz elég.

Szanyi Tibor kijelentette, nemmel fog szavazni a június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító határozatra. Mint mondta, képtelenség, hogy a magyar parlament a mai magyar határokat Trianonhoz köti, holott azokat a II. világháborút lezáró békeszerződések határozták meg. Emellett szerinte azon is el kellene gondolkodni a parlamentben, hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy másodszor is ugyanazt a büntetést rótták ki Magyarországra.

Szanyi Tibor elmondta, a szocialisták szeretnék viszontlátni a dokumentumban, hogy a kormánynak nincsenek revíziós törekvései, hanem kizárólag történelmi kérdésekről van szó.

Ha a szomszéd országok csak sejtéseikre hagyatkozhatnak a dokumentum valódi tartalmát illetően, akkor nagyon csúnya következtetésekre juthatnak, a szlovákok reakciója sem véletlen – tette hozzá.

Szanyi Tibor megjegyezte, ha valóban annyi problémája volt Magyarországnak, ahogy azt a Fidesz a választási kampányban mondta, akkor most nem Trianonnal kellene foglalkozni, hanem konkrét jogszabályokat kellene alkotni. A parlamentben ugyanis nincs helye történelemalkotásnak, az a jogszabályalkotás helye – zárta szavait a szocialista képviselő.