Tudta?! A Nemzeti Konzultáció egy tiltakozási forma: Brüsszel!

A magyarok konzultáció formájában tüntetnek Brüsszel elitista politikája ellen – olvasható az Alapjogokért Központ legfrissebb elemzésében, amely részleteit pénteken közölték az MTI-vel.

2024. január 26., 12:36

Szerző:

Az elemzésben az áll, hogy a nemzeti konzultáció ismét bizonyította: Brüsszel, a kontinentális, valamint a hazai balliberális oldal nem a magyar kormánnyal áll konfliktusban, hanem az emberekkel. „Ursula von der Leyen éppen a társadalmi egyeztetés lezárultának napján közölte minden eddiginél nyíltabban, hogy az Európai Bizottság a gyermekeinket célba vevő genderideológia és a migránsok befogadásának elutasítása miatt tartja vissza a hazánknak jogszabályok szerint járó uniós források nagyobb részét, noha ezekben a kérdésekben példátlan egységben nyilvánultak meg a választók a korábbi népszavazásokon, és nagyszámban erősítették meg véleményüket a konzultációs ívek segítségével is” – fogalmaztak. Jelzésértékűnek nevezték, hogy a konzultáció résztvevői éppen az egyik Brüsszel által „főbűnként” felrótt ügyben fogalmazták meg a legegybehangzóbb véleményt: a migránsgettók létrehozását 1 519 899-en ellenzik, míg a gyermekvédelmi törvény mellett hasonlóan magas arányban „törnek lándzsát” a választók, sőt, 1 507 809-en egyenesen a szabályozás szigorítását várják el. Kiemelkedik au Ukrajnába történő fegyverszállítás elutasítása, valamint a tűzszünet és a béke támogatása is (1 521 445 választópolgár), hiszen ezek kapcsán kiemelten nagy nyomás hárul a kormányra – sorolták. „A mostani társadalmi egyeztetés megmutatta, hogy a kabinet az említett kérdéskörökben egyértelmű demokratikus legitimációval rendelkezik”– olvasható az elemzésben.

Tarol a a szuverenitásról szóló nemzeti konzultáció 

Az Alapjogokért Központ szerint nem csoda, hogy a szuverenitásról szóló nemzeti konzultáció visszaküldési aránya a 2010 óta tartott egyeztetések élmezőnyébe tartozik, hiszen a nyílt társadalom hálózatának washingtoni és brüsszeli alegységei az elmúlt időszakban minden korábbinál átlátszóbb beavatkozási kísérletekkel rukkoltak elő. Úgy folytatták, hogy a magyarok és kormányuk közötti dialógus a meglévők megerősítése mellett új nemzeti egyetértési pontokat is a felszínre hozott: egyrészt nyilvánvalóvá vált, hogy a választók nem akarják kiadni a kezükből az ország ügyeivel kapcsolatos döntések jogát, tehát védik a nemzeti szuverenitást, elvárva a külföldi beavatkozásokkal szembeni szigorú fellépést, emellett kiállnak a gazdák mellett, és nem akarják, hogy az ukrán agrárszektor silány minőségű génmódosított terményekkel árassza el a hazai piacot, illetve a fogyasztók asztalait.

„Szemben más tagországok polgáraival, a brüsszeli elit politikájával való elégedetlenség hazánkban ilyen módon csatornázódik be, és a kormány vállalja annak képviseletét. Ez lehetővé teszi, hogy a magyarok golyóstoll segítségével demonstrálják véleményüket, amely a jelek szerint meglehetősen egyértelmű” – írták. Emlékeztettek, hogy a másfél millió válaszadó közül legkevesebb egymillió-négyszáznyolcvanötezren minden kérdésben azonos véleményt fogalmaztak meg. Ugyanakkor Európa-szerte egyre nagyobb tömegek türelme fogy el, hiszen Brüsszelt láthatóan hosszú ideje jobban lelkesíti a közösség érdekeivel létében ellentétes ukrajnai háború tüzelése és a mára fájdalmas paródiába hajló szankciós politika sulykolása, mint mások mellett az elvileg általa képviselt gazdák vagy fuvarozók érdekeinek érvényre juttatása - fűzték hozzá, azzal együtt, hogy az érintettek emiatt más eszközök alkalmazására kényszerülnek: a magunk mögött hagyott időszakban láthattunk lezárásokat az Ukrajnával közös határon, illetve traktoros és kamionos felvonulásokat Franciaországtól Németországon át Romániáig.

Az elemzők szerint még mindig meghatározó Gyurcsány 2006-os beszéde 

Az elemzés szerint az egyre hangosabban megfogalmazott üzenetekre ezzel együtt egészen hajmeresztő válaszok érkeznek, melyeknek csak egyike von der Leyen Strasbourgban elhangzott megszólalása. A német balliberális kormány például antidemokratikusnak és szélsőségesnek bélyegzi a gyülekezési jogukkal élő termelőket, noha a közvélemény-kutatások világosan rámutatnak arra, hogy a társadalom hetven százaléka támogatja őket. Ez az „abszolutisztikus” hozzáállás hazánkban is ismerős: „lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek” – mondta Gyurcsány Ferenc 2006 májusában Balatonőszödön.

„Visszatérve a hazai eseményekhez, a több mint 1,5 millió válasszal a most lezárult nemzeti konzultáció az elmúlt tizenhárom év negyedik legjelentősebb részvételét hozta. Nem mellesleg többen juttatták vissza az íveket, mint ahányan a legutóbbi európai parlamenti választáson a baloldali pártok valamelyikét szavazatukkal támogatták. A nagyrészt az ötszázalékos bejutási küszöb alatt elhelyezkedő ellenzéki szereplők pedig továbbra sem tudnak mit kezdeni azzal, hogy a kormányoldal ezzel az eljárással továbbra is sikeresen azonosít és erősít meg nemzeti egyetértési pontokat” – áll az Alapjogokért Központ elemzésében.

(Kiemelt képünkön egy szuverenitásról szóló nemzeti konzultáció. Fotó: 168.)

Már 4 éve, hogy a kormány fenntartja a rendkívüli jogrendet, amivel felhatalmazást kapott arra, hogy olyan rendeleteket alkosson, amivel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.