Nem lehet indoklás nélkül kirúgni köztisztviselőt
Alkotmányellenes a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a köztisztviselő indokolás nélküli felmentését - határozott kedden egyhangúlag az Alkotmánybíróság (Ab). Az alkotmányellenes rendelkezést az Ab a határozat közzétételét követő nappal megsemmisítette - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. Az Alkotmánybíróság utalt arra, hogy korábban, 2011 februárjában hozott határozatában megállapította, alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott személyek indokolás nélküli felmentésének lehetősége.
A mostani határozatában az Ab kimondta: a korábban kifejtett alkotmányossági indokok alapján a munkáltató részére biztosított korlátlan felmentési jogkör a köztisztviselők esetében is alkotmányellenes. Az indokolás nélküli felmentés lehetősége a köztisztviselők esetében is sérti ugyanis a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság most sem vitatta, hogy az államszervezet hatékony működése indokolhatja a közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését a korábbi szabályozáshoz képest. Ennek azonban álláspontja szerint nem lehet módja a munkáltatói jogok gyakorlójának korlátlan döntésre való felhatalmazása.
Mint írták, a megsemmisítés időpontjának meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy - szemben a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályozással - a köztisztviselői jogviszony megszüntetése az indokolás nélküli felmentést lehetővé tevő rendelkezés megsemmisítésével átmenetileg sem marad szabályozatlan.
A határozathoz Bihari Mihály, Bragyova András, Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolást fűztek - olvasható a közleményben.
A Fidesz tudomásul vette
A Fidesz tudomásul veszi az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntését, amelyben alkotmányellenességre hivatkozva megsemmisíti a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tevő törvényi rendelkezést. Kósa Lajos, a nagyobbik kormánypárt ügyvezető alelnöke azt mondta, megkeresik az alkotmányos megoldást a kérdés rendezésére, a Független Hírügynökségnek hozzátette, ahhoz azonban még megvárják az új alaptörvény elfogadását.
Kósa Lajos úgy fogalmazott, az Ab korábbi, a kormánytisztviselőkkel kapcsolatos döntésének az "unokatestvére" a mostani. Emlékeztetett ugyanis, hogy a testület már korábban alkotmányellenesnek minősítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentéséről szóló rendelkezéseket, így várható volt, hogy a köztisztviselők esetében is így dönt.
Az Ab egy idén februári határozatában állapította meg, hogy alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján foglalkoztatottak indoklás nélküli felmentésének lehetősége. A mostani határozatában a testület azt mondta ki, hogy a korábban kifejtett alkotmányossági indokok alapján a munkáltató részére biztosított korlátlan felmentési jogkör a köztisztviselők esetében is alkotmányellenes.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint ha az állampolgárokra nézve kötelező, akkor a jogalkotókra is az az Alkotmánybíróság keddi döntése. Pontosan tanulmányozni kívánják az Alkotmánybíróság döntését, s ennek megfelelően rendezik majd a kérdést.
Az MSZP üdvözli az Alkotmánybíróság döntését, mondta a szocialista párt szóvivője. Kormos Kata külön kiemelte azt, hogy a megsemmisítésről szóló döntés azonnali hatályú és nem halogatták azt.
A Jobbik szerint igazolta korábbi aggodalmaikat az Alkotmánybíróság, a testülethez az ellenzéki párt nyújtott be beadványt ezzel kapcsolatban.
Az LMP üdvözli az Ab döntését, amely szerintük arra figyelmezteti a Fideszt, hogy a készülő új alaptörvény ellenére sem vonhatja ki magát a jelenlegi alkotmány hatálya alól - írta az
Index.
