Nem dolgozhatnak többet ingyen a pedagógusok, kimondta a bíróság

A Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma első fokon kimondta, hogy nem jogszerű a tankerületek és más munkáltatók által elrendelt ingyenmunka – írja az Index a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) reakciójára hivatkozva.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja az Indexnek elmondta, hogy egy hosszú és küzdelmekkel teli pert sikerült most megnyerni, hiszen a bíróság kimondta:

• a négy napon belül elrendelt eseti helyettesítéseket rendkívüli munkaidőként,
• a helyettesítésekre rendelkezésre állást ügyeletként,
• ha ennek időtartama alatt munkavégzés is történt, akkor azt is rendkívüli munkaidőként kell nyilvántartani és kifizetni.

Emellett az ingyen ellátott helyettesítéseket, illetve az esetleges helyettesítésre elrendelt rendelkezésre állást három évre visszamenőleg ki kell fizetnie a munkáltatóknak. Már csak az a kérdés, kifizetik-e.

A lap kitér arra is, hogy ha a pedagógus nem végez munkát, de készenlétben van, az ügyeletnek minősül. Ezért 40%-os bérpótlékkal tartozik a munkáltató. Ha pedig ténylegesen beküldik a pedagógust helyettesíteni, úgy a helyettesítésre járó illetményen felül a Munka törvénykönyve szerinti 50%-os bérpótlék jár neki, tehát összesen az óradíj 150%-a.

A négy napon belül elrendelt helyettesítés – akár a rendelet szerinti eseti helyettesítés – munkaidő-beosztáson túli, rendkívüli munkaidőnek minősül, amelyért szintén jár az illetmény fölött az 50%-os bérpótlék.

Egymilliárd forint profikra

Az iskolai tanfelügyeleti rendszerbe bevont "professzionális szakértők" megfelelő díjazására költi az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt az évi mintegy egymilliárd forintos többletforrást, amiről még tavaly, éppen a koronavírus-járvány berobbanása és az iskolák bezárása után született kormányhatározat - derült ki a szaktárca lapunknak küldött tájékoztatásából. A plusz forrást nem verték nagy dobra, arról a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is csak idén szeptemberben szerzett tudomást, velük ugyanis nem egyeztetett a kormány a tervezett változásokról. A kormányhatározat szerint

2021-re 287 millió, majd 2022-től évente 969 millió forintot kell biztosítani a költségvetésben a tanfelügyeleti rendszer folyamatinak áttekintésére, megerősítésére.

Az Emmi a Népszava kérdésére közölte, erre azért volt szükség, mert a tanfelügyeletben eddig kizárólag olyan mesterpedagógusok vettek részt, akik évente 25 munkanap erejéig támogatták az Oktatási Hivatal (OH) munkáját. Azzal, hogy az OH megfelelően megfizetett külsős szakértőket is bevonhat a feladatokba, a szaktárca szerint a mesterpedagógusok helyzetén könnyítenek, így ugyanis kisebb mértékben, kevesebb napon kell őket az iskolákból elvonni, több időt tölthetnek iskolai feladataikkal. A PDSZ országos választmányának tagja, Nagy Erzsébet szerint felháborító, hogy a kormány számára a jelenlegi helyzetben is fontosabb a külsős tanfelügyelők díjazása, mint a pedagógusok bérrendezése; előbbire könnyen találtak többlettforrást, utóbbira alig.

Nagy Erzsébet úgy látja, külsős szakértőkre valójában azért lehet szükség, mert eleve nincs elég mesterpedagógus, akik részt vennének a tanfelügyeletben. Szerinte az Emmi érvelése is hibás, hiszen törvény szerint a mesterpedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti 18 óránál, az órarendjeiket is e szerint állítják össze, vagyis ha kevesebb feladatuk lesz a tanfelügyeletben, azzal nem lesz több iskolai feladatuk.

Szeptembertől egy újfajta, "komplex" eljárás keretében is ellenőrizhetik azokat az iskolákat, ahol egyebek mellett az intézmény vagy az intézményvezető az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során legalább három területen hatvan százalék alatti, vagy egy területen harminc százalék alatti eredményt ért el. Ugyanakkor az Emmi tájékoztatása szerint ilyen eljárás még egyetlen esetben sem volt.