Negyvennyolc óra a gyűlöletbeszédről
Alkotmánymódosítás után kiáltott a miniszterelnök a gyűlöletbeszéd visszaszorításáért egy tegnapi interjúban. Előtte a köztársasági elnök fejtette ki véleményét, majd az igazságügy-miniszter is a nyilvánosság elé lépett vadonatúj javaslatával. Bejelentette, hogy ötpárti egyeztetést kezdeményez a témában. Az Alkotmánybíróság eddig három határozatot hozott, ám a köztársasági elnök új beadványa is fekszik az asztalán.
A tatárszentgyörgyi család két tagjának temetését megelőző napokban egymást érték az ország vezetőinek nyilatkozatai a gyűlöletbeszéd visszaszorításáért. A politikusi vélemények megoszlanak arról, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve annak korlátozása megfelelő eszköz volna-e a gyűlöletkeltés, a kirekesztés, a faji megkülönböztetés visszaszorítására. A politikusok is felidézték, hogy 1992 óta már három alkalommal hozott határozatot az Alkotmánybíróság (AB) ebben a témában. Mind a miniszterelnök, mind az igazságügy miniszter sajtómegnyilvánulásai is felelőssé teszik az AB eddigi gyakorlatát a kialakult helyzetért, egészen 1992-ig visszamenően.
Parttalan jogértelmezés
Dr. Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnök szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy a testület természetesen nem kíván reagálni a szemrehányó sajtónyilatkozatokra. "Az AB jogalkalmazó, nem jogalkotó testület. Ha a parlament módosítja az alkotmányt, akkor a testület ítélkezési gyakorlata is eszerint változik a jövőben" - mondta. Mindamellett Lövétei István alkotmányjogász egy napilapban közzétett véleményét sem kommentálta, aki szerint az Alkotmánybíróság parttalan alkotmányértelmezési gyakorlata még a jelenlegi köztársasági elnök idején kezdődött. Lövétei István szerint azonban nincsenek korlátozhatatlan, abszolút jogok. Így a véleménynyilvánítás szabadságának is vannak határai.
17 év alatt három határozat
Az AB sajtószóvivője nem formál véleményt a kritikával szemben. Viszont segít felidézni mindazon eseteket, amelyekkel a testület 1992 óta foglalkozott, és a gyűlöletkeltés témájába vágnak. 1992-ben még közösség elleni izgatás volt a beadvány kulcsszava. Az akkori értelmezés szerint a testület "Az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte a tényállásnak azt a fordulatát, amely tiltja nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzetet, valamely nemzetet, nemzetiséget, népet, felekezetet vagy fajt sértő, lealacsonyító kifejezések használatát." (Forrás: AB Évkönyv)
Közösség elleni izgatás
2004-ben Mádl Ferenc, az akkor köztársasági elnök kért normakontrollt a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállását kiegészítő törvénymódosításról. "A testület szerint gyűlöletre izgatás kifejezés beiktatásával és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás külön kiemelésével a jogalkotó oly mértékben kitágította a büntetendővé nyilvánított magatartások körét, hogy az sérti a szabad véleménynyilvánítás jogát, a becsmérlési tényállás viszont szükségtelenül és aránytalanul korlátozza azt." (Forrás: AB Évkönyv)
Gyalázkodás
Tavaly június 30-án a testület meghiúsította a Polgári Törvénykönyv módosítását. Alkotmányellenesnek nyilvánították azt a kezdeményezést, hogy a közösséget súlyosan sértő magatartás esetén a közösség tagja személyiségi jogi pert indíthasson. Az akkori értelmezés szerint "szabad és demokratikus társadalomban a szélsőséges, kirekesztő vélemény hangoztatása a társadalom alapjait és működőképességét nem veszélyezteti.... Az AB döntése szerint az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyt illet meg alapjogként, közösségeket nem".
Emberi méltóság megsértése
Tavaly novemberben a köztársasági elnök újra normakontrollért folyamodott, Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítő eszközök biztosításáról szóló törvény miatt. Lényege, hogy bírósághoz fordulhassanak az egyes személyek akkor is, ha egy bizonyos sértő magatartás nem közvetlenül őket, hanem saját nemzeti, etnikai, vallási csoportjukat vagy szexuális irányultságuk közösségét érinti. A köztársasági elnök szerint azonban a törvény a korábbi törvényhez hasonlóan alkotmányellenes.
Kétharmad kell az alkotmány módosításához
Ebben a beadványban még nem hozott határozatot a taláros testület. Ha az igazságügyi minisztérium ötpárti alkotmánymódosító javaslata eredményre vezetne, akkor lehet hogy okafogyottá válna a köztársasági elnök beadványa. A jelenlegi politikai viszonyok ismeretében azonban kevés az esély jelenleg az alkotmánymódosításhoz nélkülözhetetlen kétharmados parlamenti többségre.
