Negyven OLAF-ajánlásból mindössze egy jogerős ítéletre futotta a magyar vádhatóságok által
Negyven ügyben érkezett ajánlás a magyar vádhatósági rendszernek az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalától (OLAF) – derül ki a Polt Péter legfőbb ügyész írásbeli válaszából, amely Szilágyi György jobbikos képviselő kérdésére adott.
A legfőbb ügyész összesítéséből kiderül:
- nyolc ügyben vádemelés nélkül megszüntették a nyomozást;
- nyolc ügyben jutott el a bíróságig az ügy;
- jogerős ítélet egy 2012-es – nyomdaipari beszerzések támogatásával kapcsolatos – ügyben született;
- elsőfokú ítéletet egy 2015-ös, csomagolástechnikai gépsorok fejlesztésével kapcsolatos ügyben hozott a bíróság;
- 24 ügyben pedig jelenleg is folyik a nyomozás.
A „közvilágítás korszerűsítésére nyújtott uniós támogatással kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás bűntette” gyanújában egyszer már megszüntetett nyomozás eközben újraindult az OLAF ajánlása nyomán. Megírtuk ugyanis: az Elios-ügyben az akkor még LMP-s Schiffer András feljelentése alapján indult egy nyomozás, amelyet 2016-ben bűncselekmény hiányában szüntettek meg.
Más esetekben azonban a vádhatóság nem várt az OLAF-ra, azaz nem minden ügyben az uniós hatóság ajánlása nyomán indult a nyomozás, 12 ügyben már korábban elrendelt vizsgálatot erősített meg az EU csalásellenes hivatalának a szakvéleménye.
Valójában azonban a legsúlyosabb, legnagyobb politikai érintettségű ügyekben sok esetben csak az OLAF-jelentések, nem pedig a magyar hatóságok gyanúja alapján kezdtek nyomozni.
Az OLAF hívta fel a figyelmet például a Rogán Antal által akkoriban polgármesterként irányított V. kerületi Budapest Szíve projekthez kapcsolódó szerződésekre. Ebben az ügyben tavaly májusban szüntették meg a nyomozást, holott ma már ismert: a belvárosi önkormányzat szabálytalanságai és közbeszerzési „furcsaságai” nyomán jelentős összeget követelhet Magyarországtól az Európai Bizottság. A Budapest belvárosának felújítására létrehozott, 15 milliárdos, többségében uniós pénzből finanszírozott Budapest szíve programot már 2012-ben vizsgálta az unió csalás elleni hivatala. A magyar vádhatóság azóta sem tett semmit.
Orbán és Rogán volt, hogy együtt harcoltak Brüsszellel, pedig az utóbbi polgármsteri „tevékenységéből” fakadó uniós büntetést a magyar adófizetők állhatjákDe csakis az OLAF iránymutatására kezdett vizsgálódni a Polt Péter által vezetett ügyészség a gyanú szerint jelentős túlárazásokkal, uniós támogatásból épült játszóterek ügyében, amiben most is zajlik a nyomozás. Egy eset, a szegedi vadaspark területén épült interaktív játszótér esetében novemberben vádemelés is történt, ám ebben az ügyben az MSZP tett feljelentést, nem az OLAF tett ajánlást, vagy netán Polték hivatalból vizsgálódtak volna. Az OLAF-tól indult az EP-képviselők költségtérítésével kapcsolatos nyomozás is, amely jelenleg is tart, akárcsak fogászati berendezések beszerzésével kapcsolatos csalás ügyében indult vizsgálat.
A magyar vádhatóság sokkal aktívabb volt, sőt ezer szálon nyomozott az Alstom metrószerelvények beszerzésével kapcsolatos „különféle bűncselekmények” ügyében, amelyben szintén érkezett ajánlás az OLAF-tól is. Noha a magyar vádhatóság már vizsgálódott, az Orbán-kormány ezt a jelentést és ajánlást előszeretettel lobogtatta, sőt, Lázár János személyesen tett feljelentést az ügyben. A kancelláriaminiszter felel az uniós források szabályszerű pályáztatásáért és kifizetéséért, így érthetetlen, mindeközben
