Négy ügyben is Magyarország ellen döntött az Európai Bizottság

Négy ügyben is fellép Magyarország ellen az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárásokról szóló pénteki közleménye szerint – írja a Telex. Az Európai Bíróság tavaly decemberben döntött arról, hogy a magyar hatóságok jogellenesen tartották őrizet alatt a Magyarországon keresztül az EU-ba tartó menekülteket a tranzitzónákban – ezzel megsértették a nemzetközi védelem iránti kérelmüket, valamint a kiutasításukhoz kapcsolódó uniós jogszabályokat is. A kormány szerint ez a döntés sérti az Alaptörvényt, ezért még tavaly az Alkotmánybírósághoz fordultak, amely egyébként azóta sem döntött az ügyben.

A Bizottság szerint a magyar kormánynak intézkednie kellett volna a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosítása érdekében, és pontosítaniuk kellett volna a feltételeket, amelyek a menekültügyi eljárás keretében történő fellebbezés esetén a Magyarországon maradás jogára vonatkoznak akkor, ha a kormány nem hirdeti ki a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”. Ezért a Bizottság az Európai Unió Bírósága (EUB) elé idézte a kormányt, azt kérve hogy szabjanak ki átalányösszegű pénzügyi szankciót és napi kényszerítő bírságot is az országra, amiért nem tettek eddig eleget a tavaly decemberi ítéletnek.

A magyar kormány közleményében így reagált a fejleményekre: „Brüsszel nem nyugszik, újabb eljárást és büntetést akar a magyar bevándorlási szabályok miatt. Hatodik éve zajlik a nyomásgyakorlás Magyarországra, amiért megvédjük a határt és nemet mondunk a migránsok betelepítésére”.

Emellett újabb kötelezettségszegési eljárás is indul Magyarország, valamint öt másik uniós ország (Lettország, Románia, Svédország, Szlovénia és Szlovákia) ellen, amiért nem ültették át helyesen a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós irányelvek egy részét. Az érintett államoknak két hónapja lesz válaszolni a Bizottság hivatalos levelére, ha nem kapnak választ, indoklásos véleményt küldenek az egyes kormányzatoknak, majd az Európai Bírósághoz fordulnak az ügyben. Azért is indul kötelezettségszegési eljárás Magyarország és több uniós tagállammal szemben, mert ezidáig nem ültették át helyesen az ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról és a szabadságelvonáskor történő tájékoztatáshoz való jogról szóló uniós szabályokat.

És ha ez még nem lenne elég, egy negyedik ügy is újabb szakaszába lépett, az EB ugyanis indoklásos véleményt küldött Magyarországnak, amiért a kormány az ENSZ Kábítószer-bizottságában tavaly decemberben az uniós álláspont ellen szavazott. A szavazás eredménye értelmében az ENSZ ügynöksége levette a kannabiszt a legveszélyesebb drogok listájáról. A magyar kormány szerint viszont ezzel a nemzeti drogpolitikába akartak beleszólni.

(Kiemelt kép: Rendőrök hajtják be a röszkei tranzitzóna kapuját 2017. június 18-án. Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke ezen a napon látogatást tett a tranzitzónában, majd sajtótájékoztatót tartott. Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely)