Napokon belül eltörölheti a független ítélkezést a Fidesz-KDNP, holott a Velencei Bizottság még meg sem vizsgálta terveiket
A kormánytól független intézmények felszámolása során most a bíróságok vannak soron – közölte a Magyar Helsinki Bizottság, amely részletes elemzést készített a Trócsányi László nevével fémjelzett kormányjavaslatról, amely a közigazgatási bíróságok létrehozásáról rendelkezik.
Ma tárgyal utoljára, s várhatóan szerdán szavaz ugyanis az Országgyűlés az új közigazgatási bírósági rendszer létrehozásáról és működési szabályairól. A civil jogvédők úgy látják, ugyan semmiféle elfogadható indoka nincsen a mostanitól elkülönülő új bírósági rendszernek, de a változtatás arra lehetőséget ad a kormánynak, hogy „törvényesen” hozzá lojális emberekkel töltse fel a bírói testületet.
Részletes jogi aggályait ismertetve a Magyar Helsinki Bizottság arra kéri a képviselőket, addig ne szavazzák meg a javaslatot, amíg a Velencei Bizottság véleménye el nem készül.
A kormány törvényjavaslata szerint ugyanis közigazgatási ügyekben az igazságügyi miniszter dönt majd arról, hogy ki lehet bíró és ki nem. A tervezetről ebben a cikkünkben írtunk bővebben, de arra a jogvédők is felhívták a figyelmet: a közigazgatási bírók választott képviseleti szerve, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács ugyan rangsorolja majd a bírónak jelentkezőket, de ennek a demokratikus szervnek a döntését az igazságügyi miniszter megváltoztathatja, és ebben semmilyen lényeges fék nem korlátozza.
Vagyis a miniszter gyakorlatilag egy személyben dönt majd a bírók kinevezéséről.
Ha a törvényjavaslatot elfogadja a parlament, akkor az adókról, építkezésekről, tüntetésekről, közbeszerzésekről, sztrájkokról vagy a választásokról szóló ügyekben és még rengeteg más esetben olyan bírók fognak dönteni, akik a miniszter révén a kormánynak köszönhetik a tisztségüket. Ez a változás a rendszerváltás óta példátlan erőt adna a kormány kezébe, és sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét – emelte ki a Helsinki Bizottság.
Ráadásul a javaslat szerint a miniszter nemcsak a bírók kinevezéséről, hanem az előléptetésekről és magasabb fizetésekről is dönthet. „Egy ilyen rendszerben nagy a veszélye annak, hogy tisztességes és független bírók nehezen tudnak majd érvényesülni, valamint a bírósági vezetők kiválasztásánál a kormányhoz való lojalitás meghatározó szempont lesz. Ezért aztán búcsút mondhatunk az olyan ítéleteknek, ahol fontos, a kormányerő számára is érzékeny ügyben az állampolgár nyerni tud az állammal szemben" – fogalmaztak a civil jogvédők.
Mivel közigazgatási bíróságok számtalan emberi jogot érintő ügyben döntenek, a törvényjavaslat súlyosan veszélyezteti a magyar polgárok és az itt élők szabadságát. Tüntetések szervezőinek, rendőri erőszak áldozatainak és környezetvédőknek is nehezebb lesz például érvényesíteni a törvényekben biztosított jogaikat – sorolták, hozzátéve:
a közigazgatási bíróságok átalakítása a demokráciát is tovább rombolja: a választási kampányról és a szavazatszámlálásról is olyan bírók fognak dönteni, akik személyesen függenek a kormánytól, vagyis a választáson induló egyik párt embereitől.
A törvényjavaslat káros a magyar gazdaság számára is: tovább rombolja a befektetői bizalmat. A cégek is óvatosabban építhetnek új gyárat vagy vághatnak bele fejlesztésekbe, ha tudják, hogy az adóhivatal vagy más hatóságok, így a versenyhivatal vagy a pénzügyi szektor felügyeletét is ellátó Magyar Nemzeti Bank döntéseit igazi, független bíróságok előtt nem fogják tudni megtámadni. Félő, hogy a gazdaságban nem a tisztességes verseny érvényesül, hanem átláthatatlan háttéralkuk fogják torzítani a piacot.
Az új rendszerben tehát, vélik a szakértők, még inkább az fog történni, amit a kormány akar: a kormány működteti a közigazgatást és a kormány nevezi ki a bírókat, akik ennek a közigazgatásnak a döntéseit felülvizsgálják. Ez akkor is így lesz, ha ő maga nem akar vagy nem tud bíróságra menni: ha a közigazgatás felett általában kevésbé van bírói kontroll, akkor előbb-utóbb minden ügyben kevésbé törvénytisztelően járnak el a hatóságok, de maguk a polgárok is.
Emlékezetes, 2012-ben a kormány egyszer már megpróbálta ugyanígy központosítani a bírók kinevezését. Az akkori terv szerint az Országos Bírósági Hivatal parlament által választott elnöke, Handó Tünde döntött volna a bírók kinevezéséről. Ettől a rendszertől az európai szervek és a magyar tiltakozás védte meg az országot. A kormány most hasonlóval próbálkozik, de ez a megoldás sérti a Velencei Bizottság által meghatározott minimumkövetelményeket: egyetlenegy ember nem dönthet az összes közigazgatási bíró kinevezéséről.
Trócsányi László igazságügyi miniszter vélhetően éppen ennek tudatában bejelentette, hogy a Velencei Bizottság véleményét kéri a törvényjavaslatról, de valójában ezt a véleményt nem tervezi megvárni a kormány és a parlament, hiszen a magyar parlament már ezen a héten megtartja a zárószavazást, miközben a 49 országot tömörítő Európa Tanács alkotmányjogi véleményalkotó testülete leghamarabb jövő márciusban foglalkozik az üggyel.
Mindez már csak azért is kérdéses eljárásmód, mert miközben jövő őszre teljes egészségben létrejöhet, év végével pedig működésbe is léphet az új szisztéma, melynek célja a javaslat alapján még egyértelműbbé vált. Érdemes tudni, hogy több ítélet kritizálása után a Fidesz-hatalom már 2016-ban egyértelművé tette: szeretne befolyást szerezni a számára fontos bírósági ügyekben. Mással nehezen magyarázható, miért nyúltak, illetve nyúltak volna hozzá ismét a 2012-ben létrehozott közigazgatási és munkaügyi bíróságok rendszeréhez.
Miután újabb kétharmadot szerzett a Fidesz-KDNP ismét napirendre került az elmúlt ciklusban sarkalatos többség híján elbukott javaslat. 2016-ban ugyanis a kétharmadot igénylő közigazgatási felsőbíróságról szóló törvényt elbuktatta az Alkotmánybíróság, s noha egy másik jogszabályba rejtve az elképzelés egyik legfontosabb elemét, a bírói kar közigazgatási tisztviselőkkel történő felhígítását végül e nélkül is sikerült megvalósítani. Ám a közigazgatási felsőbíróságról szóló törvényt az Alkotmánybíróság az államfő javaslatára formai ok miatt visszadobta, hiszen a jogszabályt kétharmados többség nélkül fogadták el.
Hiába ígérte az igazságügyi miniszter, a Velencei Bizottság állásfoglalását nem várják megA harmadik kétharmad megszerzése után azonban rögtön egy alaptörvény-módosítás formájában, még a nyári rendkívüli ülésszak ideje alatt át is verte a parlamenten a kormánytöbbség, azóta várattak magukra az ígért részletszabályok. Szakértők szerint a kormányzati cél évek óta nem változott: az idősebb, tapasztaltabb bírák közül minél többet sikerüljön eltávolítani a „kiemelt" (magyarán az Orbán-kormánynak kényes vagy kínos) ügyekben való ítélkezésből, így felszámolni a bírói függetlenség maradványait is. Ezt most, Trócsányi László személyesen viheti majd véghez, amennyiben ezt a javaslatot ebben a formában elfogadja a Ház.
A most elfogadni tervezett törvény ugyanakkor még okozhat fejtörést az Orbán-kormánynak, hiszen az nemcsak a Velencei Bizottság lesújtó állásfoglalását vonhatja magával, hanem a Helsinki Bizottság szakértője szerint az Európai Unió jogát is sérti.
A Magyarország ellen indított 7. cikkely szerinti eljárásban is fontos érve az Európai Parlamentnek, hogy Magyarországon nem eléggé függetlenek a bíróságok. Lengyelország esetében pedig az Európai Bizottság is többször kifogásolta, hogy a bírók kinevezésébe beleszólhat a kormány – ehhez képest az új magyar rendszerben ezt a mi kormányunk is megteheti majd.
Mindezek alapján a Magyar Helsinki Bizottság arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy a Velencei Bizottság véleményének nyilvánosságra kerülése előtt ne fogadják el a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslatot, és ne adjanak korlátlan bíró-kinevezési jogot az igazságügyi miniszter kezébe. „A bírósági rendszer ilyen mélységű és fontosságú átalakítása a lehető leggondosabb előkészítést igényli, amelyben figyelembe kell venni az európai jogi előírásokat és hagyományokat" – zárták állásfoglalásukat.
