Nálunk szerencse is kell a kórházi kezelés túléléséhez

Amikor az orvos belibben utcai ruhában, kézmosás nélkül a műtőbe – de legalább egy gumikesztyűt felhúz a gátmetszéshez –, úgy tűnik, nem sokra emlékszik Semmelweis Ignác hagyatékából. De az az orvos sem, aki harminc-negyven betegét egyetlen gumikesztyűben vizsgálja végig, majd délután a csap alatt lemossa. És ezek sajnos nem kitalált esetek.

A kórházakban folyamatosan jelen vannak a kórokozók, amelyeket a betegek, a látogatók és a kórházi személyzet is szabadon terjeszt. Az ilyen fertőzések azért különösen veszélyesek, mert kórokozóik különböző mértékben ugyan, de rezisztensek az antibiotikumokra, vagyis nagyon nehéz a kezelésük. Így pedig előfordulhat – és az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport nyílt levele alapján elő is fordul –, hogy mondjuk „kéztörés ellátása után belehal a beteg a kórházi baktérium okozta bélgyulladásba, vagy lélegeztető gépen végzi egy gyermek, mert a mandulaműtét során kórházi, terápiarezisztens kórokozók támadják meg”.

Egy fővárosi kórház mosdója

Magyarország vezeti a kellő fertőtlenítés híján bekövetkezett kórházi fertőzések miatt elhunytak európai listáját, évente két-háromezer embert veszítünk el emiatt, miközben százezren betegednek meg az egészségügyi ellátással összefüggésben. Ezek 35-50 százaléka elkerülhető lenne a higiéniai szabályok betartásával. Az orvosok és szakdolgozók 40-60 százaléka mos csak kezet, miközben a kórházi fertőzések 80 százaléka az elégtelen kézmosás vagy a kézmosás hiányának következménye. Most öt kórház szembenézett a problémával: szakemberei megalapították a Magyar Sürgősségi Szepszis Hálózatot azzal a fő céllal, hogy 2022 végéig megpróbálják a hazai sürgősségi ellátásban a nemzetközileg elvárható szintre csökkenteni a szepszis halálozási adatait.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) belső vizsgálatának kiszivárgott eredményei szerint a kórházi ellátásra szorulók több mint fele olyan helyre kerül, ahol az ellátásához nincsenek meg a feltételek. A vizsgált fekvőbeteg-ellátó osztályok kétharmada nem felel meg a minimális feltételeknek. A száz kórház ötödénél, 149 szakmában nem tudják biztosítani sem a közegészségügyi, sem a szakmai feltételeket, vagyis 22 kórházban még a fertőtlenítés is kihívás. A WHO kézhigiénés önértékelő rendszere (KÖR) végezte felmérés alapján a fővárosi kórházak 52 százaléka csupán alapszinten felelt meg az elvárásoknak – kettő közülük éppen csak „megúszta” az elégtelent –, miközben az európai intézmények 16 százaléka tartozik ebbe a körbe – ismerteti a felmérést a Medicalonline. Közepest a budapesti fekvőbeteg ellátók 48 százaléka kapott, az unió más államaiban a kórházak hatvan százaléka teljesít ezen a szinten, ellenben 27 százalékuk a legkiválóbb, haladó besorolásban van, amit egyetlen fővárosi szolgáltató sem ért el.

A tarthatatlan állapotokat a korábban államtitkári szinten letiltott, majd két év késéssel ismét nyilvánosságra hozott Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer 2015-ös adatai is igazolják, amelyekből kiderül, hogy továbbra is kitartóan növekszik a fertőzések száma a hazai kórházakban. Az NNSR szerint hét év alatt majd ötszörösére emelkedett a járványügyi gondot okozó kórházi fertőzések száma. Évről évre többen halnak meg az egészségügyi intézményekben szerzett fertőzések miatt, 2020-ra a kórházi fertőzések megelőzik a daganatos megbetegedéseket. Nem beszélve a költségekről: éves szinten közel egymilliárd forint kiadást jelent ezeknek a betegeknek az ellátása.

Ez nem véletlen: meglehetősen kevés intézmény tudja biztosítani, hogy minden mosdó mellett legyen folyékony szappan (már ha egyáltalán folyik a víz a csapból), sok esetben gumikesztyűvel helyettesítik a kézmosást, az is előfordul, hogy a kesztyűt fertőtlenítik, holott ez az előírások szerint tilos.

Ezt támasztotta alá az a bentlakásos szociális intézményekben végzett közös felmérés is, ahol az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések száma a kórházi belgyógyászati osztályokéhoz hasonló. A vizsgált otthonokban az egy dolgozóra jutó kézfertőtlenítések száma 1,2, míg a fertőtlenítő kézmosások száma 3,1 volt naponta. Mindez úgy, hogy az itt gondozottak 60 százaléka inkontinens, az OEP adatai szerint naponta három pelenkacsere jut egy betegre. Az előírások szerint egy pelenka kicserélése során háromszor kellene kezet fertőtleníteni, ami két ellátott esetében 18 kézmosást jelent. Az intézmények 32 százalékában alkoholos fertőtlenítő készítményt egyáltalán nem használnak, ellenben a gondozók gyakran viselnek gumikesztyűt, amelyet azonban nem cserélnek ki két beteg ellátása között.

Európában Magyarországon a legalacsonyabb az alkoholos kézfertőtlenítő szer felhasználás, mindössze hat liter ezer betegnapra számítva. De gyakorta szegnek szabályt a dolgozók is. Nem hajlandók eltávolítani műkörmeiket és ékszereiket – hangzik sokszor a panasz az infekciókontroll-szakemberektől. Pedig ezek rosszul fertőtleníthetők, így fokozott kockázatot jelentenek a betegellátásban, viselésüket tiltja a szakmai ajánlás. Előfordul, hogy ha a kórházhigiénikus utasítja a dolgozót ezek eltávolítására, ő inkább felmond vagy személyiségi jogaira hivatkozva megtagadja a műköröm vagy gyűrű eltávolítását, levételét. Míg a nyugat-európai kórházakban ez azonnali felmondási indok, Magyarországon a kritikusan alacsony orvos- és a szakdolgozói létszám miatt ez elképzelhetetlen.

Fotó: Nehéz-Posony Kata

„A kórházi fertőzés a világon mindenhol probléma. A probléma kezelése viszont hazánkban nagyon eltér az európai gyakorlattól. Magyarországon ugyanis a legtöbb egészségügyi ellátó helyen olyan minimális feltételek sem adottak, mint az alkoholos kézfertőtlenítő, a kézmosó, a papírtörlő, de hiányoznak a betegek elkülönítéséhez szükséges, vizesblokkal ellátott egyágyas kórtermek is. Alapvető szemléletváltásra lenne szükség minden oldalon” – mondja dr. Lénárd Rita belgyógyász, a már idézett 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport egyik, a kezdetektől aktív tagja. A spontán, vagyis leginkább a kilátástalan helyzet teremtette összefogásban részt vevők, az azt támogató, már jóval több mint ezer orvos szerint a magyar egészségügyi valóság miatt terjedhetnek ilyen könnyen ezek a fertőzések. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a gyakran és nem kellően megalapozottan alkalmazott antibiotikus kezelések következtében egyre több a multirezisztens – vagyis a legtöbb antibiotikumnak ellenálló – baktérium.

Az ügyben a Társaság a Szabadságjogokért is lépéseket tett, első körben kikövetelte legalább a meglévő adatok nyilvánosságát. Végül hosszas várakozás után megjöttek a sok szempontból vitatható, nehezen értelmezhető statisztikák, de legalább adott némi kiindulást.

„Amióta tudjuk, hogy Magyarországon többen halnak meg a kórházban összeszedett fertőzésben, mint autóbalesetben, és jóformán nincs olyan család, amelyik ne lenne érintett ebben a kérdésben, felfokozott érdeklődés kíséri a kórházi fertőzésekről szóló éves jelentést” – mondja Asbóth Márton programfelelős. A jelentések azonban nem feltétlenül írják le a valós helyzetet, mert semmi következménye nincs, ha egy intézmény nem derít fényt a nála keletkező fertőzésekre, nem írja bele a betegdokumentációba vagy nem jelenti azokat az ÁNTSZ-nek. Ezért az intézmények egy jelentős része még mindig nem vagy csak töredékesen jelent, tehát az ÁNTSZ birtokában lévő számok teljesen megbízhatatlanok. A programfelelős emiatt leginkább az állam felelősségét hangsúlyozza. „Állami kötelesség a szükséges feltételek és források biztosítása. A közegészségügyi hatóságnak pedig folyamatosan ellenőrizni kellene, hogy egy intézmény működése megfelel-e a jogszabályi minimumnak. Ha nem, vissza kellene vonnia a működési engedélyt. De a magyar állami egészségügyi intézmények túlnyomó többsége nem teljesíti a minimális előírásokat sem” – mondja a szakértő.

Dr. Ábrahám László ügyvéd naponta találkozik praxisában ezekkel a tragédiákkal, de, mint mondja, borzasztó nehéz bizonyítani ezeket. „Akkor, amikor az intézmények háromnegyedét be kellene zárni, mert nem teljesítik a minimális előírásokat sem, igazán nem az orvosok tehetnek ezekről az esetekről. A kórházak nagy részében olyan állapotok vannak, hogy nem is meglepő a fertőzés. Omladozó vakolat, a vécét nem lehet lehúzni, de mosdó sincs bent, pénz nincs fertőtlenítőre vagy takarításra éppen. Ezekre nekünk, pácienseknek is fel kell készülnünk, és szólni, ha azt látjuk, hogy az ápoló, orvos nem mos kezet vagy nem cseréli le a kesztyűjét” – fűzi hozzá az ügyvéd.