Elvész a nagyszülői gyed, ha kezeletlen betegséggel küzdünk
Inkontinencia, talán az idősek életét leginkább megkeserítő betegség. Bár van rá megoldás, de egy friss felmérés szerint ugyan csaknem egymillióan küzdenek a problémával, és még a háziorvoshoz fordulók fele sem kap valódi segítséget. A megbélyegző probléma viszont szinte lehetetlenné teszi nemcsak a normális életet, de azt is, hogy éljenek a jövőre bevezetendő nagyszülői gyeddel.
Magyarországon több mint kétmillió hatvan évesnél idősebb ember él, a felük inkontinenciával, vagyis vizelettartási problémákkal küzd. Sokan közülük aktívan kiveszik a részüket a családi terhek megosztásában, főként az unokák gondozásában. Ezt viszont lehetetlen, ha vizelettartási problémákkal küzdenek. Október 1-jét még 1991-ben jelölte ki az ENSZ közgyűlése az Idősek Világnapjának, ennek apropóján a Magyar Kontinencia Társaság megbízásából a Cseppnyi Önbizalom Program keretében készült felmérés az érintettek ellátásáról.
– Összesen több mint 5100 háziorvosi praxis részvételével, 202 000 beteg bevonásával készült felmérés, amiből lesújtó képet kaptunk. Kiderült, hogy a betegek 34 százaléka, vagyis több százezer ember semmilyen segítséget nem kap inkontinenciájára – hívta fel a figyelmet a 168 Óra kérdésére Szabó László, a társaság elnöke. A felmérésben a megkérdezettek 31 százaléka azt vallotta, hogy nem kap megfelelő professzionális segítséget, akkor sem, ha időben a háziorvosához fordult. A háziorvostól a szakorvosi praxisba történő irányítás mindössze 42 százalékban történik meg. És ez a már diagnosztizáltak köre, ráadásul azokból a praxisokból, ahol mi évek óta jelen vagyunk. El lehet képzelni, hogy országos szinten ennél még súlyosabb a helyzet – fűzte hozzá az orvos, aki szerint ez a betegség valóban komoly életminőség romlást és korlátokat jelent a betegeknek. – Aki vizelettartási problémákkal küzd, először is szégyelli. Titkolni próbálja, illetve ’házi praktikákkal’ megoldást keres. És, ha teheti, inkább nem is megy utcára. Éppen ezért még nagyobb probléma, hogyha valaki mégis segítséget kér, akkor nem kap megfelelő ellátást, illetve nem küldik, ha kell tovább a szakorvosokhoz.
Szabó László elárulta azt is, hogy egy új irányelven dolgoznak, amelynek egyik legfőbb célkitűzése, hogy az inkontinenciában szenvedők a lakóhelyükhöz közel, háziorvosuktól kapjanak ellátást, ezzel tehermentesítve a járóbeteg szakellátó rendszert. De szükség van a betegek egészségértésének fejlesztése, a szakma kontinencia ellátás fejlesztésére háziorvos, háziorvosi asszisztens, védőnő, gyógyszerész bevonásával – fogalmazott a szakember, aki szerint a helyzet azért is tragikus, mert elöregedő társadalmunkban kiemelkedően fontos, hogy az idősek is aktív szerepvállalói legyenek a családnak, ezzel gyermekeik munkába való mielőbbi visszatérésének lehetőségét teremtik meg.
– Január 1-jétől – emlékeztet Szabó László – időskori gyedet vehetnek igénybe azok a nagyszülők, akik még nem mentek nyugdíjba, abban, az esetben, ha a dolgozó szülők helyett vállalják, hogy az unokákat ők gondozzák. Erre viszont csak akkor van lehetőségük, ha időskorban nem küzdenek olyan erősen megbélyegző hatású betegséggel, mint az inkontinencia. Ezért kiemelkedően fontos az, hogy az idősek életminősége drámai javulást mutasson. Azok viszont, akik ugyan élnének ezzel a lehetőséggel, de kezeletlen kontinencia problémáik miatt képtelenek, vagy csak kis mértékben tudnak részt venni a családi terhek megosztásába, ezáltal a gyermekgondozási díj kihasználatlanul maradhat – tette hozzá Szabó László.
Veszélyforrások
Az inkontinencia leggyakoribb kockázati tényezője a cukorbetegség és az ezzel gyakran összefüggő túlsúly. A megkérdezettek 40,7 százaléka érintett cukorbetegségben, és 34,9 százaléka túlsúlyos. Magas a mintában azoknak az aránya, akik kettő vagy annál több rizikófaktor miatt igényelnek kiemelt figyelmet. A válaszadók esetében tízből hatan ebbe a csoportba kerülnek és kevesebb, mint egyharmada a válaszadóknak, aki csak egy veszélyforrással néz szembe. Az inkontinenciában érintett emberek a társadalom idősebb csoportjaiból kerülnek ki, jelentős többsége, 77,2 százalékuk 65 év körüli nő.
