Nagyon jól tudjuk, hogy a cigányok másodrendű állampolgárok
Jogerős döntés várható csütörtökön a Debreceni Ítélőtáblán abban a kártérítési perben, melyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek (CFCF) indított, mivel szerinte egy nyíregyházi iskolában indokolatlanul fogyatékossá minősített roma gyerekek vannak.
Májusban első fokon fejenként már egy-egymillió forintos nem vagyoni kártérítést ítélt meg a bíróság két gyereknek. Eközben a héten folytatódott a kaposvári önkormányzat ellen indított szegregációs per is, melynek kapcsán a bíróság által kirendelt szakértő egy rádiós műsorban úgy vélte: a cigányok sokak szemében „másodrendű állampolgárok”, így ha a beperelt iskolát megszüntetik a cigány gyerekek elkülönítésére hivatkozva, és ezért a roma diákok más iskolába kerülnek, akkor ott „nem a legpozitívabb hozzáállást” váltják ki.
Jogerős döntés várható csütörtökön a Debreceni Ítélőtáblán két fogyatékosnak minősített roma gyerek kártérítési perében - tájékoztatta a Roma Sajtóközpontot (RSK) Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek (CFCF) igazgatója. Ahogy arról az RSK korábban már beszámolt: májusban első fokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság nem jogerős ítéletében a két gyereknek fejenként egy-egymillió forint nem vagyoni kártérítést ítélt meg azzal a megállapítással: a Szabolcs Megyei Önkormányzat, a fenntartásában működő tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság, valamint a nyíregyházi Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola megsértette a gyerekek alkotmányos jogait, azaz az esélyegyenlőséghez és az oktatás megválasztásához való jogát. Az ítélet ellen az alperesek fellebbeztek, ezért van a csütörtöki, másodfokú tárgyalás.
Alaptalanul történt velük?
Mohácsi Erzsébet azt mondta: ha másodfokon is a gyerekeknek ad igazat a bíróság, akkor Magyarországon ez lesz az első eset, amikor kártérítést kaphatnak olyan fogyatékosnak minősített roma diákok, akikről kiderül: mindez alaptalanul történt velük. Amint az annak idején nyilvánossá vált: a roma gyerekek nagyarányú fogyatékossá minősítésének kérdését 2005-ben Mohácsi Viktória, akkor az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának képviselője kezdte el jogi útra terelni azzal, hogy független szakértőktől vizsgálatot kért 66 fogyatékossá minősített cigány gyerek esetében. A szakértők többségüket - 47 gyereket - átlagos képességűnek ítélték meg. Közülük 12-nek a szülei vállalták a pereskedést.
A CFCF hat gyerek jogi képviseletét látja el, így annak a kettőét is, akinek az ügyében csütörtökön precedens hatású, jogerős ítélet várható Debrecenben. Eközben pár héten belül elsőfokú ítélet születhet abban a perben is, amelyet CFCF tavaly indított a kaposvári önkormányzat ellen - írta a Roma Sajtóközpont. A jogvédő szervezet azért perelte be a városi helyhatóságot, mert szerinte jogellenesen különítik el a roma gyerekeket az egyik iskolában.
A CFCF szerint a kaposvári cigánytelep mellett működő Pécsi utcai Általános Iskolában a gyerekek több mint nyolcvan százaléka roma, és az intézmény átlagon aluli teljesítményt mutatott 2007-ben: a végzősök közül mindössze két tanulónak sikerült érettségit adó középiskolába felvételt nyernie. Az alapítvány közérdekű igényérvényesítési keresetében azt kéri a bíróságtól: állapítsa meg a jogellenes elkülönítés és a hátrányos megkülönböztetés tényét, kötelezze az önkormányzatot a szegregáció megszüntetésére és a roma diákok integrált oktatására.
Az ügyben a héten volt egy tárgyalás a Somogy Megyei Bíróságon, melyen egy, a bíróság által kirendelt közoktatási szakértőt hallgattak meg, akinek a véleményét a jogvédő szervezet nem fogadta el. A CFCF jogi képviselője az iskola rossz eredményeivel érvelt, a kirendelt szakértő viszont úgy látta: ennek nem a szegregáció, hanem a gyerekek szociális háttere az oka.
Ugyanakkor a szakértő a Rádió C szerda reggeli műsorában nyilatkozva elismerte, hogy az iskolába járó gyerekek nagy része cigány, és azt mondta: “attól, hogy egy gyerek másik iskolába jár, attól még ő nem lesz más.” A műsorvezető kérdésére, hogy mi nem lesz más, Hepp József úgy válaszolt: “nagyon jól tudjuk, hogy a cigányok másodrendű állampolgárok nagyon sok ember szemében”(...) Hogyha a többi iskolába járnak ezek a gyerekek akkor, ahogy ebben az országban sok helyen példa volt már rá, a gyerekek ottléte éppenséggel nem a legpozitívabb hozzáállást váltotta ki.”