Nagy baj van a gyámügyben, aminek a gyerekek látják a kárát

Benjamin újra visszakerülhetett családjához: súlyos traumákkal, de végre régi, szeretett környezetében élhet a tízéves kisfiú. Ahogy arról beszámoltunk, a gyermeket teljesen váratlanul vitte magával a családsegítő az iskolából egy szerdai délutánon, és helyezte el vadidegen nevelőszülőknél. Egyetlen pszichiátriai szakvéleményre alapozva mondták azt, hogy édesapja túlszerette őt, ezért onnantól minden kapcsolatot megszakíttattak vele. Nemhogy láthatásra, de még telefonálásra sem adtak lehetőséget, a végsőkig elkeseredett apát csaknem egy hónappal a történtek után hívták, menjen be a hivatalba, de telefonon semmit sem mondtak neki. Bent az a gyámügyes, aki döntött Benji kiemeléséről, a férfi elé tolta az újabb végzést, hogy visszakapja a fiát, s amikor Péter könnyei kicsordultak, csak annyit kérdezett: ,,Na mi van, rossz hírek, apuka?”

Más alkalommal is bemutattunk olyan történeteket, ahol gyerekeket megdöbbentő módon emeltek ki családjukból. A mi eseteink apák küzdelmeiről szóltak, de alapvetően mutatták meg a gyámügyi munka súlyos túlkapásait. Azóta, talán a nyilvánosság hatására is, József és Virág élete is rendeződött. A férfitól, miközben dolgozott, egyszerűen elvitték a lányát, majd éhségsztrájkba kezdett a kecskeméti hivatal előtt gyermekéért. Ma újra együtt, az apa bébiszittert is fogadott, hogy minden védelmet megadjon tizenöt éves lányának. De ma sem értik, mi volt az oka ezeknek a drasztikus intézkedéseknek. Nyilván egy másik fél, az anyuka vagy egy testvér a felnőttek közötti konfliktusban felhasználja a gyereket, de az teljesen érthetetlen, hogyan asszisztálhat ehhez éppen a gyermek védelmére hivatott hatóság.

Több megkeresés, de talán a nyilvánosságra került ügyek kapcsán az ombudsman is vizsgálatot indított, és meg is állapította: súlyos hibák vannak gyámügyi rendszer működésében. Az alapvető jogok biztosa szerint komoly problémát jelent, hogy a fővárosban és a megyék döntő többségében az első- és a másodfokú gyámhatóságok jelentős része létszámhiány miatt nem képes tartani az ügyintézési határidőket, a hatóságok túlterheltek. Székely László egyedi ügyekben folytatott eljárásai során értesült arról, hogy a gyámhatóságok munkatársai túlterheltek, az ügyforgalomhoz képest kevés a státus, a meglevő munkahelyeket pedig nem tudják megfelelően képzett munkatársakkal betölteni. Az ombudsman szerint emiatt nem érvényesülhet maradéktalanul „a gyermek legjobb érdekét szolgáló eljárás elve”. Vizsgálata azt mutatta, hogy a fővárosban és tizenhat megyében a feladatokat túlterheltség nélkül csak a jelenleginél több munkatárssal tudnák ellátni.

Ez az ügyek csúszását okozza. Ugyan a törvények szerint gyámhatósági ügyekben 21 napon belül kell meghozni és közölni az érdemi döntést, késedelem nélküli ügyintézésről azonban mindössze egyetlen megye számolt be. A fővárosban és tizennyolc megyében a rögzített határidőn túl születtek érdemi döntések, a leghosszabb, 120 napos ügyintézésről a leginkább szakemberhiánnyal küzdő Pest megyéből érkezett információ. Aggályos az is, hogy a függő hatályú végzések jogerőssé válásának és a jogkövetkezményeknek a megakadályozására a hatóságok a tényállás teljes feltárása nélkül is döntést hoznak. Emiatt 2016 első félévében eddig nem tapasztalt mértékben kellett elsőfokú döntéseket másodfokon megváltoztatni vagy kiegészítő bizonyítást lefolytatni.

Mindezek alapján az alapjogi biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy vizsgálja felül a gyámhatósági feladatokat ellátó egységek létszámkeretét, és ahol kell, tegye meg a szükséges intézkedéseket. Ezen felül fontolja meg a további informatikai fejlesztések és az adminisztratív terhek csökkentésének lehetőségét.

Székely László a személyi feltételek mellett áttekintette azokat a jogszabályokat is, amelyek indokolatlanul hátráltathatják az ügyintézést. Ilyen a függő hatályú döntés lehetősége, ha a hatóság megállapítja, hogy nem folytatható le egyszerűsített eljárás egy ügyben. Tekintettel arra, hogy nem mindig a leggyorsabban meghozott döntés szolgálja a gyermek legjobb érdekét, az alapjogi biztos kezdeményezte a miniszternél, hogy vizsgálja meg a differenciált szabályozás kialakításának a lehetőségét, ideértve a függő hatályú végzés meghozatalának mellőzését, valamint az eljárás felfüggesztésének a biztosítását. A jelentésben kitértek arra, hogy több ombudsmani vizsgálat tárt fel nem megfelelő jogértelmezésre visszavezethető problémás joggyakorlatot, ezért az alapvető jogok biztosa szerint indokolt lenne gyámügyi eseti döntéstár és módszertani levelek kiadása, így ezek mielőbbi előkészítését is kezdeményezte a szaktárcánál.

Elindult tehát valami magasabb szinten is, miközben folyamatosan érkeznek a történetek és a panaszok lapunkhoz, többek között az Apák az Igazságért Egyesülettől, amely a hátrányos helyzetű és kiutat kereső apák jogaiért, közös szülői felügyeletért, a családbarát közfelfogás kialakításáért harcol, de elsősorban a gyerekek érdekében, hogy az ő életüket ne törjék keresztbe a megalapozatlan és sztereotípiák alapján meghozott jogsértő döntések.

A történeteket folytatjuk.