A MOHU visszaváltási rendszere felrobbantotta a magyar társadalmat
A MOHU visszaváltási rendszere bár jelenleg még kissé döcög, egy fontos társadalmi problémát ugyanakkor sikerült a felszínre hoznia.
Bár a MOHU visszaváltási rendszere kapcsán rengeteg cikk született már, annak azonban idő közben keletkezett egy társadalmi következménye is: a nagyobb városok utcáin egyre többször láthatók a közterületi szemetesekből betétdíjas palackokat, fémdobozokat gyűjtő emberek – írja cikkében a Telex. A lap hozzáteszi, hogy itthon ez egy új jelenség, amivel a társadalom jelentős része egyelőre nem tud mit kezdeni: van, aki inkább igyekszik tudomást sem venni a palackot gyűjtőkről, mások bosszankodnak. Pedig a palackgyűjtés természetes következménye a betétdíjas rendszernek, és egyben a nem megfelelően működő szociálpolitika jele.
A palackgyűjtésben ugyanis egy széles réteg vesz részt, hajléktalan emberek, munkanélküliek és szegénységgel küzdők egyaránt járják az utcákat palackok után kutatva.
A visszaváltási rendszer felszínre hozott egy sor problémát
Szabó Andrea szociológus a Telexnek elmondta, szerinte ahhoz, hogy megértsük a Mohu rendszere kapcsán zajló társadalmi változás jelentőségét, a Fidesz társadalomértelmezéséből kell kiindulnunk. Eszerint Orbán Viktor és a Fidesz-kormány 2011-ben hirdette meg a munkaalapú társadalom koncepcióját, ami mára a párt egyik alapértékének számít. A szakember szerint a munkaalapú társadalom deklarálása óta a magyar kormány álláspontja és narratívája az, hogy Magyarországon nincsen jövedelemszegénység, vagy ha van is, az legfeljebb lokálisan fordul elő, és jelentősen csökkent az elmúlt évtizedben. A kormány azt állítja, hogy Magyarországon mindenki dolgozhat, ha dolgozni szeretne, és az ebből származó jövedelméből meg is tud élni.
Ezt a narratívát árnyalja, hogy a gyakorlatban júliustól bevezetett visszaváltási rendszerrel egy időben megjelentek a nagyvárosokban a palackot gyűjtő emberek.
Az első néhány hétben alapvetően hajléktalan emberek gyűjtötték a betétdíjas üvegeket és palackokat, majd a nyár második felétől megfigyelhető a jelenség kiterjedése, ahogy egyre több ember látja meg a megélhetési forrást a palackgyűjtésben – mondja Szabó Andrea. Ekkortól a szinte teljes társadalmi kirekesztettségben élők mellett az alsó társadalmi rétegek egyre szélesebb csoportjai is gyűjtésbe kezdtek, Budapest mellett a nagyvárosokban is. Az is megfigyelhető, hogy kialakulóban van egy új életmód, egy életstratégia, amely tudatosan és teljes egészében az üvegvisszaváltásra, és az abból származó jövedelemre alapszik, mert a munkából származó jövedelemből a társadalom alsóbb rétegei, a kormány állításával ellentétben, nem képesek megélni.
Ledőlni látszik a 2010 utáni illúzió
A tömegek tehát kénytelenek jövedelmeiket kiegészíteni a palackvisszaváltásból. Ráadásul jelenleg egy nem várt, és a kormány által talán nem is kívánt társadalmi érzékenyítés zajlik: a középosztály egy olyan társadalmi réteggel találkozik, aminek a létezéséről eddig tudomást sem akart venni. Ez a társadalmi érzékenyítés pedig lerombol még egy 2010 után felépített illúziót:
azt, hogy az országban rend van, és folyamatos a gazdasági gyarapodás.
Az utóbbi két évben végbement általános áremelkedés, illetve energiaár-emelkedés ráadásul széles társadalmi rétegeket érintett, és már az alsó középosztályt is elérte. Szabó Andrea szerint a társadalmi feszültség, konfliktus már jelen van a középosztály és az alsóbb osztályok között. Ezt mutatja az is, hogy több üzletlánc már azon gondolkodik, hogyan lehetne az automatákat, és ezzel az üvegvisszaváltás keltette konfliktust a boltokon kívülre helyezni.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Szántai Edina/168.hu)