Mindenki kiakadt, de a reklámadót így is elfogadták
Kedden az Országgyűlés 117 igen szavazattal, 58 nem ellenében elfogadta reklámadóról szóló törvény módosítását. A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott jogszabály 7,5 százalékos adó befizetésére kötelezi az érintettek körét. Az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. június 30. között nulla százalék, amit a visszamenőleges hatályú tehernövekedés elkerülésével indokolt a kormány. A második félévre, azaz július 1-jétől kell a 7,5 százalékot megfizetni.
Fotó: Népszabadság-archív / Szabó Barna
A jogszabály túlfizetésnek minősíti a 2017. június 30-ig már megfizetett reklámadót – amelynek a leginkább az RTL Klub állt a célkeresztjében –, és elrendeli, hogy ezt az adóvisszatérítés szerint visszafizessék. Rendelkezik arról is, hogy az ugyanezen határidőig bevallott, de meg nem fizetett adót a továbbiakban sem kell befizetni. A módosítások között szerepel az is, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles.
A törvénymódosítást az Európai Bizottságnak az a határozata indokolta, amely megállapította, hogy a reklámadó több ponton sérti az EU-s állami támogatási szabályokat. A kormány a brüsszeli döntést megtámadta és jogorvoslatot kért az Európai Bíróságtól, a jogvita ugyanakkor nem halasztja el az Európai Bizottság határozatának végrehajtását.
A szakma lázadozik a törvény ellen. A Magyar Lapkiadók Egyesülete és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete közös nyilatkozatban tiltakozott. E szerint az iparági nyereségráta továbbra sem több évi 2-3 százaléknál, így a reklámadó növelése gyakorlatilag teljesen eltünteti az esetleg még termelődő nyereséget a szektorból. Ha az eddigi százmillió forintos határ felett fizetendő 5,3 százalékos adómértéket 7,5 százalékra emelik, 2018-ban már másfélszer annyi reklámadót kell fizetniük az érintett médiavállalkozásoknak – hívta fel a figyelmet a két egyesület. De az sem kizárt – tették hozzá –, hogy ezek a médiavállalkozások egyszerűen elmenekülnek Magyarországról, és más országba teszik át a székhelyüket.
A módosításról egyébként az Orbán-kormánynak senkivel nem sikerült egyeztetnie. A gazdasági bizottságban teljes három és fél percen át vitatkoztak róla, mielőtt a fideszes többség továbbküldte volna az Országgyűlésnek.
