Minden harmadik magyar felsővezető megvesztegethető

2011.02.11 16:52

Meglepő eredményt hozott az a kutatás, amely a korrupciós kockázatokat és a cégvezetők megvesztegethetőségét vizsgálta a hazai vállalati szektorban. A válaszadó felsővezetők 30 százaléka nem utasítana el egy korrupciós ajánlatot, és még azok közül is csak kevesen fordulnának a rendőrséghez, akik elutasítják a megvesztegetést. A kutatás szerint igaz lehet a feltételezés, hogy a nyilvánosságra került korrupciós esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, valójában tízből kilenc ilyen ügy rejtve marad.

Az Ernst&Young könyvvizsgáló és tanácsadó cég, valamint az MKIK Gazdaság- és vállalkozáskutató Intézet közös tanulmánya során 300 magyarországi cég felsővezetőjét helyezték feltételezett korrupciós helyzetekbe. Azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak egy ilyen szituációhoz a tulajdonosok, vezérigazgatók, topmenedzserek és más vezetők. Az eredmény még a szakembereket is meglepte: a megkérdezett felsővezetők 30 százaléka ugyanis bevallotta, hogy nem utasítana el egy korrupciós ajánlatot.

Az is kiderült, hogy akik elutasítanák a megvesztegetést, azoknak is csupán töredéke, 4-13 százaléka fordulna a rendőrséghez. Az igazságszolgáltatásba és a jogba vetett bizalomról sokat elárul, ha megnézzük, egyáltalán hány korrupciós ügy jut el a nyomozati szakaszba. Az még ennél is lesújtóbb, hány ügy jut el a tárgyalásig vagy egy elmarasztaló bírósági ítéletig - mondta a Független Hírügynökségnek Biró Ferenc, az Ernst&Young Visszaélés-kockázatkezelési Üzletág vezetője.

A kutatás megállapításai szerint igaz lehet az a feltételezés, hogy a nyilvánosságra került korrupciós esetek csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen az eseteknek csupán a tizede kerül nyilvánosságra, míg a többi rejtett marad. Bíró Ferenc hozzátette: nehéz lenne megmondani, melyek a legfertőzöttebb területek, de például az egészségügy és az építőipar hagyományosan ide sorolható.

A szakemberek szerint létezik néhány egyszerű és költséghatékony megoldás, amelyekkel a vállalkozások működését kiszámíthatóvá, átláthatóvá lehet tenni. Az egyik egy etikai kódex kialakítása. Ez tartalmazza például, hogyan kell kezelniük a munkatársaknak a cégen belüli bizalmas információkat. A másik megoldás pedig egy úgynevezett etikai forródrót lehet, amelyen az alkalmazottak jelezhetik, ha korrupcióról, megvesztegetési kísérletről szereznek tudomást. Bár ezek olcsó és kevés ráfordítást igénylő megoldások, a megkérdezett cégek harmadánál volt etikai kódex és csupán 10 százalékuk működtet etikai forródrótot. Bíró Ferenc elmondta: ez azért is érthetetlen, mert az ismert korrupciós esetek általában éppen ezeken a csatornákon keresztül, belső tippek és az etikai forródrót segítségével kerülnek napvilágra. Azzal, hogy ezeket nem alkalmazzák, a megkérdezett felsővezetők 79 százaléka megfosztja magát és a cégét a tiszta, átlátható működéstől és a kockázatok elkerülésétől.