Klímaváltozás: soha nem volt még ilyen meleg a tavasz, mint idén
Az idei tavasz volt a legmelegebb a mérések kezdete, 1901 óta, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 2,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti évek átlagát – közölte a HungaroMet Zrt. szerdán a honlapján.
Méréseik adatait elemezve azt írták, a tavasz középhőmérséklete országosan 13,4 Celsius-fok volt, 2,3 fokkal magasabb az 1991-2020-as évek 11,1 fokos átlagánál. A tavaszi középhőmérséklet országos átlagban 0,14 fokkal haladta meg az eddigi legenyhébb, 1934-es tavasz hőmérsékletét.
Hozzátették: mindhárom hónapban magasabb volt az átlaghőmérséklet az átlagosnál, a március 3,7 fokkal, az április 1,8 fokkal, míg a május 1,4 fokkal haladta meg az 1991-2020-as évek átlagát. A március a legenyhébb március lett 1901 óta.
A tavasz középhőmérséklete az ország legnagyobb részén, síkvidéken 13-14 fok között alakult, de a Dél-Alföldön többfelé meghaladta a 14 fokot is, míg 10 fok alatti értékek csak az Északi-középhegyég magasabb hegyein fordultak elő.
Az elemzés szerint az évszak csapadékösszege az átlaghoz közeli volt, ugyanakkor a tavaszi csapadékmennyiségben jelentős különbségek alakultak ki az egyes tájegységek között. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 131,6 milliméter volt az előzetes adatok alapján, ami az éghajlati normál - az 1991-2020-as évek - 139,1 milliméteres átlagának 95 százaléka.
Tavasz, eső nélkül
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Zöld
2024. április 19., 14:51
Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára szerint az erdőtelepítés segíthet a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Zöld
2024. március 7., 10:40
Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).
Gazdaság
2023. december 9., 13:48
A klímaváltozással kapcsolatos sikeres nemzetközi fellépés előfeltétele, hogy mindenki teljesítse az eddigi vállalásait. Magyarország elvégezte a „házi feladatát", aminek eredményeképp korábban elérheti 2030-as klímacéljait – közölte a magyar energiaügyi miniszter szombaton Dubajban.
A márciusi csapadék 30 százalékkal, az áprilisi 6 százalékkal elmaradt az átlagtól, majd a május 8 százalékkal csapadékosabb volt az éghajlati normálnál; összességében azonban 5 százalékkal kevesebb eső esett, mint szokott. A legcsapadékosabb területek a Dunántúl nyugati és délnyugati részei, valamint a hegyvidékek voltak, ezeken a tájakon az évszak csapadékösszege meghaladta a 200 millimétert is, míg a legkevesebb csapadék a Tiszántúlon és a Dél-Alföldön hullott, ahol a tavaszi csapadék mennyisége általában a 100 millimétert sem érte el, és kisebb körzetekben 70 milliméter alatt maradt.
Hozzátették: a meleg tavasz az éghajlati indexeken is megmutatkozik, a fagyos napok száma - amikor a napi minimumhőmérséklet 0 fok vagy az alatti - országos átlagban csupán 4 volt, bár az átlag 15 nap. Téli nap - amikor a napi maximumhőmérséklet 0 fok alatti - nem volt, míg az átlag egy nap.
A nyári napok száma - amikor a napi maximumhőmérséklet 25 fok vagy afölötti - viszont a szokásosnak közel a duplája volt, 21 napot mértek, miközben az átlag 11 nap. Ugyanakkor hőségnapból - amikor a napi maximumhőmérséklet 30 fok vagy afölötti - általában egy szokott lenni tavasszal, idén azonban országos átlagban egy sem volt. Országosan 31 csapadékos nap volt 2024 tavaszán, bár az átlag 30.
A meteorológiai szolgálat az idei tavasz rekordjairól közölte, a legmagasabb nappali hőmérsékletet április 15-én, Kiszomboron mérték, 31,4 fokot, a tavasz legalacsonyabb hőmérsékletét pedig Kakucson március 20-án, mínusz 6,5 fokot.
Tavasszal a legtöbb csapadékot, 298,0 milliméternyit Lentiben regisztrálták, a legkevesebbet - 55,2 milliméternyit - Kunmadarason.
Egy nap alatt a legtöbb csapadék a Zala vármegyei Hagyárosböröndön esett: május 25-én 94,2 milliméternyi.
Kiszáradás veszélyezteti a hegyi patakok felét Magyarországon
Már a hegyi patakok felét veszélyezteti az ideiglenes kiszáradás hazánkban – írja közleményében a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, amit május végén közöltünk.
A Kutatóközpont munkatársai folyamatosan vizsgálják a klímaváltozás hazai ökoszisztémára gyakorolt hatásait. A legdrámaibb átalakulás a korábban állandó vizű hegyi patakokban figyelhető meg: egyre gyakrabban száradnak ki, ami felkészületlenül éri élővilágukat. A Hydrobiologia című folyóiratban publikált első eredmények szerint a kiszáradás miatt a fajok és az egyedek száma csökken, ám az első, rövid idejű kiszáradások után megnő azon fajok aránya a közösségben, amelyek helyben ki tudják várni a víz visszatérését.
Régebben inkább csak a mediterráneumban fordult elő a vízi ökoszisztémák ideiglenes kiszáradása, néhány éve azonban sok magyarországi, korábban állandó természetes víz esetében is megfigyelhető – írják. Öt évvel ezelőtt a korábban állandó vizű hegyi patakok mindössze 5-10 százaléka száradt ki, tavaly viszont már a felüknél kialakult ez az addig szinte ismeretlen jelenség, ami súlyos kihívás elé állítja az élőlényeket. Ha a kiszáradások hossza és gyakorisága is növekszik, akkor hosszú távon csak a szárazságnak ellenálló fajok lesznek képesek fennmaradni vizeinkben.
További részleteket itt olvashat.
(Kiemelt kép: kilátás Magyarpolánytól északra 2024 márciusában. Fotó: 168.hu)
