Mészáros Lőrincet és a rabszolgatörvény ellen tüntetőket is beleszőhette újévi beszédébe Áder János
Csak rajtunk múlik, hogy mire mondunk nemet és mire mondunk igent – ez volt Áder János újévi köszöntőjének vezérfonala 2019. január elsején két perccel éjfél után. A köztársasági elnök vélhetően nem a rabszolgatörvény és/ vagy egyéb jogszabályok valódi alkotmányos kontroll nélküli aláíratására gondolt, hiszen 2019 első perceire azzal állt elő:
– Az új esztendőnek számos régi-új elhatározással vágunk neki, a Szilveszter elmúltával azonban néha úgy tűnik, mintha az újévi jókívánságok beteljesülését, az újévi fogadalmak betartását rajtunk kívül álló erők akadályoznák.
Ám Áder szerint mondhatunk nemet mindarra, ami mérgezi hétköznapi életünket:
- az elaljasult közbeszédre,
- az embertársainkat vallásukban, identitásukban, méltóságukban sértő cselekedetekre.
Külső erők nem akadályozhatják meg, hogy nemet mondjunk a
- „másokra való mutogatásra,
- a magunk felelősségének palástolására,
- a mindenkin átgázoló törtetésre,
- a becstelenségre,
- mások tisztességének elvitatására”.
Mondhatunk nemet
- az igénytelenségre,
- az ünnepeinkből gúnyt űző cinizmusra,
- az érdekek szerint torzított valóságra,
- a rövidlátó gondolkodásra
– folytatta Áder János. Hozzátette azt is, hogy
- környezetünk felelőtlen kirablására,
- a vizeinket mérgező, a levegőt szennyező, a jövőnket felélő kíméletlen valóságra is lehet nem a válasz.
Áder János köztársasági elnök és Weisz Fanni jeltolmács, siket esélyegyenlőségi aktivista az államfő újévi köszöntőjének televíziós felvételén a Sándor-palotában 2018. december 28-án– Mint ahogy mondhatunk igeneket is – emelte ki az államfő. Majd példaként említette, hogy „mondhatunk igent mindarra, amilyennek a jövőt, a magunk és gyermekeink életét szeretnénk látni”. Otthonaink békességére, az egymással való törődésre, a teljesítmény elismerésére, a tisztességes versenyre, és
a barátainkat segítő jó szándékra is mondhatunk igent – tette hozzá.
A köztársasági elnök hangsúlyozta: „mondhatunk igent a magyar nemzetre, Kárpát-medencei együvé tartozásunkra, a magyar érdekek képviseletére, hagyományaink ápolására, anyanyelvünk megóvására”. Továbbá „egy erős Európára, egy erősebb Európai Unióban erős Magyarországra”, és mondhatunk igent a tisztább környezetre, vizeink, földjeink, erdeink védelmére.
Áder felidézte, hogy a csángó magyarok – ősi szokás szerint – az esztendő első óráiban még ma is házról házra járnak és áldást kérnek a falunak, szülőföldnek, a közös nyelvet beszélőknek, mert tudják: az összetartó közösségben az egyes ember is erősebb. Gondolatai végén Szent Ágostont idézte:
„szeressük embertársunkat, vagy azért, mert jó, vagy azért, hogy jó legyen”.
Majd pedig beszéde végén boldog új évet kívánt Magyarországnak és szokás szerint koccintott jeltolmácsával. A köztársasági elnök köszöntőjét idén is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre.
