Kiszervezett autópályák: felfoghatatlan mértékű pénzt kap az államtól Mészáros Lőrinc
A Szabad Európa kiperelte az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit, és kiderült, hogy 15-17 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek az, hogy a kormány kiszervezte a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét. Az üzletet elnyerő hét magántőkealapról kiderült, hogy négy Szíjj László, három pedig Mészáros Lőrinc kormányközeli üzletember százszázalékos tulajdonában van – írja a lap.
A korábban becsültnél is többe kerül a magyar adófizetőknek az, hogy a kormány 35 évre koncesszióba adta egy magáncégek alkotta konzorciumnak a hazai autópálya- és gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét. A 2021-ben kiírt pályázaton a Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletember érdekeltségeihez tartozó magántőkealapok nyertek.
A Szabad Európa több mint egy év pereskedés után megkapta az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteit a Nemzeti Koncessziós Irodától (NKOI). Ez az állami szerv kötötte meg a szerződést, amely egyébként nyilvánosan elérhető. Az NKOI azonban nem tette elérhetővé a mellékleteit, pedig azokból derül ki, hogy kik a titokzatos tőkealapok végső tulajdonosai, és mekkora összegre lesz jogosult a Themis Magántőkealap vezette konzorcium által alapított koncessziós társaság, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF).
A mellékletek tartalmazzák azokat a nyilatkozatokat is, amelyeket az egyes magántőkealapok tulajdonosai tettek. A 2021-es dokumentumok szerint Szíjj László úgy nyilatkozott, hogy ő a tulajdonosa a Themis, a Via, a Vesta és a Cronus magántőkealapnak, Mészáros Lőrincé pedig a Konzum PE, az Opus New Way és az Opus Bridge magántőkealap.
Így tehát nemcsak a magántőkealapok kezelői által kapcsolódnak közvetlenül Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz a társaságok, hanem az egyes magántőkealapokról is kiderült, hogy konkrétan a két üzletember tulajdonában vannak.
Ez azért fontos, mert a magántőkealapokról nagyon kevés információ van a nyilvános cégadatbázisokban, a végső tulajdonosokról pedig semmilyen adat nem áll rendelkezésre. Annyit lehet tudni, hogy jelenleg 211 ilyen magántőkealapot tart nyilván a Magyar Nemzeti Bank. Tavaly a Direkt36 oknyomozó portálnak sikerült néhány magántőkealapról kiderítenie egy nyilvános adóhivatali adatbázis alapján, hogy kik a tulajdonosok. Azóta a kormányzati szerv bezárta ezt a kiskaput.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. április 19., 15:25
Sikeres megállapodást követően adásvételi szerződést írt alá a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Zrt., amelynek értelmében a zárási feltételek sikeres teljesülése esetén 100 százalékos tulajdonosa lesz Magyarország piacvezető kiskereskedelmi babaáruházláncának, a Brendon Holding Kft.-nek - közölte a Mészáros Csoport pénteken.
Itthon
2024. április 18., 10:39
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) új józsefvárosi képzési központját a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt építheti fel – szúrta ki a Magyar Hang.
Itthon
2024. április 9., 12:42
Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport alapító-tulajdonosa azt mondja nem versenyez Csányi Sándorral, hogy melyikük az ország leggazdagabb embere. A felcsúti nagyvállalkozó beszélt arról is, hogy mennyire intenzív a kapcsolata Orbán Viktor miniszterelnökkel, és mit szól Magyar Péterhez.
A mellékeltekből az is kiderült, hogy mennyibe kerül az adófizetőknek az, hogy a kormány kiszervezte az autópályák üzemeltetését és építését Mészároséknak. Korábban csak becsülni lehetett ezt az összeget, miután a Transparency International Magyarország szintén hosszas bírósági procedúra után megkapta azokat az háttérszámításokat, amelyeket a koncessziós eljárás meghirdetése előtt állított össze a kormány. A korrupció ellen küzdő civil szervezet által nyilvánosságra hozott dokumentumokból az derült ki, hogy 12,6 ezer milliárd forintnyi adófizetői pénz jut 35 év alatt a nyertes pályázóhoz.
Az eredeti szerződés szerint az állam 1666 kilométernyi útszakaszt ad kezelésbe, és további 381 kilométernyi autópályát adhat opcióként még oda az MKIF-nek. Ezek azok a szakaszok (az M5 és M6 autópálya egyes részei), amelyek még a szocialista kormányok idején épültek PPP-s konstrukcióban.
A koncessziós társaság tehát 2056-ig átveheti és üzemeltetheti az M5- és M6-szakaszokat is. (Az M6-os Érdtől induló dunaújvárosi szakaszának szerződése 2026-ban, attól délre 2038-ban, míg az M5-ösé 2031-ben jár le.) Ezekkel a szakaszokkal is számolva a kormányzati háttérszámítás 13,7 ezer milliárdos költséget becsült.
A Szabad Európa birtokába került mellékletek szerint a szerződés ennél, vagyis a 12,6 és a 13,7 ezer milliárdnál is lényegesen magasabb összeget, 15,073 ezer milliárd forintot tartalmaz. A később bekerülő szakaszokkal együtt a szerződés értéke már 17,29 ezer milliárd forint. Ezek nettó összegek, vagyis nem tartalmazzák a 27 százalékos áfát.
Az összegek azonban változhatnak, hiszen a szerződés szerint az állam által fizetett díjak indexálhatók. A mellékletekben a következő 35 évben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) háromszázalékos inflációs célszámával számoltak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint azonban 2022-ben 14,5, míg tavaly 17,6 százalékos volt az infláció, vagyis ötször-hatszor magasabb, mint az MNB célszáma - írja a lap.
Az állam kétfajta díjat fizet az MKIF-nek: rendelkezésre állási díjat (rád) és rendelkezésre állás alapú szolgáltatási díjat (ráaszd). Úgy lesz 1666 kilométeres az alaphálózat, hogy a koncessziós szerződésben új utakat is kell építeni, összesen 272 kilométer hosszan, míg 273 kilométernyi szakasz esetében sávbővítést kell végrehajtani. A rád tehát csak azokon a szakaszon jár, ahol átépítés vagy új pálya építése történik, míg a ráaszd a már működő autópályák üzemeltetésére kifizetett díj. De ahogy az MKIF korábban a G7-nek elmondta, a ráaszd tartalmazza a nagy felületű karbantartások és a szintre hozás árait is.
Az alaphálózat után járó 15 ezer milliárd forintos állami kifizetés tehát két tételből áll: 8580 milliárd forint az építés, 6492 milliárd forint az üzemeltetés és felújítás díja. A kiegészítő hálózattal kibővült autópálya-hálózat után járó 17 ezer milliárd forint esetében 9222 milliárd forint az építés és 8067 milliárd forint az üzemeltetés díja.
