Fürjes Balázs: Magyarországot csak Budapest tudja elmesélni a világnak

– A kormány elégedetlen Tarlós Istvánnal?

– Miért lenne? Ne haragudjon, nem értem a kérdést… Tarlós Istvánnal jól jár Budapest – remek munkát végez, és mérnöki pontossággal találja el, mikor kivel miben kell együttműködni vagy éppen konfliktust vállalni a budapestiek érdekében.

– Ha ilyen jól dolgozik, miért nem rá bízzák Budapest építését?

– Tarlós Istvánt a kormánynak nem kell megbíznia semmivel, nem is teheti. Őt a budapestiek bízták meg képviseletükkel, a kormánynak egyenrangú partnere lehet, megbízottja semmiképp.

– Jó, de ha minden ilyen egyértelmű, mi szükség arra, hogy a kormány biztost nevezzen ki Budapest építésére? Miért nem hagyják ezt Tarlósra? Nem végzi elég jól?

– Bocsánat, mennyi időnk van az interjúra?

Fotó: Bazánth Ivola

– Amennyi kell, feltéve, hogy nincs mellébeszélés.

– Akkor tömör leszek. Orbán Viktor vezetésével a kormány, Tarlós István irányításával a fővárosi vezetés 2010-ben, hét éve láthatott neki közösen Budapest építésének – nem csak fizikai értelemben. Van egy világos Budapest-stratégiánk, ennek alapján dolgozunk. A stratégia első pillére az volt 2010-ben, hogy bár ország-város szakadék szélére jutott, mi nem pusztán romeltakarításra vállalkozunk. Együttműködve a városvezetéssel építeni, gyarapítani akartuk Budapestet. Sikeres Budapest nélkül ugyanis nincs sikeres Magyarország. Budapest sikere nemzeti érdek.

– Még mindig nem értem, miért nem adják oda egyszerűen a pénzt a fővárosi önkormányzatnak, ahogy teszi azt a kormány sok vidéki fejlesztéssel, és hagyják, hogy a főpolgármester és csapata elvégezze a munkát.

– Ne kerülgessük a kását – kié is Budapest? A budapestieké, akiknek ez az otthonuk, vagy az országé, amelynek a fővárosa? A helyes válasz: is-is. Budapest először a budapestiek otthona, ezért elsősorban számukra kell hogy otthonos, élhető, működő város legyen. De Budapest a nemzet egyetlen fővárosa is, sőt a világtérképen látszó egyetlen magyar nagyváros. Magyarországot csak Budapest tudja elmesélni a nagyvilágnak. Budapest e két minősége kijelöli a két különböző feladatot – élhető, otthonos, működő várossá és a nemzet méltó fővárosává tenni –, és következik belőle egy logikus munkamegosztás is. Tarlós István és csapata – sokszor a kormány anyagi támogatásával – rengeteget tesz a város egyre jobb működéséért, a közlekedés fejlesztéséért, a budapesti közszolgáltatások minőségének folyamatos javulásáért. A főpolgármester munkájának köszönhetően a végeláthatatlanul épülő, egyre többe kerülő, de soha be nem fejeződő metró és a korrupció korszaka után Budapest egyre otthonosabb, a városban rend van, a főpolgármester az együttműködést keresi mindenkivel, és nem egy öncélú politikai celeb. E munkamegosztásban a kormánynak jut a nemzet fővárosának építése – vagyis mi valósítjuk meg azokat a fejlesztéseket, amelyek Budapestet méltó és büszke fővárossá teszik, természetesen együttműködve a főpolgármesterrel. A kormányon belüli munkamegosztás szerint pedig Budapest építését jómagam és néhány más kormánybiztos vagy miniszteri biztos irányítja.

– Tisztában van a teljes portfólióval, amelyért felel? Hány beruházást irányít, ezeknek mekkora az együttes értéke?

– Azt pontosan tudom, hogy kormánybiztosként milyen városfejlesztő beruházásokat irányítok és azok éppen melyik fázisban tartanak. Azt is, hogy egyenként mennyibe kerülnek. Az viszont hiba lenne a részemről, ha minden apró részletről tudni akarnék. Csapatjátékos vagyok, csapatban focizunk. Kiegészítjük egymást, mindenkinek megvan a maga feladata, és csak közösen tudunk eredményesek lenni.

– Én arra gondoltam, hogy fel tudná-e sorolni fejből a teljes projektlistát a hozzá tartozó büdzsével.

– Minden további nélkül, de az aligha férne be egy interjúba. Összesen csaknem húsz, egyenként is összetett, sok elemből álló beruházásról van szó, ezek mindegyike több milliárd forintba kerül, a teljes portfólió építési költsége megközelíti az 500 milliárdot. A legnagyobb ezek közül az új Puskás stadion, de a jelentős fejlesztések közé tartozik a Ludovika Campus a maga 35 milliárd forintjával, valamint a MOME Campus is, amely 20 milliárdból valósul meg. Jelenleg öt fejlesztés tart a kivitelezésnél: épül a Puskás, a két egyetemi campus, dolgoznak Gül baba türbéjénél és folyik a Dagály strand felújítása, együtt a Duna Aréna visszaalakításával. Ebben a ciklusban már felépítettük a Groupama Arénát, a Sorsok Házát, a Duna Arénát, újjáépítettük a Komjádi és a Hajós uszodákat. A tervezés fázisában tartó beruházásaink közül a dél-pesti Budapest Diákváros, egy kilencezer férőhelyes kollégiumváros, valamint egy modern atlétikai stadion és edzőközpont felépítése tűnik a legnagyobb falatnak. Ez utóbbit úgy alakítjuk ki, hogy alapjáraton nyolcezer fős legyen, de világversenyekre ideiglenesen 40 ezresre lehet majd bővíteni. Ami pedig már elég ahhoz, hogy a 2023-as atlétikai világbajnokságot – ha jövőre nekünk ítélik – megrendezhessük.

– A számos projektötlet közül ki dönti el, melyik valósulhat meg: ön vagy Orbán Viktor?

– Előfordul ugyan, hogy én kopogtatok be a miniszterelnök ajtaján egy javaslattal, de általában a kormány határozza meg a feladatokat. Viszont egy-egy elfogadott ötlet kibontásában, felöltöztetésében, a részletek kidolgozásában nagy szabadságot kapunk. Mondok egy példát. A közszolgálati egyetem esetében az alapdöntés arról szólt, hogy fel kell újítani a Ludovikát. Azt már mi tehettük hozzá, szorosan együtt dolgozva Kocsis Mátéval, Józsefváros polgármesterével, hogy ez a beruházás ma már jóval többről szól, mint egy felsőoktatási intézmény épületének rekonstrukciójáról. Igyekeztünk úgy kidolgozni a projektet, hogy az egyetemisták, a józsefvárosi és a budapesti lakosok egyaránt nyertesnek érezhessék magukat. Ezért került bele például a fejlesztésbe az Orczy-kert, azaz egy háromhektáros közpark megújítása, benne játszóterekkel, lakossági sportpályákkal és egy olyan uszodával, amit a környéken élők is használhatnak majd.

Fotó: Merész Márton

– Minden állami beruházásnál felmerül a kérdés, ki és hogyan üzemeltesse majd az adott létesítményt. Van arra valamilyen szabály, hogy mikor kell egy magáncég, mikor egy állami cég, esetleg egy állami intézmény kezébe adni a működtetést?

– Szögezzük le: közösségi beruházásoknál a piaci értelemben vett megtérülés értelmezhetetlen fogalom. Nagy baj lenne, ha az állam kizárólag olyan fejlesztésekre adna pénzt, amelyek nyereséget termelnek. Színházak, kulturális intézmények, sportlétesítmények a legritkább esetben képesek az önfenntartásra. Akad rá példa, de csak akkor, ha egy létesítmény speciális helyzetben van. Ilyen például a Groupama Aréna, amelyben 140-150 eseménynap van évente, és ennek kevesebb mint a 20 százaléka focimeccs. Döntően koncerteket, konferenciákat, banketteket, üzleti találkozókat tartanak a létesítményben, amely kellően modern, jól felszerelt és remekül megközelíthető. Ilyen eseményszámmal már nyereségesen üzemeltethető, itt tehát be lehet vonni a működtetésbe magáncégeket. A legtöbb állami létesítményt azonban az államnak kell fenntartania. Ugyan ki más működtethetné például egyetemként a Ludovikát vagy a MOME Campust?

– Ez világos, de az egyáltalán nem mindegy, hogy mibe kerül a költségvetésnek egy új létesítmény fenntartása. Ez mennyire szempont a projektek tervezésekor?

– Kulcskérdésről van szó. Minden közösségi finanszírozású beruházásba csak úgy szabad belevágni, hogy megtervezzük az úgynevezett teljes életciklust. A legismertebb budapesti épületeink, a Parlament, az Opera vagy a Vigadó építési költségei eltörpülnek amellett, hogy az átadásuk óta összességében mennyit fordítottunk a fenntartásukra. Pontosan ki kell számolnunk, hogy mibe kerül majd egy vadonatúj állami létesítmény fenntartása, és az vállalható-e a központi költségvetés számára. Érdemes kreatívnak lenni, keresni azokat a megoldásokat, amelyek csökkenthetik az üzemeltetési kiadásokat. A Ludovikán például igyekeztünk kialakítani olyan közösségi tereket, amelyek külsős rendezvények – konferenciák, esküvők – megtartására is alkalmasak, így saját bevétellel is csökkenthető lesz a fenntartás költsége.

– Segítsen megérteni, miért van az, hogy minden állami beruházás jóval drágább lesz a végére, mint ahogy az a tervekben szerepelt.

– Vitatkoznék, ez a megállapítás nem igaz az összes fejlesztésre, például a Groupama Aréna vagy a Duna Aréna fillérre annyiba került, ahogy az az előzetes kalkulációban szerepelt. De valóban, sokszor előfordul, hogy elszaladnak a költségek. Ez viszont nem csak a közösségi finanszírozású projektekre igaz, hiszen egy lakásfelújításnál sem annyi szokott lenni a végösszeg, mint amennyit a család a kockás füzetben előre kiszámolt.

– A lakásfelújító családok nem szakemberekből állnak.

– Ez igaz, ráadásul a lakásfelújítás nem közpénzből történik, vagyis egy állami beruházás lebonyolítása még nagyobb körültekintést igényel. Merthogy ez a lényeg: azzal lehet minimalizálni a határidőcsúszást és a költségemelkedést, ha kellően előkészítik és alaposan, jól, mindenre kiterjedően tervezik meg az adott projektet. Sokan ott hibáznak, hogy a kivitelezést tekintik egy fejlesztés legfontosabb elemének, mindenáron és minél hamarabb építkezni szeretnének. Holott egy építkezés sikere már az első kapavágás előtt eldől. Ha az előkészítő-tervező szakaszban valamit kifelejtenek, elrontanak, azt később vagy egyáltalán nem lehet kijavítani, vagy csak késve és nagyon drágán. Minél inkább kispórolják az előkészítésből az időt és a szakértelmet, annál nagyobb lesz a költségemelkedés. Én például arra törekszem, hogy már a közbeszerzés előtt legyenek készen a részletes kiviteli tervek, hogy a jelentkezők az összes fontos információ birtokában tehessenek ajánlatot. Ne álljon elő a munkálatok közben egy kivitelező újabb és újabb ötletekkel. Menet közben már nem szabad rángatni a kormányt.

– Szóval akkor mi a sikeres közösségi beruházások receptje?

– Egyszerre kell szabadon alkotni és nagyon fegyelmezetten végrehajtani. A sikeres városépítéshez szabadság, felelősség és fegyelem szükséges. Légy szabad, alkotó, kreatív a tervezésben, teremtsd meg az álmok és a lehetőségek harmóniáját. De a tervezés legyen felelős munka is – figyelj a költségekre, a részletkérdésekre is. Végül légy nagyon fegyelmezett az aprómunkában, a városépítés hosszú hétköznapjaiban. És mivel a nagy városfejlesztések megvalósítása általában évekbe telik, az sem árt, ha kitartó vagy és rendben van az állóképességed. Ja, és sose gondold azt, hogy egyedül képes vagy mindenre, és hogy mindentudó vagy. Párbeszéd, nyitottság és együttműködés is kell a legjobb megoldások megszületéséhez. És akkor tovább épül a legklasszabb város, amely egyszerre otthona a budapestieknek és fővárosa nemzetének.