Médiatörvény: sértődött civilek performansza
Sértődött civilek próbálták szabotálni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Médiatörvénnyel foglalkozó beszélgetését. Az aktivisták az előadás kezdetén röplapokat szórtak szét a teremben, megakasztva ezzel az előadást. A röplapokon az 1848-as 12 pont szerepelt, a nyomaték kedvéért cenzúrázva.
A Pázmány Péter Egyetemen tartott kerekasztal beszélgetésen aktivisták performansza zavarta meg Koltay András, a Médiatanács tagja és Ceglédi Zoltán publicista vitáját. Persze ettől még továbbra sem értettek egyet semmiben. Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja és Ceglédi Zoltán, a Hírszerző publicistája beszélgetett a nagy sikerű alkotmány-vita folytatásaként kedd este a PPKE Jogi Karán. Az aktivisták rögtön az előadás elején támadtak, némiképp bent rekesztve a szót a két meghívottban.
A szabotázs okáról beszélve az egyik szervező, Molnár Péter, a CEU médiakutatója a kérdések elején elmondta, hogy az udvariatlanságuk csak a kormány törvényalkotás alatti hozzáállásának köszönhető, mivel nem vonták be a civileket a törvénykezés folyamatába.
Molnár felhívta a figyelmet a Sólyom László által vezetett Alkotmánybíróság 1992-es határozatára a "meghatározó befolyás tilalmáról", utalva ezzel a kizárólag fideszes delegáltakból álló Médiatanácsra. Koltay erre azt válaszolt, hogy utólag Sólyom is azt mondta erről, hogy bizonyos elemei ma már újragondolhatóak volnának, hiszen egészen más ma a média helyzete. Az aktivisták a szórólapozással március 15-ei tüntetésüket is reklámozták. A szórólap kicenzúrázott részei kapcsán elmondta, hogy szerinte Magyarországon nincsen cenzúra, ennyiben is más a helyzet 1848-hoz képest. Szerinte az új médiatörvényben nincsenek demokráciát korlátozó passzusok, a magyar sajtó pedig továbbra is sokszínű és szabad.
A Médiatanács tagja hozzátette, hogy a testület tagjainak kinevezése politikai kérdés, őt erről nem kérdezték meg, de "volt fent egy vita erről". Szerinte mindenesetre vannak garanciák a testület működésében, úgymint az országgyűlés általi választás és a visszahívhatóság hiánya. Ceglédi elmondta, hogy szerinte ezek nem hangzanak kifejezetten garanciáknak. A publicista megjegyezte, hogy szerinte az eddigi médiatörvény is rossz volt, mindenképp kellett egy új, ezért sajnálja, hogy ez is az lett. A két előadó között nem meglepő módon parázs vita alakult ki a "médiaalkotmány" majd minden pontjáról, de a beszélgetés az indulástól eltekintve meglepően kellemes hangulatban telt. A legnagyobb vita talán a kiegyensúlyozott tájékoztatásról alakult ki - írta a
stop.hu.Koltay szerint nincsen a törvényben erről szóló passzus, ráadásul ilyet nem is terveztek soha, hiszen "egy kiegyensúlyozottan tudósító Magyar Hírlapnál kevés ijesztőbb dolog van". Hozzátette, hogy az objektív tudósítás csak a lineáris hírszolgáltatásokra vonatkozik, mint a tévé és a rádió, ráadásul ebben sem lehet bírságokat kiszabni. Ceglédi Zoltán szerint a hatósági kontroll eleve rossz ötlet, hiszen, ahogy elmondta, "mi köze van egy hatóságnak ahhoz, hogy én kit hívok meg a műsoromba és kit nem?" Szerinte sokkal hasznosabb lenne a sajtóban egy "belső etika", amely kvázi önszabályozó módon gondoskodna a kiegyensúlyozott és objektív tudósításról.