Médiatörvény: az EU folyamatosan nyomja Orbánékat

Az Európa Tanács továbbra is napirenden tartja a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos szakmai és politikai aggályokat. Erre enged következtetni, hogy amint az Európa Tanács főtitkárának szóvivője lapunk brüsszeli tudósítójának elmondta, folynak a tárgyalások a magyar fél és az Európa Tanács között a médiaszabályozást illetően, bár részleteket nem kívánt elárulni a

Daniel Holtgen a hónap végére ígért részletesebb felvilágosítást, de mint hangsúlyozta, nincs „határideje” a tárgyalások lezárásának. A megbeszélésekről annyit árult el, a kommunikáció technikai szinten folyik a legmagasabb szint jóváhagyásával. Ugyanakkor más forrásunk úgy látja, befagytak a tárgyalások, s az ügy egyelőre lóg a levegőben.

A NOL információi szerint az Európa Tanács részéről a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos legfontosabb kifogás továbbra is az, hogy a miniszterelnök nevezi ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét kilenc évre. Így került a posztra Szalai Annamária, a Fidesz egykori képviselője. Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára november végén tárgyalt erről Budapesten Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel.

A tárgyalások után Jagland szóvivője, Holtgen a Népszabadságnak azt mondta: további lépések szükségesek a magyar kormánytól a médiaszabályozás terén. Az a gyakorlat, hogy a miniszterelnök tesz egyedül javaslatot az elnök személyére, nem felel meg az európai sztenderdeknek. A lap információi szerint az ET illetékeseinek álláspontja: a médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak jelölési és kinevezési rendszerét úgy kellene megváltoztatni, hogy a kiválasztásnál a szakértelemre és a függetlenségre helyeződjön a hangsúly: a kinevezési folyamatban ne kizárólag politikusok mondják ki a döntő szót, hanem abba vonjanak be szakmai szervezeteket, testületeket is.

Holtgen nyilatkozatára reagálva Kiricsi Karola, a Médiatanács szóvivője még decemberben bejelentette, hogy levelet írt az ET-főtitkár szóvivőjének, amelyben kifejtette: a magyar hatóság tiszteli az ET véleményét, de azt kéri a testülettől, „világosan és egyértelműen mutasson rá”, hogy a tagországok médiahatóságainak megválasztását illetően melyik ország gyakorlatát tekinti olyan „európai sztenderdnek”, amelyhez képest a hazai gyakorlat nem tekinthető annak.

– Lényegtelen, hogy megkaptuk-e a magyar médiahatóság szóvivőjének levelét, vagy sem, mert a tárgyalások magasabb szinten folynak – közölte a NOL-lal Holtgen. A levél egyébként nem érkezett meg Strasbourgba, a 47 országot tömörítő Európa Tanács központjába. Ezzel kapcsolatos megkeresésünkre a médiahatóság azt válaszolta, hogy elküldték a levelet, de ha szükséges, akkor újra postázzák.

A „tárgyalások magasabb szinten folynak” megfogalmazás arra utalt, hogy az Európa Tanács főtitkára személyesen egyeztetett az ügyben Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel. Másrészt, a Népszabadság információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök is tájékoztatást kapott az ET aggályairól és kéréseiről. Ha a kormányfő beleegyezne abba, hogy átalakítsák a médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak jelölési és kinevezési rendszerét, azt a parlament tavaszi ülésszakán meg is tehetnék. Úgy tudjuk, egyes vezető kormánypárti politikusok szerint ezt meg is kellene lépni, mert utána az Európa Tanács nem foglalkozna tovább a magyar médiaszabályozással.

Legkorábban júniusban tárgyalhat az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Magyarországról, és addig nem is várható semmilyen áttörés – erősítették meg lapunknak több forrásból. A hamarosan kezdődő januári közgyűlés napirendjén nem szerepel hazánk. Korábban úgy lehetett tudni, a közgyűlés úgynevezett monitoringbizottsága decemberre befejezi azt a jelentést, mely alapján a plénum szavazhat a példátlan monitoringeljárás megindításáról. Ennek azért lenne nagyon komoly jelentősége, mert a monitoringeljárással tulajdonképpen kimondanák, hogy Magyarország megsérti a jogállamiságot és az alapjogokat.

A bizottság azonban a magyar Alkotmánybíróság átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatos döntésére várt, ami végül is december 28-án született meg. Az üggyel még a velencei bizottság is foglalkozik. A szakértői testületnek valószínűleg nem felel majd meg az az esetleges, fideszes képviselők által hangoztatott megoldás, hogy az Alkotmánybíróság által kifogásolt elemeket majd beemelik az alaptörvénybe.

Harangozó Gábor, az Európa Tanács magyar delegációjának szocialista tagja úgy tájékoztatta lapunkat, hogy decemberben döntés született arról, a két ET-jelentéstevő, a svéd Kerstin Lundgren és a cseh Jana Fischerová február elején Magyarországra utaznak, hogy személyesen tájékozódjanak a fejleményekről. A két képviselőnő már kétszer járt Magyarországon, s most személyes tapasztalataik alapján akarják megvonni a mérleget az elmúlt hónapokban történt változásokról.