Kutatás: a Fidesz és a Tisza is erősödött, a DK viszont bajban lehet
A Medián friss, még a köztévés vita előtt készített mérése szerint a Fidesz és a Tisza Párt is erősödött, míg a DK–MSZP–Párbeszéd-lista támogatottsága csökkent, bár még így is biztos helye van az Európai Parlamentben. A Momentum és a Mi Hazánk határeset, a Kutyapárt viszont bezuhant.
A Medián reprezentatív felmérést készített 2024. május 27. és 29. között a HVG megbízásából. A közvélemény-kutatásban 1000 szavazókorú magyarországi lakost kérdeztek meg arról, hogy a június 9-ei európai parlamenti választáson melyik listára adnák le a voksukat. A kutatás szerint a Fidesz–KDNP megerősítette vezető helyét. A Tisza Párt 5 százalékponttal erősödött, a DK vezette koalíció 2 százalékponttal kevesebbet kapott, de továbbra is valószínű bejutónak tűnik, csakúgy, mint a Mi Hazánk. A Momentum helyzete jelenleg bizonytalan – írja a Hvg alapján az Index.
A Medián felmérése szerint tehát a választani tudó szavazók körében
A Fidesz támogatottsága 46 százalékra nőtt,
a Tisza Párt 27-re erősödött,
a DK–MSZP–Párbeszéd 6,
a Mi Hazánk 6,
a Momentum 5 ,
az MKKP 4,
a Jobbik 2,
a Második Reformkor 1,
a Mindenki Magyarországa Néppárt 1,
míg az egyéb párt 1 százalékon áll.
A Medián kutatói azonban nem tekintik a mostani számokat előrejelzésnek, mivel van még hátra néhány vita, és a kampány fokozódni fog.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. május 28., 11:57
Nem kicsit, nagyon: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke nyílt levelet írt Magyar Péternek, amelyben kifejtette, hogy szerinte a Tisza Párt alelnöke egy tőről metszett fideszes politikus, aki ugyan új a politikában, de „régi, jól ismert fideszes szöveget nyom”.
Itthon
2024. május 26., 14:48
Magyar Péter TISZA Pártjának tatabányai megjelenése emlékezetesre sikeredett.
Itthon
2024. május 23., 11:36
Mága Zoltán testvére, Novák Csaba független polgármesterjelölt a napokban kitört botrány után úgy tűnik, egyedül indul a tiszabői választáson. A Fidesz jelöltje ugyanis bejelentette, hogy visszalép az indulástól.
Mint írtuk, öt magyarországi kutatóintézet – az Alapjogokért Központ, a Magyar Társadalomkutató Kft., a Nézőpont Intézet, a Reál-PR 93 és a Századvég – közös kutatói kerekasztal-beszélgetést rendeztek csütörtökön, amelyen az intézetek vezetői a legfrissebb felméréseik eredményeit mutatták be a június 9-i európai parlamenti választásról.
Méréseik szerint a Fidesz–KDNP támogatottsága stabilan magas, utánuk a legtöbb szavazatot a Tisza Párt szerezheti meg, majd a DK–MSZP–Párbeszéd következik, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a bejutási határon egyensúlyoz – írja a lap.
Közvélemény-kutatások: tényleg csak befolyásolásra jók?
Egyre több olyan véleményt hallani, hogy semmi értelme a közvélemény-kutatásoknak. De valóban így van?
Tóka Gábor politológus, a Vox Populi választási kalauz szerzője szerint manapság sokan mondják, hogy már nincs értelme a közvélemény-kutatások készítésének. Drámaian lecsökkent ugyanis a válaszadási arány, régen az Egyesült Államokban például a megkeresettek 80-90 százaléka válaszolt a kérdésekre, most ez 1 százalékra csökkent, mondta. Hozzátette, hogy Magyarországon ez az arány most 15-20 százalék lehet – írja a Telex.
Tóka szerint nem segít a megbízhatóságon, hogy nem tudjuk, kik válaszolnak a kérdésekre, mennyire reprezentatív a kutatás, nincs garancia a személyiségtípusok reprezentációjára. Véleménye szerint
ma Magyarországon zömében propagandacélzatú közvélemény-kutatás van inkább.
Nem lehet kihozni megbízhatóan azt, hogy például Magyar Péter pártjára hányan szavaznak majd a mostani választáson.
Messing Vera – szociológus, a European Social Survey magyarországi szakmai vezetője elmondta, hogy a klasszikus, kérdezőbiztosokon, személyes kikérdezésen alapuló közvélemény-kutatás időigényes és manapság már nagyon drága. Magyarországon húsz éve még nagyon jó kérdezőbiztosi állomány volt, a számuk mostanra nagyon lecsökkent. Lényegében ugyanazzal a kérdezőbiztosi csapattal dolgozik az összes közvélemény-kutató, a hagyományos, megkeresési survey gyakorlatilag ellehetetlenült – mutatott rá.
A válaszadási hajlandóság Messing Vera szerint is nagyot esett: személyes tapasztalata szerint a húsz évvel ezelőtti 70 százalékról 40 százalékra.
Bojár Ábel politológus, az Opinio nevű piac- és közvélemény-kutató mobilalkalmazás kutatási igazgatója megerősítette, hogy ma már inkább a gyors, aktuális kutatásokra van megrendelői igény, és mindent az határoz meg, mennyi pénzt szánnak rá. A fő megrendelői kör a piac és a politika, a jól eladható eredményeket pedig főként PR-célokra használják.
Ezért mérik felül az ellenzéket a közvélemény-kutatások
Bojár Ábel szerint a legtöbb közvélemény-kutatás eredményét nem lehet utólag értékelni, nem tudható, mennyire sikerült eltalálni a valós állapotot. Kivétel ez alól a pártpreferencia-mérés, aminek a validálása maga a választás. Bojár szerint egyébként tapasztalat, hogy
az online közvélemény-kutatások konzekvensen felülmérik az ellenzék támogatottságát, a kormányét pedig alul.
Az sem mindegy, hogy az ellenzékspecifikus kérdések hol helyezkednek el, mert azok a kormánypártiakat már annyira nem érdeklik, ezért egyszerűen kihagyják ezekre a választ.
További részleteket itt olvashat.
