Közvélemény-kutatások: tényleg csak befolyásolásra jók?
Egyre több olyan véleményt hallani, hogy semmi értelme a közvélemény-kutatásoknak. De valóban így van?
Tóka Gábor politológus, a Vox Populi választási kalauz szerzője szerint manapság sokan mondják, hogy már nincs értelme a közvélemény-kutatások készítésének. Drámaian lecsökkent ugyanis a válaszadási arány, régen az Egyesült Államokban például a megkeresettek 80-90 százaléka válaszolt a kérdésekre, most ez 1 százalékra csökkent, mondta. Hozzátette, hogy Magyarországon ez az arány most 15-20 százalék lehet – írja a Telex.
Tóka szerint nem segít a megbízhatóságon, hogy nem tudjuk, kik válaszolnak a kérdésekre, mennyire reprezentatív a kutatás, nincs garancia a személyiségtípusok reprezentációjára. Véleménye szerint
ma Magyarországon zömében propagandacélzatú közvélemény-kutatás van inkább.
Nem lehet kihozni megbízhatóan azt, hogy például Magyar Péter pártjára hányan szavaznak majd a mostani választáson.
Messing Vera – szociológus, a European Social Survey magyarországi szakmai vezetője elmondta, hogy a klasszikus, kérdezőbiztosokon, személyes kikérdezésen alapuló közvélemény-kutatás időigényes és manapság már nagyon drága. Magyarországon húsz éve még nagyon jó kérdezőbiztosi állomány volt, a számuk mostanra nagyon lecsökkent. Lényegében ugyanazzal a kérdezőbiztosi csapattal dolgozik az összes közvélemény-kutató, a hagyományos, megkeresési survey gyakorlatilag ellehetetlenült – mutatott rá.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. május 8., 14:50
A Medián április végén készült közvélemény-kutatás szerint már Magyar Péter pártja a legerősebb párt a Fidesz után.
Itthon
2024. március 29., 17:00
Noha az Orbán-kormány azt hangoztatja, a lakosság fele egyáltalán nem úgy érzi, hogy Magyarországon egyre jobb élni. Az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutatásából kiderült, hogy gazdasági és politikai okok miatt évről évre némi visszaesés tapasztalható abban, hogy mennyire érzik magukat boldognak az emberek.
Itthon
2024. február 21., 09:05
Az Index értesülései szerint a kormányfő kedden már megkapta a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokat az köztársasági elnök jelöltek ismertségi és népszerűségi indexéről.
A válaszadási hajlandóság Messing Vera szerint is nagyot esett: személyes tapasztalata szerint a húsz évvel ezelőtti 70 százalékról 40 százalékra.
Bojár Ábel politológus, az Opinio nevű piac- és közvélemény-kutató mobilalkalmazás kutatási igazgatója megerősítette, hogy ma már inkább a gyors, aktuális kutatásokra van megrendelői igény, és mindent az határoz meg, mennyi pénzt szánnak rá. A fő megrendelői kör a piac és a politika, a jól eladható eredményeket pedig főként PR-célokra használják.
Ezért mérik felül az ellenzéket a közvélemény-kutatások
Bojár Ábel szerint a legtöbb közvélemény-kutatás eredményét nem lehet utólag értékelni, nem tudható, mennyire sikerült eltalálni a valós állapotot. Kivétel ez alól a pártpreferencia-mérés, aminek a validálása maga a választás. Bojár szerint egyébként tapasztalat, hogy
az online közvélemény-kutatások konzekvensen felülmérik az ellenzék támogatottságát, a kormányét pedig alul.
Az sem mindegy, hogy az ellenzékspecifikus kérdések hol helyezkednek el, mert azok a kormánypártiakat már annyira nem érdeklik, ezért egyszerűen kihagyják ezekre a választ.
Kell-e egyáltalán közvélemény-kutatás?
A kérdés konkrétan úgy merült fel, hogy mi lenne, ha a választás előtt egyáltalán nem lehetne közvélemény-kutatni, mert az befolyásolja a szavazókat.
Tóka Gábor szerint ez a tiltás az internet korában betarthatatlan és teljesen értelmetlen lenne. Az utóbbi azért, mert a kutatások elkészülnének így is, de mivel azokat nem lehetne közzétenni, csak egy nagy befolyású, privilegizált helyzetben levő réteg nyerne vele, akiknek van pénzük megfizetni az adatokat. A politológus viszont elismerte, hogy
a közzétett közvélemény-kutatási eredményeknek tényleg van befolyásoló hatásuk, mert sokan nyilván inkább oda akarnak szavazni, ahol nem veszik el a voksuk.
Bojár Ábel ennél sarkosabban fogalmazva kijelentette, hogy a közvélemény-kutatásokra mindenképp szükség van, „mert állampolgári jog tudni, hogy viszonyul a véleményem a többiekéhez”. Messing Vera ehhez szükségesnek tartotta hozzátenni, hogy egy olyan közéletben, ahol az egyik oldalnak nagyobb erőforrásai vannak a kutatások megrendelésére és hirdetésére, etikailag kérdéses lehet a választás előtti közvélemény-kutatás. Ezen segítene, ha az alapvető módszertani információkat is közölnék a nyilvánosságra hozatalnál.
A beszélgetés teljes terjedelmében itt nézhető meg.
(Fotó: Isza Ferenc / AFP)
