Magyarország egyik fele 13 éve boldogtalan
Noha az Orbán-kormány azt hangoztatja, a lakosság fele egyáltalán nem úgy érzi, hogy Magyarországon egyre jobb élni. Az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutatásából kiderült, hogy gazdasági és politikai okok miatt évről évre némi visszaesés tapasztalható abban, hogy mennyire érzik magukat boldognak az emberek.
Az Ipsos kutatásában – amelyet a 24.hu szemlézett– arról ír, hogy ugyan az emberek összességében boldogabbnak érzik magukat, mint a világjárvány csúcspontján, de kevésbé boldogok, mint a 2010-es évek elején. Most 71 százalékuk tartja magát boldognak, ami magasabb arány, mint a 2020. augusztusi 63 százalékos érték, de alacsonyabb, mint a 2011-es 77 százalékos.
Ha a hosszú távú tendenciákat nézzük, 2011 óta Törökországban csökkent a legnagyobb mértékben a boldog emberek száma a beszámolóik szerint (30 százalékpontos csökkenés), míg Spanyolországban nőtt a legnagyobb mértékben (7 százalékpontos növekedés).
Magyarország a legkevésbé boldog ország a nemzetközi felmérés szerint
Idén is Hollandia a világ legboldogabb országa (85 százalék), amit szorosan követ Mexikó (83 százalék). A skála másik végén áll Magyarország és Dél-Korea (48 százalék), itt élnek a legkevésbé boldog emberek. Míg a magyarok fele 13 éve folyamatosan boldogtalannak vallja magát, addig Dél-Koreában 2011 óta zuhan meredeken a boldogságszint.
A család és a barátok azok az aspektusai az emberek életének, amelyekkel a legelégedettebbek, az országuk politikája és gazdasága, valamint a saját személyes pénzügyi helyzetük pedig az a terület, ahol a legalacsonyabb az elégedettség.
Az összes résztvevő országot tekintve 71 százalékos átlagos boldogságot mértek: a skála egyik végén Magyarország áll, a másik végén pedig Hollandia, 85 százalékos elégedettséggel. Az európai országok közül Olaszország áll legközelebb hozzánk 58 százalékos elégedettséggel, ugyanakkor egy másik régiós szereplő, Lengyelország már 72 százalékos elégedettséggel rendelkezhet.
A magyaroknak csak a 48 százaléka elégedett összességében az életével, 52 százaléka pedig valamilyen formában elégedetlen.
A magyarok 69 százaléka mondta azt, hogy szeretve érzi magát, de már csak 53 százalék érzi úgy, hogy megbecsülik, a testi és lelki egészségével pedig 52–55 százalék elégedett. 63 százalékuk vallja azt, hogy ő irányítja az életét és – rákapcsolódva a politikai kategóriára – 58 százalék érzi szabadnak magát abban az értelemben, hogy mit tehet és mit mondhat.
Bár a társadalmi és politikai helyzettel a részt vevő országokban átlagosan 39 százalék elégedett, Magyarországon még ennél is rosszabb a helyzet: csak 19 százalék mondta azt, hogy jól mennek a dolgok (ez 18 százalékponttal alacsonyabb a lengyelnél).
Ugyanilyen alacsony arányban elégedettek a magyarok a gazdasági helyzettel is – itt 40 százalék volt az átlag –, bár az egyén pénzügyi helyzetét tekintve már 37 százalékos az elégedettség (az átlag 54 százalék volt).
Mindezek ellenére a magyar megkérdezettek 54 százaléka megfelelőnek tartja az életkörülményeit, és még ennél is többen elégedettek az iskolai végzettségük szintjével és a munkájukkal (66–67 százalék). Ezen felül annak ellenére, hogy a kormány rendszeresen teszi kampánytémájává „a magyarokra leselkedő veszélyeket”, a lakosság 69 százaléka biztonságban érzi magát, és ez csak kicsivel alacsonyabb a globális átlagnál.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: RyanMcGuire via Pixabay)
