Magyarország ma egy kettészakadt ország

Piros-fehér-zöld zászlótenger hullámzott a budapesti Kossuth téren jelen levő embertömeg feje felett. Felcsendül a nemzeti himnusz. „Isten, áldd meg a magyart” – zengi a többtízezer fős kórus. A szöveg és a zene először 1848 márciusában hangzott el, amikor az osztrák császárságon belül a magyarok felkeltek az idegen döntések ellen. A magyar függetlenség napjaként erre emlékeztet ez a március 15-e.

Majd Orbán Viktor miniszterelnök lép az impozáns, neogótikus parlament előtt felállított színpadra. A magyarok szabadságharcától az Európai Unióval fennálló jelenlegi vitáig terjedő ívet vázol fel. „1848-ban a magyarok megesküdtek: gyarmat többé nem leszünk. 2012-ben úgy kell hangzania a jelszónak: többé nem leszünk gyarmat – hangzott a felszólítása. Örömujjongás tört ki, a taps erős és hosszantartó volt. Alig két nappal korábban a deficitszabályokat megsértő Magyarország ellenében arról döntött az EU, hogy felfüggeszti félmillió euró strukturális támogatás kifizetését. „Jelenleg mindenért és mindenki helyett mi vagyunk a bűnbak” – jelenti ki a SN-nel folytatott beszélgetésben Kovács Zoltán kormányszóvivő.

Hasonlóan látja ezt az a több tízezernyi Orbán-hívő is, akik ezen a szép napsütéses napon elárasztották Budapest utcáit. „A nyakunkba akarnak varrni valamit, mert nem úgy táncolunk, ahogyan ők fütyülnek” – mondja nekem egy nyugdíjas korú férfi. Az ország egyik délen fekvő kisvárosából érkezett. „Látni akarom Orbánt. Ő az egyetlen, aki vissza tudja adni Magyarország méltóságát”.

Ma, majdnem 100 évvel később, még mindig nagyon sok dolog vezethető vissza az Első Világháború utáni „trianoni békediktátumra”, amelynek a következtében Magyarország elveszítette az ország területének a kétharmadát. „Ez egy központi kérdése a nemzeti önértékelésünknek” – mondja Kovács kormányszóvivő. Politikai cselekvésre lefordítva ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor az év elején hatályba léptetett egy alkotmányt, amely a preambulumban kinyilvánította a „nemzeti hitvallást”. „Esküszünk, hogy megőrizzük a részekre szakított nemzetünk szellemi és lelki egységét” - áll a nemzeti hitvallásban. Az alaptörvényben Orbán kül- és belföldi bírálói egy autoriter önkényuralmi rendszer megteremtésének a kísérletét látják. Az EU pedig a média, a központi bank, az adatvédelmi hatóság és az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetettségére hívja fel a figyelmet.

Nem vitatható, hogy a „nemzeti forradalom”, amelyet a két évvel ezelőtti megsemmisítő választási győzelme után indított el a jobboldali populista kormányfő, drámai módon elmélyítette a társadalom megosztottságát, és ez a mostani függetlenségi ünnepnapon Orbán ellenfeleit is az utcára viszi. Ők a budapesti citadella alatt, az Erzsébet-híd lábánál gyűlnek össze. Ott alig lehet látni nemzeti zászlót. „Lemossuk a gyalázatot” – olvasható a jelszó a kifeszített szalagokon. Ez a sor Petőfi Sándor költő „Nemzeti dal” című verséből való. Petőfi az osztrákok elleni 1849-es harcban esett el a barikádokon.

„Ott fent az a citadella a zsarnokság jelképe” – világosít fel a 23éves Dana. Ő is csatlakozott a Milla nevű facebook-csoporthoz, amely, miként azt Dana állítja, 2010 vége óta mozgósít „Orbán nacionalista zsarnoksága” ellen. Ezen a függetlenségi ünnepnapon szintén több tízezren jöttek fel Budapestre, hogy ellopják a populista látványosságot a kormányfő elől. „Ez egy hatalmi harc” – mondja az SN-nek Gyurcsány Ferenc, a volt miniszterelnök.

Az állami hírszolgálati ügynökségek szerint 250 000 Orbán-hívő volt a parlament épülete előtt és 80 000 kormányellenes tüntető az Erzsébet-hídnál. „Orbán szilárdan ül a nyeregben”- mondja a volt kormányfő, Gyurcsány, aki a miniszterelnök egyik legkeményebb bírálója. Még az EU sem „tudja majd megállítani vagy megdönteni” a jobboldali populista kormányfőt.

Fordította: dr. Gonda László