LMP: semmilyen formában az SZDSZ-szel
Az választási sorozatában a hallgatók is kérdezhetik az országos listát állító pártok vezető politikusait. Csütörtökön Scheiring Gábor, a Lehet Más a Politika képviselőjelöltje mutatta be a párt programját és válaszolt a kérdésekre.
Egy hallgató szerint a Lehet Más a Politika csak egy lózung, más azt hiányolta, hogy nem lehet tudni, pontosan mit akar a párt, és miként fogja megvalósítani az ígéreteit. Volt olyan hallgatónk is, akit az zavart össze, hogy az LMP-t szélsőbaloldalinak, jobboldalinak, és liberálisnak is címkézték. Scheiring Gábor, a párt képviselőjelöltje ezekre a felvetésekre rádiónk választási műsorában azt mondta: a Lehet Más a Politikát az ország közállapotai felett érzett felháborodás hozta létre. Alapvető céljuk az, hogy ebből a felháborodásból valamiféle változás szülessen, és ne közönnyé alakuljon. „Szeretnénk visszaállítani a politikába vezetett bizalmat” – összegezte a párt alapvető céljait Scheiring Gábor. Ami pedig a legfontosabb értékeket illeti, a párt a fenntarthatóság, az igazságosság és a demokratikus részvétel elvét szeretné képviselni a politikában.
A sokféle felháborodásból és tiltakozásból adódó esetleges választói csalódást bizonyos konkrét ügyekben azzal szeretnék megakadályozni, hogy nem a klasszikus jobb és bal tengely mentén helyezik el a pártot. Scheiring Gábor példaként említette, hogy az LMP ökológiai pártként a vidékfejlesztés kérdésében alapvetően klasszikus konzervatív nézeteket vall, demokratikus és emberi jogi kérdésekben liberális, gazdasági, társadalompolitikai és esélyegyenlőségi kérdésekben pedig klasszikusan baloldali álláspontot képviselnek. Arra a kérdésre, hogy hová fognak ülni a Parlamentben, ha bejutnak, az LMP politikusa azt mondta: konstruktív ellenzéki szerepre készülnek. A párt nevét pedig annak ellenére nem változtatják meg, hogy jelöltjeik politikusok lesznek a Parlamentben. Magyarázatként Scheiring Gábor azt mondta: a Parlamentben ülő politikusok lehetővé tehetik, hogy az állampolgárok civilként nagyobb kontrollal rendelkezzenek a politikusok felett is. Szerinte ugyanis a politika egyik legnagyobb baja, hogy elszakadt az állampolgároktól. Az aktív és konstruktív ellenzéki szerepvállalás pedig – mondja Scheiring Gábor – nem zárja ki, hogy támogassák azokat a kezdeményezéseket, amelyek az állampolgárok részvételét segítik a politikai folyamatokban. „A felelősséget abszolút felvállaljuk” – tette hozzá.
Elkerülni, hogy az odakozmált politikai elit képviselőit a pártban
Egyik hallgatónk kérdésére, hogy miért nem vállalják az SZDSZ-es múltjukat, miközben nap mint nap egyre több SZDSZ-est lehet látni a soraikban, az LMP képviselőjelöltje határozottan kijelentette: nem SZDSZ-esek, a liberálisok egyébként is az MDF-fel kötöttek választási megállapodást, az LMP-vel pedig semmilyen formában nem működnek együtt. Scheiring Gábor hozzátette, hogy a többi párthoz képest az LMP-ben nagyon kevés azoknak az aránya, akik megfordultak valamilyen más pártban. „Azt mindenképpen szeretnénk elkerülni, hogy az odakozmált politikai elitnek a reprezentatív képviselői felbukkanjanak a pártunkban” – válaszolta az LMP-s jelölt arra a kérdésre, hogy a belépőknek kell-e valamilyen nyilatkozatot tenniük, hogy voltak-e párttagok máshol.
Egy e-mailben érkezett kérdés azt vetette fel, hogy miért nincs közeledés a hasonló nehézségekkel és hasonló célokért küzdő Civil Mozgalom és az LMP között. Scheiring Gábor válaszában elmondta: szimpatizálnak ugyan a Civil Mozgalommal, de a Seres Mária vezette szervezettől nem keresték őket, hogy működjenek együtt. Ugyanakkor tartalmi kérdésekben vannak nézeteltéréseik, és ezek miatt nehézkesebb lenne a két szervezet közötti együttműködés. „Egyelőre nem tervezünk együttműködést sem a Civil Mozgalommal, se más listát állító vagy parlamentben ülő párttal” – mondta Scheiring Gábor.
A tagok is hiteleznek
Hallgatóink a párt pénzügyi helyzetét is firtatták, volt, aki azt kérdezte, honnan veszik a bátorságot arra, hogy a szavazóktól kérjenek pénzt a kampányukhoz, más pedig arra volt kíváncsi, hogy miért alapít pártot az a szervezet, amelynek nincs megfelelő anyagi háttere ehhez. Az LMP képviselőjelöltje elmondta, szeretnék elkerülni azt, hogy a politika különböző pénzügyi lobbicsoportok martalékává váljon. „Mi nem egy-két embertől kérünk nagy adományokat, hanem sok embertől kérünk kicsi adományokat” – magyarázta, hogy miként próbálja megakadályozni a párt a pénzügyi lobbi befolyását a politikára. Scheiring Gábor elismerte, valóban elfogyott az LMP pénze, és nem médialózung volt az, hogy kiürült a párt kasszája. Hozzátette, hogy az erről szóló sajtótájékoztató óta másfél millió forinttal támogatták a pártot az állampolgárok, döntően három-tízezer forint közötti adományokkal.
Az LMP azon kevés pártok egyike, amelyik nyílt kampányszámlát vezet, és beszámol arról, hogy mennyit költött, milyen kötelezettségei vannak. Eddig nagyjából 20 millió forintot költöttek, a kötelezettségeik 40 milliós nagyságrendben vannak. A kampányköltéseket nyilvántartó képmutatás.hu azonban ennél többet mutat. Schering Gábor erre azt mondja: több lakosság fórumhoz is ingyen kaptak helyszínt, illetve olyan felajánlásokat, amelyet nem járnak pénzkiadással. Szerinte a képmutatás.hu olyan tételeket is beáraz, amelyet az LMP aktivistákkal bonyolít.
Nem éri meg a mutyi
A Kossuth Rádió felvetésére, hogy az LMP jelentős összegű támogatást kapott Richard Field Magyarországon élő amerikai származású vállalkozótól, és ez mennyiben meríti ki a lobbiérdekek fogalmát, Schering Gábor azt mondta: támogatójuk nem várt semmilyen ellentételezést, és nem gondolja problémának azt sem, hogy Field ingatlanbefektető. Hozzátette: Field támogatása nyilvános, és adományozóként tartják számon más szervezeteknél is, például a Vöröskeresztnél. Az összeférhetetlenség látszatát pedig a nyilvánosság erejével és az átláthatósággal próbálják elkerülni. „Nem nagyon érné meg nekünk belemenni bármiféle mutyiba” – fogalmazott Schering Gábor.
A műsorvezető kérdésére, hogy mi a három legfontosabb intézkedésük a kampányfinanszírozás terén, ha parlamentbe kerülnek, az LMP jelöltje elmondta: intézményesítenék a nyílt kampányszámlát, a valós médiaköltségekhez igazítanák az állami támogatást, és lehetővé tennék, hogy adókedvezménnyel is támogathassanak pártokat az állampolgárok. Scheiring Gábor hozzátette, mivel sok a kiadásuk, és a tagjaiktól hitelt is felvettek a kampányhoz, elfogadják az egyszázalékos határ felett járó állami támogatást.
Egy újabb hallgatói kérdésre, hogy mi történik azokkal a politikusokkal, akik a parlamentben nem párthűen szavaznának, Scheiring Gábor elmondta: a Lehet Más a Politika nagyon erősen épít a tagjainak a részvételére. A pártnak nincs vezetője, és nincs központilag kiadott utasítás, amelyet követni kell. A legtöbb döntés, a legtöbb politikai állásfoglalás mögött a tagság aktív részvételével lefolytatott vita áll. Sem rövid, sem közép- vagy hosszú távon nem látja annak a veszélyét, hogy nagyon jelentős nézeteltérések álljanak elő.
A párt választási esélyeiről szólva Schering Gábor közölte: hat-nyolc százalékra számítanak. Ugyanakkor már azt is jelentős sikernek nevezte, hogy egy évvel a megalakulás után az LMP-nek sikerült felállítani mind a húsz területi listát. A pártnak 94 egyéni jelöltje van, tehát kudarcról Schering Gábor szerint nem lehet beszélni.