Lesznek budapestiek, akiknek a szavazata ötször annyit ér

Az Ab hétfőn kimondta, egy részletszabály kivételével alkotmányosak a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alpvető szabályai; alaptörvénybe ütköző a közgyűlés megválasztásával kapcsolatban a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számításának módja, ezért a rendelkezést megsemmisítette az Ab.

Június 24-én 57 ellenzéki – szocialista, független, LMP-s és jobbikos – országgyűlési képviselő fordult az Ab-hez, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését. Az ellenzéki képviselők kifogásolták többek között, hogy a megválasztott kerületi polgármesterek egyben a közgyűlés tagjai is lesznek, így a választás nem közvetlen, és miután az egyes kerületekben jelentősen eltérő számú választópolgár él, szavazataik különböző súllyal esnek latba. Felvetették a személyes adatokhoz való jog alaptörvény-ellenes korlátozását is amiatt, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a nyilvántartásba vételről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást.

MSZP: elfogadhatatlan az AB döntése

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja az Alkotmánybíróság hétfői döntését a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályaival kapcsolatban, mert az szerintük a Fideszt segíti abban, hogy támogatottságánál sokkal jobb eredményt elérve szerezzen többséget Budapesten.

Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a demokrácia utolsó bástyája is elesett, miután az alaptörvényt tiszteletben tartó bírák, már kisebbségben vannak az AB-ben. Kijelentette: a testület a Fidesz választási csalásról szóló javaslatát erősítette meg.

DK: A budapestiek a legnagyobb vesztesek

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint a budapestiek a legnagyobb vesztesei az Alkotmánybíróság(Ab) hétfői döntésének, amelyik egy részletszabály kivételével alkotmányosnak minősítette a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályait – erről hétfői, fővárosi sajtótájékoztatóján Kerék-Bárczy Szabolcs beszélt.

Az ellenzéki párt elnökségi tagja úgy fogalmazott: a testület részben megállapította, hogy a jogszabály sérti az egyenlőség alkotmányos elvét és ezért semmisítette meg a töredékszavazatok elosztását szabályozó rendelkezés. Ugyanakkor az Ab „arcpirító módon” változatlanul hagyta a polgármesterekre vonatkozó szabályozást, így a kevés szavazattal mandátumot szerző polgármesterek ugyanolyan jogosítványokat kapnak majd, mint akikre sokan voksoltak – folytatta.

A DK szerint az Ab véglegesen kettészakadt a kormány és a Fideszt „szolgai módon kiszolgáló” valamint a szakmai tisztességükre ügyelő alkotmánybírákra – folytatta.

Kijelentette azt is, hogy a döntésnek a budapesti polgárok a legnagyobb vesztesei, mert a fővárosban nem lesz fair és egyenlő az önkormányzati választás. Egy ilyen közjogi kérdésben minimum kompromisszumra, de leginkább konszenzusra kellene törekednie a politikai osztálynak és a „jogi társadalomnak” – tette hozzá.

Együtt-PM: A törvény továbbra is a Fidesz hatalmi érdekét szolgálja

Az Együtt-PM társelnökei szerint bár az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntésével eltörölt egy súlyosan alkotmánysértő rendelkezést az önkormányzati választást szabályozó törvényből, a választási eljárás rendszere továbbra is csak a Fidesz hatalmi érdekét szolgálja.

A testület a közgyűlés megválasztásával kapcsolatban a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számításának módját találta alaptörvénybe ütközőnek, ezért a rendelkezést megsemmisítette.

Az Együtt-PM két társelnöke, Karácsony Gergely és Szigetvári Viktor az MTI-hez eljuttatott reagálásában üdvözölte az Ab utóbbi döntését, ugyanakkor közölték: a szövetség fenntartja azt az álláspontját, hogy a kettős többségi döntés rendszere alkotmányellenes.

Értékelésük szerint az önkormányzati választást szabályozó törvény továbbra is csorbítja a budapestiek népképviseletét, sérti az egyenlő választójogot, és „kizárólag a Fidesz hatalmi érdekét szolgálja”.

Karácsony Gergely és Szigetvári Viktor jelezte, lesznek olyan budapestiek, akiknek a szavazata ötször annyit fog érni, mint másoké.

Nem elhanyagolható szerintük az a részlet sem, hogy a mostani Ab-döntés „egy nagyon megosztott testületben született, amelyben a Fidesz által pozícióba juttatott tagoknak nyilvánvalóan anyapártjuk felé hajlott a kezük”. „Az, hogy még a fideszes többségű Ab is talált benne kivetnivalót, bizonyíték arra, mennyire rossz ez a törvény” – írták közleményükben az Együtt-PM társelnökei.

A tizenöt tagú testületből hatan – Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós és Paczolay Péter elnök – különvéleményt fogalmaztak meg, mert nem értettek egyet az indítvány elutasításával. Úgy vélték, a Fővárosi Közgyűlés választásánál a rendszer nem kompenzálja az aránytalanságokat. Annyiban Salamon László is különvéleményt fogalmazott meg, hogy bár egyetértett az indítvány elutasításával, a többségtől eltérően nem támogatta a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számításának módjának megsemmisítését, mert álláspontja szerint annak megsemmisítése növeli az aránytalanságot a választási rendszerben. Így az indítvány elutasítását 9-6, a megsemmisítést 8-7 arányban támogatta a testület.