Lesújtó ítélet: a magyar vezetés az ostobaság tankönyvi példája

A The Economist szerint kevés magyar politikus mond le tisztségéről botrányok miatt, így Schmitt Pál volt köztársasági elnök azzal tehette a legnagyobb szolgálatot országának, hogy "meglehetősen gyorsan" távozott. A vezető brit gazdasági-politikai hetilap legújabb kiadásának írása szerint Schmitt Pál lemondásával hosszú közszolgálati pályafutás ért véget, amelynek során a volt államfő "megmutatta, hogy kaméleon módjára képes alkalmazkodni a változó körülményekhez".

A The Economist szerint "a könnyen irányítható" elnök távozása - tekintettel a Fidesz kétharmados többségére - aligha okoz súlyos kárt a kormánynak, és bár Orbán Viktor miniszterelnök elvesztett egy hasznos szövetségest, lehetséges azonban, hogy az új államfő "kirívó hasonlóságokat" mutat majd elődjéhez. A fejlemények még segíthetik is a kormányt az EU-val a médiaszabadság ügyében folytatott vitájában. Igaz, hogy a köztelevízió a múlt héten "nevetségességig behízelgő" interjút készített Schmitt Pállal, azonban a magánmédia egyre agresszívabb módon tárja fel a politikai csínytevéseket, és amikor Neelie Kroes EU-bizottsági alelnök legközelebb kifejezi aggályait a médiaszabadsággal kapcsolatban, Orbán Viktor elirányíthatja őt ahhoz a hírportálhoz, amelyik megbuktatott egy elnököt - fejeződik be a The Economist írása.

Baloldali orbanizálódás Szlovákiában

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap az új szlovák kormány hivatalba lépése kapcsán cikkezett Magyarországról csütörtöki számában – írja az MTI. Az új kormány Szlovákiában című bécsi keltezésű beszámolóban a szerző, Karl-Peter Schwarz megjegyezte: Magyarország után Szlovákia a második ország a "posztkommunista Közép-Európában", ahol a kormány a törvényhozásban egyetlen párt abszolút többségére támaszkodhat. Ezzel kapcsolatban Robert Fico választási győzelme nyomán aggodalom ébredt, hogy "Szlovákiában 'baloldali orbanizálódás' következik", vagyis hogy Fico "hasonló" tudatossággal él majd "erős pozíciójával", mint a magyar miniszterelnök, ugyanakkor a szlovák kormányfő első intézkedései "arra utalnak, hogy nem akar ismét nemzetközi bírálatok kereszttüzébe kerülni" - írta Schwarz.

Hozzátette: Fico pragmatikus beállítottságú politikus, nem úgy, mint "Orbán, aki 'történelmi küldetéssel' lépett hivatalba". Megjegyezte: a kisebbségi kérdés a most kezdődő ciklusban "veszíthet jelentőségéből", hiszen az "ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és magyar ellenpárja, a Budapest által támogatott Magyar Koalíció Pártja (MKP) sem rendelkezik képviselettel a parlamentben".

Az ostobaság tankönyvi példája a magyar vezetés

Az elhibázott irányítás mintapéldájaként mutatja be a Liszt Ferenc Repülőtér menedzselését a Financial Times (FT) budapesti tudósítása. Ha egy business schoolnak szüksége lenne egy esettanulmányra arról, hogyan lehet elszúrni egy repülőtér menedzselését, annak a ferihegyi repülőtér esete tökéletes alapanyagul szolgálhat - idézi Kester Eddy, az FT régiós tudósítójának beszámolóját a

A szerző szerint a kiinduló helyzet a következő: a nemzeti légitársaság csődbe megy, ezért az ország egyetlen jelentős repülőterének irányítója - amely egy külföldi kézben lévő konzorcium - elbocsátásokat jelent be. A turistairodák megnyomják a vészcsengőt, arra figyelmeztetnek, hogy a nemzeti légitársaság nélkül sokkal kevesebb ügyfelük lesz. A diszkont-légitársaságok ugyan jórészt kitöltik a versenytársuk csődje után maradt űrt, ám az üzleti utazók nem szeretik a fapadosokat, ezért az ország lekerülhet a térképükről, a konferencia turizmusnak búcsút lehet mondani. A turizmus hozza az ország GDP-jének 8-10 százalékát, és még ennél is nagyobb az aránya a foglalkoztatásban.

A kormány válasza a kialakult súlyos helyzetre az, hogy nyolc héttel a nemzeti légitársaság bedőlése után átsorolják az ország gyakorlatilag egyetlen nemzetközi repülőterének területét, amelynek eredményeként megháromszorozódik az arra eső ingatlanhasználati adó. A baráti Németország egyik nagyvállalata, a Hochtief 49 százalékos tulajdonában lévő repülőtér-üzemeltető erre válaszul bejelenti, hogy nem képes kigazdálkodni 7,9 millió euró adót a 2011-es 2,4 millió után, kénytelen emelni a légitársaságoktól szedett leszállási díjat. Vajon segít-e ez új légitársaságok Budapestre csábításában, a turizmus ösztönzésében, az üzleti utazók visszaszerzésében és abban, hogy a turisztikai ipar bevételei, és ezzel adófizetése emelkedjen? - teszi fel a végső szónoki kérdéseket az FT tudósítója.