Lecserélték Magyarország alkotmányát
A Parlament egyik oldalán az alkotmány mellett, a másikon az alkotmány ellen tüntettek: miatyánk a déli harangszó közben és a . Az országházban közben pedig 262 igen, 44 nem szavazattal és egy tartózkodással elfogadásra került az új alkotmány, melyet a köztársasági elnök várhatóan húsvét hétfőn ír alá. A KDNP szerint történelmi pillanat az új alkotmány elfogadása, az MSZP szerint viszont április 18. az ország szétszakításának napja lett.
A Parlamentben délelőtt kezdődött meg az utolsó alkotmányozási vita, melyről az MSZP és az LMP képviselői - hasonlóan a többi alkalomhoz - most is távol maradtak. A szocialisták már a napirend előtt se mentek be a terembe, és interpellációra, napirend előtti felszólalásra se jelentkeztek. A LMP ugyan részt vett a hétfői ülésen, de szavazni ők sem kívántak.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője felszólalásában a nyugdíjreformot bírálta, szerinte a Fidesz nem az államadósságot szüntette meg, csupán átterhelte azt a jövő nyugdíjasaira. "Önök ebben az alaptörvényben korlátozzák az emberek választási szabadságát, mert az egykulcsos adórendszert kétharmados törvényben rögzítik" - mondta el Schiffer. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár válaszolt: szerinte a kormánypártok nem csak elvettek, de adtak is jogköröket az Alkotmánybíróságnak, azt pedig, hogy csak egy ombudsman legyen, maga az ombudsman kérte - állította egyenesen Rétvári. Az államtitkár végezetül sokak megdöbbenésére Fluor Tomi slágerét idézte: "A hétvégi tüntetések bebizonyították, hogy az MSZP és az LMP összenőtt, mint két kicsi legó."
Shiffer után a Vona Gábor kapott szót, interpellációjában nem is inkább az alkotmányról, hanem a közbiztonságról beszélt. A Jobbik elnöke felvetette, hogy csendőrséget kéne létrehozni, valamint meg kellene erősíteni a rendőrség intézkedési lehetőségeit. Vona beszédére maga a belügyminiszter, Pintér Sándor válaszolt, aki elmondta, a rendőrök jogszerűen intézkedtek Hajdúhadházon.
Háromnegyed kettőre vége az interpellációknak, a képviselők Kövér László házelnök felszólítására ellenőrzik a szavazógépbe helyezett kártyáikat.
Közben érkezik a hír, hogy április 20-i hatállyal lemond tisztségéről a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke, Dobszay László és ügyvezető elnöke, Ferencz Győző. A döntés hátterében valószínűleg az állhat, hogy a Fidesz az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló Makovecz Imre magánszervezetét, a Magyar Művészeti Akadémiát beleírta az alkotmányba, miközben az MTA társintézményét, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát kihagyta belőle.
Háromkor a házelnök a záróvitát is lezárta, ezután még a fideszes Gulyás Gergely szólalt fel, és az alkotmányozási eljárás legitimitását hangsúlyozta.
A Parlament továbbá Lázár újabb módosító indítványát is - miszerint a polgármesterré válás feltétele ne legyen a magyar állampolgárság - megszavazta. Nem sokkal ezután megtörtént a szavazás az alaptörvényről: 307-en szavaztak, 78-an maradtak távol. A független képviselők ekképpen szavaztak: Molnár Oszkár tartózkodott, Szili Katalin és Ivády Gábor pedig nemmel voksolt, Pősze Lajos pedig igennel. Az eredmény kihirdetése után a Jobbik képviselői kis performance-szal készültek: táblákat tartottak a magasba, melyek az "Áruló nem leszek!" feliratot adták ki. A Fidesz képviselői ezzel szemben csak kevésbé látványosan, de állva elénekelték a Himnuszt.
A Fidesz frakcióvezetője, Lázár János a szavazás utáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, "minden magyar büszke lehet az Országgyűlésben hétfőn elfogadott új alkotmányra", amely 2012. január 1-jén lép hatályba. Lázár elmondta, Magyarországon még nem született törvény, amelyről nyolcmillió választót kérdeztek volna meg. A politikus kérdésre arra is válaszolt, hogy minden magyar választópolgárnak meg fogja kapni az alkotmány teljes szövegét. Lázár reagált a volt köztársasági elnök, Sólyom László alkotmányozással kapcsolatos kritikájára is: a nemzet egységének korábbi megtestesítőjétől elvárható lett volna, hogy először Magyarországon ismertesse az álláspontját. "Egészen megdöbbentő és sajátos, hogy külföldi sajtóorgánumból kellett megismerni a volt államfő kritikáját" - tette hozzá, utalva arra az interjúra, ami Frankfurter Allgemeine Zeitung múlt pénteki számában jelent meg.
A KDNP frakcióvezetője "magyar történelem nagy pillanatának" nevezte az új alaptörvény elfogadását és közölte, "az alkotmány megalkotásának folyamata szép és nagy munka volt." Harrach szerint ezen a csodálatos élményen rontott az a tény, hogy az ellenzék nem vett részt az alkotmányozás folyamatában. "Gyermekeink, unokáink számára is hosszú évtizedekre szólt ez az alkotmányozás, és része annak a jövőépítésnek, amire vállalkoztunk" - mondta el Harrach.
Az új alaptörvény szerint amúgy a jövőben nem négy-, hanem ötévente lesznek az önkormányzati választások, legfeljebb kétfordulós lehet a köztársaságielnök-választás, és az államfő március 31-ig elfogadott költségvetés hiányában feloszlathatja a parlamentet.
