Lapajánló
A 168 Óra címlapján Paul Lendvai, a Bécsben élő magyar publicista, aki eltékozolt szabadságunkat elemzi. A napokban jelenik meg idehaza Lendvai új kötete, amely arról szól; hogyan lépett be Magyarország a „szabadság rendszerébe”, s miként került most egy „mindenek feletti hatalom” irányítása alá. (A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.)
Nyolcmillió kérdőívet küldött ki az alkotmányozás kapcsán a kormányzat, ebből nyolcszázezret visszakaptak, már csak az a kérdés: mit kezdenek vele? Erről szól a Konzultációk köre című írás.
Egy éven belül elkezdődhet a levéltárban őrzött jelentések, dossziék széthordása. Aki igényli, megkapja a róla készült ügynöki jelentés eredeti példányát. Szakértők szerint a világon ilyen sehol sincs. Ezt mondja Kenedi János, Gálszécsy András, Ungvári Krisztián és Varga László, aki röviden is összefoglalja véleményét: „Az egész úgy hülyeség, ahogy van.”
„Energiáinkat egy rugalmas szövetségesi rendszer összehozására érdemes fordítani” – mondja a 168 Órának adott interjúban Lendvai Ildikó, az MSZP programtanácsának elnöke, aki nem egyetlen vezetőt látna szívesen a baloldal élén. Az interjú címe három név és három kérdőjel: Mesterházy? Gyurcsány? Bajnai? Lendvai Ildikó válasza: „Korai még castingolni.”
A alkotmányozási káoszról fejti ki véleményét Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter, aki szerint a Fidesz alkotmánytervezetéből az a vágy érződik, hogy a hatalom Magyarországot politikai és jogi skanzenné akarja változtatni.
Az új médiarendszerben a közmédiumokra szánt közpénz párt- és klientúraépítésre is használható, állítja a médiakutató Bajomi Lázár Péter, aki hangsúlyozza: nem véletlen, hogy Brüsszel megint elutasította a magyar médiatörvényt.
Erről a témáról szól egyébként lapunk vezércikke is, amelyben felidézzük, hogy Strasbourg elfogadta a felszólítást a médiatörvény visszavonására, de ebben nincs semmi boszorkányüldözés (ahogy azt Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár állítja), a döntésben ott van mindaz a felgyülemlett jogtiprás, amelyet Orbánék számlájára ír a nyugat. Mészáros Tamás írásának címe: „Fogy a levegő.”
Interjút adott a lapnak a jegybank Monetáris Tanácsának volt tagja, a bank korábbi vezető stratégája, Neményi Judit. Megkérdeztük tőle: működőképes-e a Széll Kálmánról elnevezett Orbán-csomag? A válasz így kezdődik: ez a csomag nem nevezhető programnak, hiányzik belőle a vezérlő koncepció. Neményi Judit szerint egyébként a Monetáris Tanács elleni támadásokkal a kormány maga alatt vágja a fát.
Fellángolt a vita a kilátásba helyezett egyetemi tandíjak ügyében. A 168 Óra internetes vitafórumának résztvevői is erről cserélnek eszmét.
Bolgár György folytatja sorozatát, amelyben a jobboldal állításait helyezi szembe a tényekkel. Ezúttal Schmitt Pál, Navracsics Tibor, Kovács Zoltán, Deutsch Tamás és Szíjjártó Péter egy-egy kijelentését kommentálja.
Most megjelent lapunkban emlékezünk Ranschburg Jenőre, akinek váratlan halálhíre mindannyiunkat megrázott.
A kulturális rovatban beszélgetünk Elek Judittal, aki azt mondja: „Filmjeimben mindig a felejtés ellen próbáltam küzdeni.”
A Glóbusz rovatban Aczél Endre arról ír, hogy a világban egy pszichológiai tényező, a félelem hajtja fölfelé az olajárakat. Szászi Júlia Kadhafi és Haider kapcsolatáról ad háttér-információkat, Kasza László pedig Guttenberg báró doktorijának történetét meséli el.
Végül figyelmükbe ajánlom a nemzeti futballpolitikáról szóló cikket, a felnégyelt Fradiról.
