Kurucok és suttogók

Új harci eszköz jelent meg és vált tömegessé a magyar médiapolitikában. Észrevétlenül, lopakodva lett átütő hatású a net. Virtuális „harci kiadványok”, honlapok, fórumok, linkek százai között bolyonghat a politikai szörfölő. A „gyártók” zöme odaadó önkéntes. De korántsem csak amatőr. A jobboldali netvilágban BUJÁK ATTILA bolyongott.

2009. július 27., 11:01

A Jobbik ellen kevés csupán a „nácizás” – ragadta meg a lényeget egyik hetilapunk. „Már nem szégyen a Jobbikra szavazni” – fejelte meg Tölgyessy Péter. Állítása könnyedén igazolható. Amíg az EP-voksolás előtt a kutatók nyolc és fél százalékra „mérték be” a radikális „zöldmagyarokat”, a szavazáson simán kaptak tizennégyet.

Mindebben komoly része van a baloldal tragikusan gyatra helyzetfelismerő készségének is. Az évtizedek óta kimunkált mechanizmus csődöt mondott („Jön Csurka, jön Bácsfi Diána.”) A farkas most valóban megjelent a kertek alatt.

Becslések szerint – a munkahelyi szörfölőkkel együtt – a magyar lakosságnak harminc százaléka mártózhat meg az internetes árban.

És ezt a netvilágot ma a jobboldal uralja.

Agresszív műfaj

Előbb a magányos előénekesek jöttek. Akkor döbbentem igazán meg, amikor pár éve alkalmi moderátora voltam egy zömében liberális közönségnek szóló netes fórumnak. Barátom figyelmeztetett: a fórumozás nem vicc. Agresszív, alattomos műfaj. Színpadi függönyhöz hasonlít, amely mögött csendben bujkál egy baseballütős nicknév. Olvas, majd váratlanul előugorva az arra járót leüti. Nyolcadik volt a sorban „lótetű”, a „fórumok királya”. Épp a vagyonadóról szóló formás kis dolgozatokat olvasgattam, amikor váratlanul „off topic” beszólt. „Hogy ezt a vágott farkú, aljas fajzatot nem tudja elgázosítani senki...” A partnerek már nem is reagáltak. A nyolcadik „szabad véleménynyilvánítás” után kénytelen voltam blokkolni „lótetű”-t. Másnap az MNO-ban találkoztam vele. A netszabadság végtelen.

Mára a „lapok” száma végtelen. Működik Tomcat és társasága, a provokatív Bombagyár, bár Budaházy letartóztatásának hírére (és a Magyarok Nyilai elleni bágyatag nyomozás hatására) átmenetileg visszavonulót fújtak. Budaházy a Szent Korona Rádió internetes verziójában teheti közzé börtönleveleit.

Hol vagyunk már a hányaveti megjegyzéstől, amelyet a sastekintetű Orbán Viktor tett 1991-ben az Antall-kormány alatt dúló médiaháború idején? „Hát ha a kormány annyira akar egy lapot, miért nem gründol egyet?”

Ki hitte volna, hogy eszméinek népszerűsítésében olyan lelkes Orbán-fanok vesznek részt egyszer, mint a Medgyessy-kormány idején szerveződött UFI? (Utolsó Figyelmeztetés.) A lap azóta megbukott (az elavult „bankárkormányozással” együtt), de netes verziója máig fogható. Átkeresztelve, kifakulva, a Jobbik által leárnyékolva, reakcio.hu néven működik. Szerkesztői nem tudják megemészteni, hogy a kuruc.info „jobbról előzte” őket, s kénytelen-kelletlen „középirányba sodródtak”. Önmeghatározásuk szerint a reakcio.hu az „avantgárd polgári ifjúság” fóruma. De nem elég reakciós.

Cigánybűnözés, zsidóbűnözés

A zászlóshajó (s a legjobban informált lap) természetesen ma is a kuruc.info. Novák Előd, Vona Gábor is publikál rajta. Alcíme szerint „korlátlanul magyar”. Korunk kurucai döbbenetesen nagyívű újságírói teljesítményekre képesek. Leghíresebb mesterriportjuk a neves T. László műve, amelyben bonyolult oknyomozás során deríti ki, hogy a tizenvalahány éve történt körmendi gyermekgyilkosság tettese (tizenkét évet ült) nem lehetett a makacsul tagadó, frusztrált szomszéd ifjú. A tizenkét éves kislány vérét talán a zsidó lobbi akarta pászkasütéshez felhasználni, amire bizonyítékok vannak. Mint a riporter állítja, azon a forró nyári napon a városka közterein gyanúsan sok idegen rendszámú BMW parkolt. A gyilkost is megtippeli egy Magyarországon élő izraeli üdítőgyáros személyében. „Solymosi Eszter vére” Erdélyi József tollából ehhez képest semmi.

Az info a rovatfülek megalkotásában is erős. Ráklikkelhetsz az „antimagyarizmus”, a „cigánybűnözés” és a „zsidóbűnözés” rovatokra vagy az iwiw kereszthivatkozására. A belpolitikai címek különösen lényegre törőek. „A pofátlanság teteje: megszavazták a Bajnai-csomagot.” A Gordonka tel-avivi gazsulája című írás a külpolitikai rovatot erősíti. Bűnügyi rovat nélkül komoly lap nem létezhet. A Háromszáz cigány támadott meg egy rendőrosztagot (Gypsies attacked a Police) című tudósítás kissé bulváros, de érdekfeszítő. Amint a cikkből kiderül: mindez elég rég történt, ráadásul Temes megyében, háromszáz kilométerre Budapesttől.

Ehhez képest a magyargarda.hu korrekt, informatív, unalmas pártlap. Megtalálható benne a gárdisták szellemi alapvetése, a becsületkódex, a fogadalom szövege, a gárdainduló, az egyenruha-márkaboltok címe, a szervezeti szabályzat, na és persze a tábortüzek, felvonulások, túrák színhelye, dátuma. De felteszik a friss perek időpontját s az ítéleteket is.

A cigány kifejezést, ha lehet, kerülik. Nincs is sok látogatójuk.

Törvényen kívül

A Jobbik honlapja fegyelmezetten (s unalmasan) követi a pártvezetés „vonalát”. Még a videókat is vágják, cenzúrázzák, ahogy igazi pártsajtóhoz illik. A nyitólapon Morvai Krisztina elölről, Morvai Krisztina hátulról és oldalról. Morvai Krisztina rékliben és ősmagyar kiskosztümben. Új ellentétek csírája érezhető viszont abban, hogy a Fidesz frissen avatott szóvivője, Cser-Palkovics András, a lap hangütésétől elütően, keményen negatív kontextusban is szerepel.

A Gondola szolid, afféle polgári körös szülemény. Pár éve még a jobboldal vezérhajója címre pályázott, de a kuruc.info lekörözte. Várható pártrendezvények időpontjáról (Naptár – Kerényi Imre Kalocsán délután ötkor), klubestekről tudósít. Jó szándékú és lelkes amatőrök közölhetik a Gondolában iskolás dolgozataikat. „Közös élményem Orbán Viktorral.”

A barikad.hu ünnepi randalírozók, Kossuth tériek s más elasztikus csoportok, alkalmi forradalmárok honlapja. Hangütésében a kuruc.infót próbálja követni (tele nyelvi hibákkal), ám a színvonal gyengébb, csupán brutalitásban tudja úgy-ahogy felvenni a versenyt. Információban, „kreatív hírekben” kevésbé.

Suttogó

Itt érkezünk el alkalmi lapszemlénk legkínosabb pontjához. És a kérdéshez: Ausztráliából, Kanadából, az Egyesült Államokból avagy – miként baljósan gyanítjuk – honi földről sugároz-e az első hamisítatlan, ideológiai identitását nyíltan vállaló nyilas honlap, a Suttogó? Címoldalán a H (hungarista) pártjelvénnyel és Szálasi portréjával. A piszkosszürke, puritán felület hosszadalmas és bőbeszédű történelmi eszmefuttatások gyűjtőhelye. „Kedves látogató! Isten hozott – írja a névtelen szerző a prológban. – Törvényen kívül helyezett igazságok látogatója vagy...

A Suttogó... fő hivatása annak tudatosítása... hogy élő forradalmi világnézetünk létezik... Célunk... a történelmi felülvizsgálat...” Hogy mit vizsgálnának felül, némileg homályban marad, ám sejthető. A vélhetően magas életkor és az emelkedő vérnyomás miatt a Suttogó csak ritkán frissül. Mindenesetre létezik, van, s önazonosságát nem is titkolja.

Persze, hogy legyen-e ilyen, kérdés. Kétségtelen, hogy Észak-Koreában nincs sem internet, sem Suttogó.

A netvilággal nem lehet szembemenni.

Bevetésre készen

Még a jó szemű Tamás Gáspár Miklós írta a Gyurcsány-korszak közepén: bár „az adminisztratív irányítás” tán a baloldal kezében van, szellemében az országot a jobboldal uralja. Minden létező konfliktusból győzelmesen kerül ki. Kaposváron – ha úgy tetszik – a színházat veszik át. A szocialista vezetésű Pécsett az első szóra, bágyatag szalontüntetésre átszabják az ¤’56-os tárgyú darab döntő jelenetét, ha épp nem tetszik Tóth Ilona ábrázolása. Az engedély nélkül épült turul törvény s bírói ítélet ellenére áll. Pokorni polgármester nemrég azt nyilatkozta: már kihúzzák azt a kis időt. Kassán a magyar színházban tíz ellenzéki tüntető levéteti a színről a neki nem tetsző darabot.

Miért épp a netet ne foglalták volna el? Elfoglalták. És bevetésre várnak.