Gyurcsányozással készült Kövér László a Trianon-évfordulóra és keményen nekiment a bíróknak a kormánylapban

A magyar baloldal immár több mint száz éve újra és újra rátámad a saját nemzetére, száz évvel ezelőtt is ők árulták el a nemzetet, Trianonban sem így szabták volna meg a határainkat, ha ez nem így történik – ásott mély történelmi árkot Magyarország "többi része" és a mindenkori baloldal közé a Magyar Nemzetnek adott interjújában Kövér László. 

A trianoni évfordulóra emlékező interjúból hamar gyurcsányozás, karácsonyozás, szabótímeázás lett,

a jelek szerint a házelnök képtelen nem ujjal mutogatni állandóan a nemzetet szerinte veszélyeztető ellenzéki szereplőkre.

Mint kijelentette, Szili Katalin MSZP-ből való távozásával „a nemzeti gondolat képviselete a baloldalon lezártnak tekinthető”, Karácsony Gergelyről pedig azt mondta – aki a békediktátum aláírásának pillanatára emlékezve egyperces megállásra kérte a fővárost –

„nem tartom őszintének a kezdeményezést”,

szerinte a főpolgármester abba a csoportba tartozik, akik „politikai számításból” próbálják bizonyos kérdésekben nemzetinek beállítani saját magukat, „de a döntő pillanatban mindig kilóg a balliberális lóláb”. Kövér szerint vannak még

„Gyurcsány Ferencék és a momentumos élcsapat, akik gyakorlatilag tőről metszett utódai az 1919-es bolsevistáknak.”

Felmerült, hogy házelnökként Kövér hiába hozott szigorúbb szabályokat az ellenzéki politikusokra szabva, ha közben „minden erővel a nehéz helyzetbe került kormányt támadják, különösen a nemzetközi porondon.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

„Szó szerint Ausztráliáig vitték Magyarország rossz hírét. Szabó Tímea az ausztrál közszolgálati tévében nyilatkozott a jogállamiság végéről, a diktatúráról. Valószínűleg nem a magyarországi ellenzék sikolyai hallatszottak át az Indiai- és a Csendes-óceánon túlra, hanem a balliberális hálózat újságírói keresték meg Szabó Tímeát, ami tanulságos abból a szempontból, hogy milyenfajta szervezett erővel állunk is itt szemben, s hogy kicsodák is a Szabó Tímeák” – mondta Kövér.

Kiderül még, hogy

• az Orbán-kormány megbuktatásáért az ország tönkretétele, sárba tiprása, az uniós források elvétele sem drága a mai ellenzéknek és nemzetközi támogatóinak – mennél rosszabb a magyar embereknek, annál többen fordulhatnak szembe a kormánnyal. Tehát: „Hajrá, vírus!”
• egyre elviselhetetlenebb kínt jelent az ellenzéknek a hatalmon kívüli lét
• mennél reménytelenebb a helyzetük, annál inkább a legsemmirekellőbb figurák kerülnek felülre. Gyurcsány Ferenc vezeti az ellenzéket, akivel szemben 2010 előtt a mai ellenzék egy része létrejött, s akinek programja maga a nemzetárulás, ez mindent elmond.
• A baloldal elfoglalta a nyilvánosság mellett az akadémiai szférát és a bírói intézményrendszert, akik „nem tartoznak senkinek számadással arról, hogy az ítéletek a köznapi értelemben vett igazságnak megfelelnek-e vagy sem”, de „az sem ritka, hogy a konkrét, tételes joggal is szembe mennek”. A tranzitzónákkal kapcsolatos ítélet Kövér szerint egyértelműen „az igazság megölése”.
• Csak a rendszerváltás sokkjához hasonlítható az a helyzet, amelybe Gyurcsányék az országot taszították.
• Sokak szerint a járvány végével már nem lesz ugyanolyan a világ, mint előtte, de Kövér szerint „ez nem több, mint az ateista értelmiség imája”. „Semmilyen olyan kényszerítőerőt nem látok, ami a világot jelenleg uraló létszisztéma alapvető megváltoztatását idézhetné elő”, mondta.