Kövér László: nem vagyunk a csicskásai senkinek

A kormány álláspontja világos volt az első pillanattól: támogatja a NATO-bővítést, teljesen függetlenül attól, hogy adott esetben a kabinet mögött álló képviselőknek erről mi volt a véleménye, ugyanakkor  „nem vagyunk a csicskásai senkinek" – mondta az Országgyűlés elnöke az Indexnek a svéd NATO-csatlakozásról.

2024. január 25., 12:39

Szerző:

Kövér László az Index kérdésére, nem tartja-e kellemetlennek a kialakult helyzetet, mert úgy tűnik, Magyarország ratifikálja utoljára a svéd NATO-csatlakozást, azt mondta: „miért kellene, hogy ez nekünk legyen kellemetlen? Amennyiben a svédeknek nem az, úgy én egy pillanatig sem érzem rosszul magam. Másrészt valakinek utolsónak is kell lennie”.

Svédország NATO-csatlakozásának kérelmével kapcsolatban eddig ezek a legfontosabb események:

  • az orosz–ukrán háború kirobbanását követően Finnország és Svédország szinte azonnal kérte a tagfelvételét a NATO-ba,
  • tavaly április 4-én előbbi hivatalosan is NATO-tag lett, a svéd csatlakozást pedig Törökország és Magyarország egy ideig nem hagyta jóvá.
  • Orbán Viktor miniszterelnök levelet írt a svéd miniszterelnöknek, amelyben kérte, hogy jöjjön Magyarországra, majd órákkal később kiderült: a török parlament jóváhagyta a svéd csatlakozási kérelmet.
  • A török döntést Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára üdvözölte kedden este, majd felszólította a magyar politikai vezetést, hogy cselekedjenek ugyanígy. „Számítok Magyarországra, hogy minél hamarabb elvégzik a nemzeti ratifikációt” – fogalmazott a főtitkár.
  • Szerdán Orbán Viktor miniszterelnök telefonon egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, a kormányfő hangsúlyozta: támogatja a svédek csatlakozását, és szorgalmazta, hogy az Országgyűlés zárja le a ratifikációt.
  • Novák Katalin az X-en üzente, hogy miután Törökország is ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását, most már a magyar parlament következik.

 

Kövér László szerint ez nem diplomáciai kudarc


Kövér László arra a kérdésre, hogy ez nem jelent-e kudarcot a magyar diplomáciának, azt válaszolta, hogy elég világosan elmondták a problémáikat már korábban.


„Magyarország komolyan veszi, hogy a NATO – szemben a néhai Varsói Szerződéssel –  egyenrangú és szuverén államok védelmi szövetsége, és nekünk az az érdekünk, hogy ennek a szövetségnek a tagjai legyünk. Csakhogy mindenkinek világos legyen: a tagállamok itt arra vállalnak önként kötelezettséget, hogy ha bármelyik másik szövetségest támadás éri, akkor azt automatikusan úgy tekintik, mintha ellenük irányulna. Azaz katonai segítséget nyújtanak a megtámadottnak. Mindenki érti, hogy ez mekkora felelősség? Kollektíven belépünk egy katonai konfliktusba, ha valakit megtámadnak" – fogalmazott.


„Ám most arról van szó, hogy a svédek – szeretném megjegyezni, hogy a finnek is – olyan messzire mentek Magyarország pocskondiázásában, a demokratikusan megválasztott kormány gyalázásában és a mozgásterének szűkítésében, amit nem lehet meg nem történtté vagy mellékes körülménnyé tenni" – emelte ki, hozzátéve: különös tekintettel arra, hogy miután a parlament jó szándékkal ratifikálta a finnek csatlakozását, Finnország azonnal csatlakozott az Európai Bíróság előtt zajló eljáráshoz Magyarországgal szemben.

Mit kellene tenniük a svédeknek?

Erre a kérdsére az országgyűlés elnöke azt válaszolta, hogy „például érdemes lenne egymást komolyan venni. Vagy ön szerint mi könyörögjünk nekik, hogy ugyan már, tisztázzuk a problémákat?

Ha használhatok katonai szlenget, nem vagyunk a csicskásai senkinek.

Úgy érzem, súlyos félreértés van a svédek fejében.”

Aláhúzta, a magyar országgyűlés föggetlen és egyedül is el tudja dönteni, hogy egy ilyen lépésre mikor kell sort keríteni. „Nem befolyásol bennünket, hogy a törökök egyébként miképpen intézik a saját problémáikat. Nagyon halkan szeretném csak megjegyezni: úgy emlékszem, a svéd diplomácia nagyon gyorsan nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy Törökországgal rendezze a vitás kérdéseket. A svéd miniszterelnök úr is elzarándokolt Törökországba. Sajnálom, hogy a török ratifikáció elhúzódása által teremtődött időt a svéd politikusok meg sem kísérelték kihasználni, hogy velünk is szóba álljanak” – tette hozzá.

Az üggyel kapcsolatos saját motivációjáról Kövér azt mondta: „Egyszerűen elég volt abból, hogy a hazánk unatkozó politikusok olcsó játéka legyen, akiknek éppen nem jut eszükbe semmi más, vagy éppen valamiről el akarják terelni a figyelmet, akkor Magyarországba törlik a sáros cipőjüket. Csak hogy világos legyen: már régen túl lennénk ezen az egész cirkuszon, ha Stoltenberg úr feleannyi erőfeszítést fordított volna a svéd politikusok meggyőzésére, mint amennyi energiát abba fektetett, hogy nekünk üzengessen.”

(Fotó: KISBENEDEK Attila / AFP)